270 likes | 373 Views
„A relevancia egyik legnevesebb könyvtártudományi teoretikusa”*. Tefko Saracevic. *Koltay Tibor: Szöveg, információ, relevancia: néhány adalék a témakörhöz. In: Könyvtári Figyelő, 51. évf. 2005. 3. sz. Életrajzából. 1930. nov. 24-én Zágrábban született. Tanulmányai
E N D
„A relevancia egyik legnevesebb könyvtártudományi teoretikusa”* TefkoSaracevic *Koltay Tibor: Szöveg, információ, relevancia: néhány adalék a témakörhöz. In: Könyvtári Figyelő, 51. évf. 2005. 3. sz.
Életrajzából 1930. nov. 24-én Zágrábban született. Tanulmányai • 1952-1957 - Zágrábi Egyetem Műszaki Karán mérnöki végzettséget szerzett • 1962 - Master of Science in Library Science (MSLS) School of Library Science Western Reserve University • 1970 - Ph.D., School of Graduate Studies Case Western Reserve University
Munkássága • Oktatási tevékenysége: • 1969-1985 Case Western Reserve University • 1985-től napjainkig Rutgers University professzora • Nemzetközi tevékenysége:aktív, sokrétű pl. a fejlődő országok egészségügyi információs rendszereivel kapcsolatban, fejlesztett, értékelt információs rendszereket számos szervezet felkérésére nemzetközi előadásokon és konferenciákon a világ 46 országában jártPl. a CoLIS3 konferencia(Dubrovnik, 1999) elnöke stb.
Munkássága • Kutatási területe széleskörű: • információkereső rendszerek tesztelése, értékelése • ember- számítógép interakciók • digitális könyvtárak értékelése, • könyvtári és információs szolgáltatások, stb. • kutatásait több nemzetközi szervezet támogatta: pl. National Science Foundation, Rockefeller Alapítvány, UNESCO stb. Nevéhez fűződik a „relevancia filozófiája”
Munkássága • A kutatás és oktatás összekapcsolására hatékony módszert dolgozott ki • (a Case Western Reserve Egyetem Könyvtártudományi Tanszékén, 1968.) • Célja : • az információkereső rendszerek elemeinek analizálása, • a rendszerek hatékonyságának összehasonlítása, • az elméleti alapok gyakorlati felhasználása, • korlátozott számú hallgatónak kutatási lehetőséget biztosítva.
Relevancia • A relevancia latin szó, jelentése: fontosság, jelentőség, jelentékenység. • Hétköznapi „releváns” formában leginkább a fontos, lényeges jelentéssel rendelkezik, elméleti használata ennél valamivel szűkebb. Rendszerint ha valami releváns, akkor az valamihez releváns, vagy a megértéshez, vagy a magyarázathoz. Így a relevancia kifejezést arra használják, hogy leírják valamilyen információ mennyire helyénvaló, mennyire kapcsolódik, illetve mennyire alkalmazható egy adott kérdésben.
Relevancia • A tudományos kommunikáció kulcsfogalma, központi problémája • A tudományos ismeretek nagy és gyors növekedése, specializálódása következtében a tudomány eredményes műveléséhez nem csak egyszerűen információkra, hanem releváns információkra van szükség. • A relevancia fogalma alapvetően a tudományos kommunikáció keretébe tartozik. Az a mérték, amely az információ forrása és rendeltetése (felhasználója) közötti érintkezés (kapcsolat) hatékonyságát fejezi ki a kommunikáció folyamatában; s mivel minden mérték viszony, a relevancia is viszonyt kifejező fogalom.
A relevancia fogalmának vizsgálata különféle nézőpontokból • A tudományos kommunikáció és a hozzá kapcsolódó információs rendszerek mindig valamely társadalmi környezetben működnek. Ebből következően a relevanciát sokféle szempontból lehet és kell vizsgálni. • szempontok: • szaktudomány (szakterület, szakismeret, szaktudás) • szakirodalom (dokumentációk, publikációk összessége, típusai) • egyéb nyelvi vagy szimbolikus (tartalmi) ábrázolások • információs forrás • információ rendeltetési helye • információs rendszerek • környezeti tényezők • értékrendszerek (társadalmi, kulturális, erkölcsi, stb.)
A relevancia fogalmának vizsgálata különféle nézőpontokból • A relevancia különféle rendszerei más-más tényezőket vesznek figyelembe, de ezek annyira összefonódnak, hogy más rendszerek nélkül nem mérlegelhetők A felsorolt szempontok mind fontos szerepet játszanak, és nem függenek egymástól.
Informatika és relevancia • A relevancia az informatika (information science) kulcsfogalma lett. • Az információ, az újabb tudományos eredmények egyre növekvő mennyisége szükségessé tette a válogatást: a tudás, az ismeretek válogatva kumulálódnak. Ezért a tudomány csakis a releváns információkkal foglalkozik, ha hatékony akar lenni. Az információs keresőrendszerek kialakítása is ezt a célt szolgálja.
A relevancia fogalma • A relevancia fogalmát Bradford használta először (1948). A relevancia a kommunikációs folyamatban vizsgálva a forrás (source) és a címzett (destination) közötti kapcsolat hatékonyságának mértéke. A kommunikációs folyamat forrása és címzettje egy vagy több adattárral (file) rendelkezik (pl. emberi emlékezet, könyvtári gyűjtemény, számítógépes adattár, stb.), amelyben az ismereteket szervezetten tárolják.
A relevancia fogalma • Az ismeretek kommunikációja akkor hatékony, ha az egyik adattárból átjuttatott információ egy másikban változásokat idéz elő; a relevanciát tekinthetjük a változások mértékének. Figyelembe kell venni a kommunikációs folyamatba beágyazott különféle információs rendszereket is, az adott környezetet, erkölcsi, szociális, vallási, filozófiai stb. hajtóerőket is.
A relevancia az információs rendszerek felől • Fő kérdés a mérés módszertana. Már kezdetben is a visszahívás és a pontosság aránya volt a mérőegység. • (Recall: a visszahívott releváns válaszok és az adattárban lévő összes releváns válasz aránya; • precision: a visszahívott releváns válaszok és az összes visszahívott válasz aránya)
A relevancia a címzett felől • A címzett szubjektív volta nagyban befolyásolja a relevanciát (a pszichológiai elem belépése az informatikába). • Különböző hipotézisek születtek a relevancia megítélésére hatást gyakorló tényezők számbavételére és osztályozására (Rees és Saracevic 1966, O’Connor 1967, Cuadra és Katter 1967) • A relevanciának kizárólag a címzett szempontjából való megítélése nem inkorrekt, csak éppúgy nem ad teljes eredményt, mint a rendszer szempontjából való megítélés.
A relevancia a szakirodalom felől • A legtöbb bibliometriai tanulmány mélyén a relevancia problémája rejtezik. • (pl. Bradfod szóródási törvénye (1948), Lotka megállapítása: a szakirodalom nagy részét aránytalanul kevés szerző írja le (1926), Zipf felismerése, hogy bizonyos szavak adott műben vagy szakterületen sokszor fordulnak elő (1949), Price vizsgálata a gyakran idézett művekről(1965), Urquhart felmérése: a nagy folyóiratgyűjteményeknek viszonylag kis részét használják intenzíven (1959)) • Ezek a vizsgálatok a szakirodalom szerkezetét derítik fel, és mindezen kommunikációs jelenségek mögött a relevancia fogalma áll, vagy amit a relevancia szakirodalmi metszetének nevezhetünk.
A relevancia a szakmai ismeretek felől • Ebben az összefüggésben a relevancia a megfogalmazott kérdéshez illő dokumentumokat jelzi. Mivel a kérdés nem tükrözi pontosan az információs igényt, be kellett vezetni a pertinencia fogalmát. (A relevancia fogalma a tárgyhoz tartozás elemét hangsúlyozza, a pertinenciáé pedig inkább a helyénvalóságét, odaillőségét. • Több szakember, pl. Goffman (1964), Price (1963), Ziman (1968, 1969) is foglalkozott a relevancia szakismeretek felőli megközelítésével.
A relevancia a pragmatizmus felől • Az információs kereső rendszerek hasznosság szerint való megítélése, a visszakeresés hatékonyságának mértéke(Cooper tanulmányai (1971, 1973) • A pragmatikus nézőpont tovább osztotta a relevancia fogalmát: többféle relevancia van, amelyek más-más viszonyokat tükröznek. (pl. Wilson (1973) megkülönböztetett pszichológiai és logikai relevanciát, kifejlesztette a helyzeti relevancia fogalmát. Kochen(1974) a hasznosság elméletét alkalmazva megállapította, hogy adott használó adott kérdése szerint egy gyűjtemény minden dokumentumához meghatározott hasznossági fokot lehet hozzárendelni.)
Relevanciaelméletek • Sarasevic szerint itt is érvényes a mondás: „semmi sem gyakorlatibb, mint egy jó elmélet”. • Az informatika relevanciával kapcsolatos elméleteiből néhány: • Maron és Kuhn (1960) – bevezetik a valószínűség • fogalmát a relevanciát befolyásoló viszonyok leírásába • Goffman (1964) vizsgálta, hogy a matematikai • mértékelmélet alkalmazható-e a relevancia • megállapítására • Goffman és Newill (1967, 1970) kidolgozta a • kommunikáció járványelméletét a kommunikációs • folyamat dinamikájának bemutatására
Relevanciaelméletek • Sperber és Wilson (1995) a relevancia két elvét, a kognitív elvet és a kommunikatív elvet különbözteti meg. • A kognitív elv lényege, hogy az emberi megismerés a maximális relevancia elérésének érdekében szerveződik. A kommunikatív elv szerint az optimális relevancia vélelmét tartalmi következtetések útján kommunikáljuk. • Saracevic szerint a két elv megkülönböztetése és összekapcsolása fontos a könyvtártudomány számára, és felhasználható arra, hogy megmagyarázzuk, mi a különbség és hasonlóság aközött, amit egy személy relevánsnak ítél, vagy amit egy információkereső rendszer ad ki. • Ez az elmélet a relevanciát, mint egymással interakcióban álló relevancia-típusok rendszerét kezeli, szoros kapcsolatot teremt a megismerés és a kommunikáció között.
A relevancia további kutatásáról • A relevanciát nem lehet egyetlen nézőpontból megközelíteni, ezért a további kutatása négy irányban lehetséges: • Egy relevanciametszet minden elemének részletekbe menő vizsgálata; • egy-egy elem egy vagy több metszetben való meghatározása és összehasonlítása; • Néhány elem egymásra való hatásának kimutatása; • Néhány relevanciametszet – végső soron minden metszet – egymásra való hatásának kimutatása
Könyvtártudomány és információtudomány • Saracevic szerint: • A könyvtárosság az ember által készített grafikus rekordok szervezésével, megőrzésével és felhasználásával foglalkozó szakterület. • Az információtudomány az információ társadalmi, intézményi és/vagy egyéni használatának, illetve szükségességének, az emberek között folytatott kommunikáció problémáinak tudományos kutatásával és szakmai gyakorlatával foglalkozó terület.
Könyvtártudomány és információtudomány • A könyvtár – és információtudomány közös alapja a társadalmi szerep és általános elkötelezettség a grafikus rekordok hatékony hasznosításának problémái iránt. • A lényeges eltérések: • A vizsgálandó problémák kiválasztása és meghatározása. • Az elméleti kérdések felvetése és a struktúrák felvázolása. • A kísérletek és az empirikus fejlesztés természete és mértéke, valamint az ebből levont gyakorlati következtetések. • A felhasznált eszközök és megközelítési szempontok. • A kialakított interdiszciplináris kapcsolatok természete és erőssége, az előrehaladás és az eredmények függősége az interdiszciplináris megközelítéstől.
Könyvtártudomány és információtudomány • Saracevic számára ezek a különbségek igazolják a következtetést, hogy a könyvtártudomány és az információtudomány két különálló terület, amelyek szoros interdiszciplináris kapcsolatban vannak – nem azonosak, illetve az egyik nem a másiknak speciális formája.
A digitális könyvtárakról • Saracevic szerint: a digitális könyvtárak logikus kiterjesztései a hagyományos könyvtáraknak. Az általuk szolgált közösség igényeiből, a maguk elé tűzött átfogó célból egyenesen következik ez az átalakulás/bővülés. • Egy konferencia megnyitóján összehasonlítva a kéziraton dolgozó egykori szerzetest a számítógép előtt görnyedő könyvtárossal megállapította, hogy • „Töretlen vonal mentén dolgozunk már az ókor óta…”
Tefko Saracevic honlapja http://comminfo.rutgers.edu/~tefko/
Az információkeresés értékelése • A keresés szempontjából az adatbázisban egyrészt releváns és nem releváns, másrészt megtalált és nem megtalált információ létezik. Táblázatban: • releváns nem releváns • Megtalált A B • nem megtalált C D • 1. táblázat - Információk a relevancia szempontjából • A (megtalált releváns információk) = találatok (hits) • B (megtalált nem releváns információk) = zaj (noise, fals drop) • C (releváns nem talált információk) = veszteség (misses, losses) • D (nem releváns, nem talált információk) = érdektelen információk • A keresés tökéletes, ha a B és a C halmaz üres. Nem ennyire eszményi, de még mindig optimális, ha minden releváns információt kiadott a rendszer, de kiadott irreveláns információkat is, azaz csak a C halmaz üres. A tökéletesség mértékét a teljességgel (recall, ratio) és a pontossággal (precision) jellemzik. • A két fogalmat először William Perry használta a szemantikai kódok használhatóságának elemzésével kapcsolatban (ő még pertinencia-tényezőknek, Cleverdon 1963-ban relevancia-tényezőknek nevezte a kettőt; mai nevüket Gerard Salton adta 1965-ben). • A keresés teljessége (recall ratio) a megtalált releváns dokumentumok aránya az összes (akár talált, akár nem) releváns dokumentumhoz viszonyítva. Azaz • T = talált releváns dokumentumok száma / releváns dokumentumok száma az adatbáziban; 0lTl1 • A keresés pontossága a talált dokumentumok összességén belül a releváns dokumentumok aránya. Azaz • P = talált releváns dokumentumok száma / talált összes dokumentumok száma; 0lPl1
JASISThttp://garfield.library.upenn.edu/histcomp/jasis-t/list/au-lcs.htmlJASISThttp://garfield.library.upenn.edu/histcomp/jasis-t/list/au-lcs.html All-Author List (4065) Records: 4590, Authors: 4065, Journals: 3, Tudományos munkásságáról http://www.worldcat.org/identities/lccn-n80-63369