prof dr baranyi b la tansz kvezet egyetemi tan r tudom nyos oszt lyvezet n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető PowerPoint Presentation
Download Presentation
Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 34

Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető - PowerPoint PPT Presentation


  • 93 Views
  • Uploaded on

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya. Regionális politika szerepe a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatásában. Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető' - kohana


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
prof dr baranyi b la tansz kvezet egyetemi tan r tudom nyos oszt lyvezet

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya

Regionális politika szerepe a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatásában

Prof. dr. Baranyi Béla

tanszékvezető egyetemi tanár

tudományos osztályvezető

Erdély – Csíkszereda, 2010. november 4.

1 bevezet gondolatok
1. Bevezető gondolatok
  • A centrum-periféria viszonyrendszer alakulása Európában
    • V.ö:Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. (A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században). – Budapest, Gondolat Kiadó, 1983.
  • Előzmények: Az új világgazdaság - az új „európai világgazdaság” létrejöttének kezdetei:
    • nagy földrajzi felfedezések - a hagyományos szárazföldi (Európa–Elő-Ázsia–Ázsia), tengeri (Hanza-városok, Földközi-tenger) kereskedelmi útvonalak tengeri, transzatlanti irányokba történő áthelyeződése
    • nyersanyagok és nemesfémek tömeges beáramlása, árforradalom, árrobbanás, gabonakonjunktúra
  • Következmény:
    • az új gazdasági „Világ-rend”, az ún. „európai világgazdaság” kialakulása
    • a centrum és a periféria viszonyrendszer kontinentális átrendeződése
2 az j gazdas gi vil g rend vil gpiac l trej tt nek kezdetei
2. Az új gazdasági „világ-rend”, világpiac létrejöttének kezdetei
  • Az új „európai világgazdaság” regionális (területi) jellemzői:
    • Legfontosabb sajátosság a gazdaság dominanciája, nemzetekfelettisége, a korábbi kvázi nemzetállami jelleggel szemben.
    • Területiségében „tág térfoglalás”, kontinentális (pl. Európa), illetve interkontinentális (pl. Amerika, India) viszonylatokban
    • A nyugat- és kelet-európai fejlődési irányának szétválása
      • Elbán túli nyugat-európai területek iparosodása, tőkés fejlődése
      • Elbán inneni Kelet-Európában megtorpanás, a feudalizmus újratermelődése („újrakiadása”); a majorsági gazdálkodás megerősödése, a „második jobbágyság” (zweite Leibeigenschaft) újbóli intézményesülése; visszakanyarodás, refeudalizáció
    • Új kontinentális területi munkamegosztás Európa keleti és nyugati fele között (ipar-mezőgazdaság), amelyben a leszakadó és elmaradó Kelet-Európa a fejlettebb, iparosodó, gyorsan urbanizálódó Nyugat-Európa nyersanyagbázisa
    • Kontinentális centrum–periféria viszony létrejötte Nyugat- és Kelet-Európa viszonylatában.
    • Magyarország a folyamatban: török hódoltság, Trianon és a szocialista korszak következményei a perifériaképződésben, belső és külső (határ menti) perifériák
slide4

3. Határrégiók szerepe a terjeszkedő EU-ban

  • Az 1989/90-as kelet-európai rendszerváltó- és az európai integrációs folyamat kiteljesedése, a keleti bővítés a határrégiók növekvő jelenlétével járt együtt (az EU területének 46%-a határrégió, ahol a népesség mintegy harmada, 32,2%-a él)
  • A határrégiók bővülő szerepköre, az európai regionális támogatási politika egyik legfontosabb prioritása.
  • Az intézményesült interregionális együttműködések azeuroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai” (számuk az EU-ban 200, Magyarországon 20).
  • A határrégiók helye az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében: a fejlettségbeli különbségek mérséklése; a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása, fejlesztése és kohéziója.
  • A Schengen-folyamat új kihívásai és a határon átnyúló együttműködések paradigmaváltása a belső határok mentén (határok nélküli Európa).
  • Európában az átlagosnál is több a „határsűrűsödési metszéspont”
slide6

4. Magyarország, a „határ menti ország” (Hajdú Z.)

  • 2242 km hosszú államhatár
  • hét szomszédos ország
  • hét nagyrégió, 14 megye, 174 kistérség 1/3-a érintkezik az
  • Államhatárral
  • a települések 10%-a határ menti, 43%-a határ közeli
  • az ország területének és lakosságának 1/3-a esik a határrégiókba

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

5 a hat rr gi k rtelmez s nek szempontjai hat rmentis g s vagy hat rr gi
5. A határrégiók értelmezésének szempontjai – határmentiség és/vagy határrégió?
  • Jogi megközelítés:
    • A határon átnyúló régió egy a földrajzból, történelemből, ökológiából, etnikai csoportokból, gazdasági lehetőségekből stb. származtatható potenciális régió, amelyet azonban a határ két oldalán uralkodó államok szuverenitása két részre oszt.”(Council of Europe, 2000.)
  • Funkcionális megközelítés
    • A határrégió egy területi részegység és egy regionális rendszer, kiegészítve a határral és annak jellegzetességeivel.” (Schmitt–Egner, P. 1998.)
    • Határon átnyúló együttműködés „...transznacionális interakció szomszédos régiók és szereplőik között egy közös élettér megőrzése, irányítása és fejlesztése érdekében.”(Schmitt–Egner, P. 1998.)
6 a hat rr gi k lehets ges interregion lis szerepk re
6. A határrégiók lehetséges interregionális szerepköre
  • A szomszédos országok közötti történeti, gazdasági-társadalmi, etnikai és transznacionális környezeti problémákés konfliktusok jelenlétének regionális térségi színterei.
  • A határrégiók az interregionális együttműködések.kiemelt területei, a határon átívelő kapcsolatok harmonizálásának, valamint a felzárkóztatás és a perifériahelyzet felszámolásának térszerkezeti keretei.
  • A centrum–periféria viszonyrendszer kontinentális területi vetületei (pl. Kárpáti régió).
  • Pótlólagos erőforrások megszerzésének lehetséges célterületei.
  • Sokoldalú konfliktuskezelés területei.
  • Az „euroregionális szemlélet” és a regionális identitás erősítésének lehetséges területi, térségi keretei.
  • A különféle intézményesült interregionális szervezetek (pl. eurorégiók) a határok nélküli Európa létrejöttének lehetséges térségi keretei.
  • Ahatármentiség nemcsak hátrány, hanem előny is lehet.
7 k ls hat r menti perif ri k kialakul sa t rt neti dimenzi kban
7. Külső (határ menti) perifériák kialakulása történeti dimenziókban
  • A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianonlegsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése.
  • A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti perifériák kialakulása.
  • A határ menti kettős perifériajelleg jellemzői:
    • új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb.);
    • sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai problémák stb.).
slide10
Az 1920. évi trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

a hat r menti tvonz sok alakul s t rint helyzet trianon ut n
A határ menti átvonzások alakulását érintő helyzet Trianon után

Forrás: Tóth J. ábrája nyomán részben újraszerkesztve.

8 a hat rmentis g s a perif riahelyzet
8. A határmentiség és a perifériahelyzet

Kistérségek fejlettsége – határ menti perifériák, 2008

Forrás: A 67/2007. (VI.28) OGY határozat alapján KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008.

a perif ria perif ri i hat r menti telep l sek elhelyezked se szakkelet alf ld n
A periféria „perifériái” – határ menti települések elhelyezkedése Északkelet-Alföldön
slide16

Munkaközösség – nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza, transznacionális szervezetek száma: 2

    • Alpok-Adria Munkaközösség (1978)
    • Duna-Menti Tartományok Munkaközössége (1990)
  • Nagyrégiós modell – nagyívű határon átnyúló, középszintű tartományi és/vagy megyei, ún. trans-border típusú együttműködések
    • Kárpátok Eurorégió (1993)
    • Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (1997)
    • West/Nyugat-Pannónia Eurorégió (1998)
  • Kisrégiós modell – megyeközi, kistérségi és/vagy városi vonzáskörzeti, ún. cross-border típusú együttműködések (számuk 20)
    • Interregio (2000); Kassa-Miskolc Eurorégió (2000); Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió (2002) stb.
    • EGTC (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás), mint új európai jogintézmény (pl. Ister-Granum EGTC, 2008)
  • Egyéb településközi vagy rövidtávú, alkalmi és/vagy projektjellegű együttműködések.

9. Határon átnyúló együttműködések szervezeti- intézményi modelljei Magyarországon

slide17
Az interregionális együttműködés eddigi euroregionális szervezeti keretei Magyarország részvételével
slide19

„Működő régió vagy csak adminisztráció?”

  • a Kárpátok Eurorégió létesítésekor (1993) meghatározókül- és biztonságpolitika tényezők szerepének háttérbe szorulása;
  • túlméretezettség(öt ország középszintű területi egységei, 161 ezer km2,16 millió lakos);
  • jelentős fejlettségbeli eltérések és problémák, halmozottan hátrányos helyzet, perifériák találkozása (Kárpáti régió);
  • alacsony hatékonyságú együttműködés (posztszocialista örökség);
  • a„projekt (CBC) jellegű”operatív együttműködés helyett formális „bizottsági típusú együttműködés”.

A jövő: Felértékelődik a kisebb, a határtérségek közötti hatékonyabb bi- és/vagy trilaterális együttműködések (pl. Interregio; Ister-Granum EGTC) szerepe.

10. A transznacionális nagyrégiós modellek működési zavarai és dilemmái a Kárpátok Eurorégió példáján

a k rp tok euror gi s a m k d si ter let n l trej tt kisr gi s interregion lis szervez d sek
A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések
11 egy j l m k d nagyr gi west nyugat pannonia euror gi 1998
11. Egy jól működő nagyrégió – West/Nyugat-Pannonia Eurorégió (1998)
  • Eurorégió, nagyrégiós modell.
  • Területe: 15,2 ezer km2; lakossága: 1,3 millió lakos.
  • Sajátosságai:
    • nyugati irányú stratégiai kapcsolódási pont;
    • multiregionális szervezet; (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) megye és Burgenland tartomány);
    • történelmileg viszonylag homogén, relatíve magas fejlettségű térség;
    • nyitott jellegű együttműködés az EU formálódó belső határai mentén;
    • nagy együttműködési és innovációs készség.
slide22

12. Együttműködés határok nélkül

  • Magyarország uniós csatlakozása (2004) és Schengen-tagsága (2007) utáni helyzet néhány sajátossága
    • Erősödő integrációs kapcsolatok, a határok elválasztó jellegének csökkenése EU belső határai mentén.
    • A határrégiók fejlesztését szolgáló bővülő források (pl. Interreg I., II.,III.).
    • Történelmi és újkeletű problémák (illegális kereskedelem, migráció, bűnözés) továbbélése és jelenléte a külső határokon
    • A magyar–magyar kapcsolatok nehezülése külső határok mentén, miközben az államhatárok túloldalán fogyatkozó, ám ma is jelentős számú magyar kisebbség él kiterjedt etnikai tömbökben.
13 paradigmav lt s a hat ron tny l kapcsolatokban
13. Paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban
  • A Schengen-folyamat kiteljesedése: 2007. decemberétől Magyarország – 2011-től Románia - teljes jogú Schengen-tagsága
  • Az eurorégiós ún. „bizottsági típusú” együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális, projekt típusú intézményesült, interregionális együttműködések formái:
    • Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini-eurorégiók” létrejötte.
    • Európai Együttműködési Területi Csoportosulások (European Grouping of Territorial Cooperation) létrejötte az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK. számú rendelete nyomán (2006. július 5.). Az EGTC-k különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező új intézményi keretei.
    • Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése.
    • Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok.
form l d hat rr gi k s j interregion lis egy ttm k d sek
Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések

Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.

slide27
Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben

Forrás: Balcsók I. – Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

14 j t pus kisr gi ister granum eur pai ter leti egy ttm k d si csoportosul s egtc 2008 m j 6
14. Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), 2008. máj. 6.
  • Alapítás helye: Esztergom, 2008. május 06.
  • 86 települési (47 magyarországi és 39 szlovákiai) önkormányzat együttműködése
  • Tevékenység: a területfejlesztés teljes körére kiterjedő együttműködés
s egy b innov ci orient lt hat ro ko n tny l nagyv rosi kooper ci k
...és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk

Centrope régió

Innovációs nagy-centrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése.

Forrás: www.centrope.com

15 a paradigmav lt s v rhat eredm nyei
15. A paradigmaváltás várható eredményei
  • A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok.
  • A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és aszéttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését.
  • A változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medenceitransznacionális makroregionális gazdasági térség, végsősoron a határok nélküli „közös Európa”, a „régiók európája” létrejöttéhez.
  • A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán – mindenekelőtt a belső határok mentén – radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege, végsősoron felgyorsulhat a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása.
baranyi b la a hat rmentis g dimenzi i magyarorsz gon dial g campus kiad budapest p cs 200 7
Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. 2007.

A témát érintő újabb kiadványok

slide33

Baranyi Béla (szerk.): Kárpátalja. Pécs-Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2009. 540 p. (A Kárpát-medence régiói, 11. – Sorozatszerk.: Horváth Gyula)