Személyiségelméletek

1. Személyiségelméletek A személyiség fogalmára vonatkozó ismeretek

2. Személyiségelméletek A személyiség fogalma – használata: • Következetes, konzisztens viselkedés – magatartásmintázat (így szokott viselkedni; következetesen így reagál ingerekre) • A viselkedésnek belső okai vannak • Néhány alapvető viselkedéssel az egész ember leírható (segítőkész – tulajdonság-nyalábok)

3. Személyiségelméletek A személyiség értelmezését nehezítő szempontok • Az egyéni különbségek honnan erednek – mihez kapcsolódnak; hogy érhető tetten, hogy fogalmazható meg a különös az általánosban? • Magyarázat az intraperszonális működésekre (motiváció; szükséglet; érzelmek; igényszint…)

4. Személyiségelméletek Az elméletek funkciója • Néhány (kiválasztott) jelenségre adjon magyarázatot. • Előre kell jeleznie új fejleményeket – hipotetikus szinten • Milyen távolságra van a központi személyiség-fogalom a megfigyelhető viselkedéstől (kondicionálás; analitikus iskola) • A lehető legkevesebb fogalommal adjon magyarázatot jelenségekre

5. Személyiségelméletek Hogyan használjuk az elméleteket? • A különböző nézőpontok a személyiség működését más-más aspektusból írják le • Meg kell vizsgálni, hogyan lehet ezeket egymással összefüggésbe hozni. (hasonlóságok, eltérések összevetése; illesztése; az egyik elmélet egyik részének összekapcsolása egy másik elmélet másik részével annak alapján, hogyan értelmezzük a személyiséget – mi a célunk a használattal)

6. Személyiségelméletek A személyiség vizsgálati módszerei • Introspekció, megfigyelés • Esettanulmány (hosszú időn át való megfigyelés, különböző élethelyzetekben) • Matematikai statisztika alkalmazása a változókra vonatkozóan (Korreláció: az összefüggés – kapcsolat nem a véletlen műve, ha az esetek kevesebb mint 0,05-a fogható a véletlenre. Ilyen esetben az összefüggés szignifikáns. Több tényező kölcsönös egymásra hatása: varianciaanalízis)

7. Személyiségelméletek Elvárások a módszerrel kapcsolatban • Megbízhatóság – reliabilitás (megismételhetőség – következetesség a tulajdonság, viselkedésminta ismétlődésére vonatkozóan) • Belső konzisztencia (ugyanazon jellemző vizsgálatára kérdéssorok; a különböző tételek szorosan korrelálnak egymással) • Értékelői megbízhatóság (konkrét megfigyelési szempontok, több megfigyelő „ugyanazt” észleli)

8. Személyiségelméletek Nézőpontok – elméletek • Diszpozicionális (stabilan a személyiségbe épült sajátosságok jellemzik a személyiséget) • Biológiai (a személyiségdiszpozíciók öröklődnek; evolúciós célok magyarázzák; központi idegrendszer – hormonális működés) • Analitikus (együttműködő, harcban álló erők – ösztönök összessége)

9. Személyiségelméletek • Neoanalitikus elméletek (az egóra és annak fejlődésére vonatkozó elméletek; variálás, kiegészítés) • Tanuláselméleti közelítések(a viselkedés a tapasztalatok hatására változik) • Fenomenológia (szubjektív élményvilág – hogyan éljük át az életeseményeket + szabad akarat – öndetermináció) • Kognitív (az információfeldolgozás szintjétől, minőségétől függ az önszabályozás)

10. Személyiségelméletek A kurzus célja: Saját értelmezési keret kialakítása a személyiségre vonatkozóan (indoklással, előző kurzus információira építve) Az egyéni személyiség-elmélet alkalmazása a mindennapokban és tudományos igényű vizsgálódás során (véleményezés megírása különböző célokra, pl. oktatási intézménynek, foglalkoztatónak, rendőrségnek…) Az önismeret fejlesztése ennek alapján.