Történetírás a 17-18. században

1. Történetírás a 17-18. században

2. Út a tudományos történetíráshoz • I. A humanizmus forráskezelése és módszerei • II. Egyháztörténet-írás „forradalma” (protestáns, jezsuita történetírás) • III. Historiográfia válasza a karteziánus, szkeptikus filozófiára

3. Egyháztörténet-írás • Válasz a protestáns történetírásra: • A jezsuita rend: a történetírás nagy fordulata. • Johann Bolland (1596-1665) – Bollandisták • Acta Sanctorum: • Célja: a római egyház maga tisztítsa meg a szentek életét a rárakódott legendáktól, csodás elemektől, és reális történeti alapokra állítva mutassa be őket.

4. Melanchton

5. Descartes

6. Descartes filozófiájaRené Descartes (1596-1650) • Szkepticizmus: • Képes-e az emberi gondolkodás arra, hogy általános, örökérvényű törvényeket állapítson meg, amelyek függetlenek a szubjektív felfogástól. • Minden viszonylagos, semmi sem bizonyos, csak az, hogy gondolkodunk. Semmi sem létezik önmagában, hanem minden csak együttesen, a mindenség legvégső összefüggéseiben: Istenben, aki az egyedül abszolút létező

7. Descartes filozófiája II. Az „evidencia” • Az evidencia a mindentől megtisztított logikai forma. • Descartes a teljesen megtisztított princípiumokat, evidenciákat kereste. • Szerinte minden jelenség csupán ezeknek a princípiumoknak a törvényszerű viszonyulása. • E végső törvényszerűségeket az ember meg nem ismerheti, minthogy született ideái (a priori) csak egyoldalú megértésekre képesítik.

8. Descartes filozófiája III. • Az ember célja a tudományos tevékenységnél: a gondolkodás állandó ellenőrzése, és a legtisztább alapfogalmakra való visszavezetése.

9. Leibniz, Newton • Leibniz (1646-1716) még mélyebbre hatol a szkepticizmusban, minden kétséges, minden szubjektív. Ez a filozófia szoros összefüggésben áll a matematikával. • A XVII-XVIII. század fordulója Isaak Newton (1643-1727) eredményeinek hatása alatt állt. • A természettudományok a XVII. században nagy fejlődésen mennek át.

10. Módszertani hatása • Az „evidencia” kutatása: • Természettudományos ismeretek • Matematika, fizika módszerei

11. Kartezianus szkepticizmus hatása • Szkepticizmus:nem ismerhető meg a múlt • Historiográfia válasza: túlzott, törekvés ennek a cáfolatára, illetve árnyalására. • Módszer: egyszerű, de kézenfekvő (metodológiát egyenlőre nem mer felvonultatni az uralkodó filozófiai irányzatokkal szemben): a források minél inkább széleskörű és teljesebb igénybe vétele és használata, sőt ütköztetése más, nemcsak írott forrásokkal. • „Zsákutca” – nem tud konstruktív lenni

12. Kartezianus szkepticizmus hatása II. • A részletkutatást preferálja a történetírás. • Intenzívvé tett módszerek • A forrásszerűen megvizsgált tények tömkelegéből önmagától jelentkeztek az általános, törvényszerű igazságok.

13. Kartezianus szkepticizmus hatása III. • Segédtudományok – scientiae auxiliares – Grundwissenschaften • Diplomatika: • Jean Mabillon (1632-1707) a bencés rend tagja volt. • De re diplomatica (1681, Párizs) a diplomatika mint segédtudomány megalapozója

14. „Antikartezianizmus” • Giovanni Gianbattista VICO (1668-1744) • A történeti módszer elveinek lefektetése • „Verum et factum convertuntur”

15. Vico és a régmúlt megismerése • Az ismeretelmélet kitágítása: • Egyes történeti korszakok általános jellege • A hasonló korszakok sorrendje • A ciklikus mozgás nem a történelem puszta forgása egy rögzített fázisokból álló körben > nem kör, hanem spirál

16. Vico „előítéletei” – 5 hibaforrás • Az antikvitásra vonatkozó „elkápráztató vélemények • A nemzetek önteltsége • A műveltek önelégültsége (akadémikus szellem) • Az eredetet illető tévedés • A „régiek” nagyobb tudása

17. Vico módszerei • Nyelvészeti kutatás • Mitológia tanulmányozása • A hagyomány felhasználása • Ugyanazon a fejlettségi fokon a szellem termékei hasonlóak

18. Spirális elmélet

19. Összegezve • Hasznosította a 17. század végén uralkodó eredményeket a kritikai módszer területén • Megmutatta, miként lehet a történeti gondolkodás egyszerre konstruktív és kritikai • Megszüntette a történetírás függését a történetfilozófiától > a történetírást eredeti és önálló gondolkodássá tette

20. Államismereti iskolaStaatenkunden • Hermann Conring (1606-1681) • Jakob Paul Gundling (1673-1731) • Der jetztige Zustand von Europa (1712) • Otto Ewerhardt • Primae lineae notitiae rerum publicarum) • Schmeizel Márton • Einleitung zur Staats-Wissenschaft überhaupt und dann zur Kenntniss derer europäischen Staaten insonderheit zum Gebrauch eines collegii entworffen. Halle, 1732.

21. Conring szempontjai • 1.) Az állam eredete és kialakulása • 2.) Vallásának jellege • 3.) Polgárainak erkölcse és társadalmi viszonyai • 4.) Egyházi szervezete • 5.) Közigazgatása • 6.) Az államforma • 7.) Az állam célja, avagy hasznossága • 8.) Uralkodója • 9.) Tudósai és feltalálói • 10.) Az országról szóló hazai és külföldi irodalom

22. Bél Mátyás