v r smarty mih ly n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Vörösmarty Mihály PowerPoint Presentation
Download Presentation
Vörösmarty Mihály

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 25

Vörösmarty Mihály - PowerPoint PPT Presentation


  • 200 Views
  • Uploaded on

Vörösmarty Mihály. Csongor és Tünde. A széphistória az 1570-es években keletkezett, Shakespeare gyerekkora idején. Szerzője, Gergei (Gyergyai?) Albert Balassi Bálint köréhez tartozhatott. Legkorábbról 1630 körülről ismertek kiadásai. Előzmények - Árgilus. Még Vörösmarty előtt -.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Vörösmarty Mihály' - khanh


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
v r smarty mih ly

Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde

el zm nyek rgilus
A széphistória az 1570-es években keletkezett, Shakespeare gyerekkora idején.

Szerzője, Gergei (Gyergyai?) Albert Balassi Bálint köréhez tartozhatott.

Legkorábbról 1630 körülről ismertek kiadásai.

Előzmények - Árgilus
m g v r smarty el tt
Még Vörösmarty előtt -
  • Shakespeare: Szentivánéji álom
  • Shakespeare: Vihar, Hamlet
  • Goethe: Faust
  • Mozart: Varázsfuvola – librettó: Schikaneder
  • Ezeregyéjszaka meséi
majd v r smarty ut n az rgilus mot vumainak k s bbi folkloriz l d sa
Majd Vörösmarty után - az Árgilus motívumainak későbbi folklorizálódása
  • Népi dallamkincs és népmesevariánsok
  • Verses feldolgozások: Vörösmarty, Eminescu, Madách
  • Operalibrettó: Gárdonyi
  • Opera: Tihomir Vujièiæ
  • Filmnovella és mesefilmterv:Domokos János, Jankovics Marcell
  • Képzőművészet
slide6
Lakatos Artúr gobelinjei
  • Józsa Judit kerámiája
keletkez st rt net
Keletkezéstörténet
  • 1821 okt.: V.M. megveteti és Börzsönybe küldeti magának „Argyrus Király” mesés költeményét.
  • 1827 ápr.-jún.: Kiskeszi – kézirat első fele elkészül (egyetlen kézirat – 1924-ben kerül elő a költő dédunokájától).
  • A munka félbeszakad  Kisfaludy pénzt ígérő ajánlata  Eger
  • 1830 okt.: a Csongor és Tünde elkészül
  • 1831-ig a cenzúra tiltja a megjelenést  még ez évben megjelenik
  • 500 pld.
  • 1879. dec.1.: V.M. születésnapja – első színházi bemutató: Nemzeti Színház – r.: Paulay Ede
m faj dr mai k ltem ny emberis gdr ma
Műfaj: drámai költemény/ emberiségdráma

A XIX. Század jellemző műfaja, a klasszikus tragédia felbomlásakor keletkezett. Általában olvasásra szánt mű, melynek középpontjában filozófiai kérdések állnak. Jellemzője, hogy a drámaisággal a költőiség, a cselekményességgel a gondolatiság egyenrangúvá válhat, sőt a gondolatiság el is nyomhatja a cselekményességet. Az emberi lét, a történelem végső kérdéseire keresi a választ, világának megformálásához mítoszi – bibiliai, antik, nemzeti vagy egyéni/teremtett, illetve mesei – elemeket is felhasznál.

rgy lus s a csillagok
Árgyélus és a csillagok

„Ez a fiú megunta étkeit,S most csillagokra éhezik szegény.”

Árgirus ~ Tejutat járó hősök ~ a vadászó Ikrek ~ Hunor és Magyar ~ Csaba királyfi

a t rt net is szum rig indi ig k vethet vissza
A történet is Szumírig, Indiáig követhető vissza.

A sumér Gilgames termő életfát őrző nőalakkal és hattyú-kísérőkkel.

al sz llott m tosz archet pusos vez rmot vumok m tosz mese n pk lt szet irodalmi hagyom ny
Alászállott mítosz - archetípusos vezérmotívumokmítosz – mese – népköltészet – irodalmi hagyomány
  • Kert Csongor lelkének kivetülése, szerelemkert, paradicsomkert
  • Fa világszintek közti átjárhatóságot biztosítja, Tünde növényi megtestesülése
  • Alma élet-/ termékenységszimbólum
  • Meghatározatlan idő/végtelen nap
  • Álom világszintek közti átjárhatóságot biztosítja
  • Hattyúvá változó lányok
  • Körkörösség
  • Hármas út
  • Kút világszintek közti átjárhatóságot biztosítja
  • Keresés-/vándorlásmotívum klasszikus beavatásmotívum
  • Próbatételek
  • Szerelem keresése/ártó szellemek elszabadítása
slide13

Egyetlen szereplő?

  • 1 helyszín (belső ösvények?)
  • egy út
  • 1 élet
  • 1 éj
  • 1 álom
az lom mint helysz n s val s gszf ra
Az álom mint helyszín és valóságszféra
  • Csongor sokat alszik  esetleg folyton?
  • A cselekmény nagy része: álmai képzete
  • Nincs cselekmény  minden csak megtörténik vele
  • Egyetlen akciója: ellopja az ördögfiak varázseszközeit
  • Útja: állandó szellemi bolyongás
  • Ébrenlét: csupán az V. felvonás!
k tszintes dr mamodell
Kétszintes drámamodell

Világszintek hierarchizáltsága

Tünde szintje – transzcendens szint (normaadó) – Tünde, Nemtők, Éj

Csongor szintje – földi valóság szintje (normakövető) – Csongor, Balga, Ilma, Ledér, Dimitri

Mirigy szintje – transzcendens szint (normaszegő) – ördögfiak, Mirígy

Tehát az a kettő akkor három? NEM.

k z pkori miszt riumdr m k mint ja
Középkori misztériumdrámák mintája

Menny

Tündérhon ~ elveszett Éden ~ letűnt Aranykor ~ elsüllyedt Atlantisz

Föld

A gyomos kert, Paradicsomon kívüli vidék, e világ, valóság, halandó mivolt, végesség

Pokol

Mirígy birodalma, Lucifer birodalma, a kárhozat földje

k tszintes dr ma
Kétszintes dráma

Az ókori és középkori misztériumok hagyományát folytató kétszintes dráma lét- és/vagy történetfilozófiai meghatározottságú kérdésirányokat vet fel. Világértelmezése e világi (földi) és tapasztalaton túli (transzcendens) világszintet tételez fel. A tapasztalaton túli a normaadó, az e világit meghatározó, annak törvényt, cselekvési mintát adó szint, az e világi pedig a normához igazodó. A szereplők és a tér- és időviszonyok a két szinthez rendeltek, a drámai cselekmény pedig a két világszint határán játszódik. (Itt: Hajnal és Éj birodalma)

a m c me
A mű címe
  • Szerelmi történetet előlegez.
  • Utal a két világszint egymást keresésére, érintkezésének lehetőségére.
  • A két főhős vágyódása ellentétes irányú:

Csongor: Tündérhonba, álomvilágba vágyik.

Tünde: a földre kívánkozik.

Céljukat csak egymás világába való BEAVATÁSUKKAL érhetik el.

szerkezeti fel p t s
Szerkezeti felépítés

Kert – Tündérfa - Éjfél

Kert – Elvadultság - Éjfél

Hármas út

Hármas út

Az Éj országa

Hajnal országa

Mirigyudvara

Mirigy udvara

Ledér szobája

Ledér szobája

Kert - Dél

h rmas t
Hármas út
  • Kalmár

 pénz

  • Fejedelem

 hatalom

  • Tudós

 költővilág

 álomvilág

az j birodalma
Az Éj birodalma
  • Jó és gonosz felett álló hatalom
  • Monológja a romantikus gondolkodást összegzi
  • Végtelen tér- és idődimenzió
  • Számára a világ, az ember és a történelem véges pillanat
  • Minden emberi törekvés, álom képtelen és abszurd vágy csupán
  • Az embert a természetnek kiszolgáltatott lénynek mondja
  • Az emberélet reménytelen és céltalan, értelmetlen
  • Hatalma van Tündét számkivetni a „fényhazából”
slide22

„Sötét és semmi voltak: én valék,Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj,És a világot szültem gyermekűl.”

„Sötét és semmi vannak: én vagyok,A fény elől bujdokló gyászos Éj. -A féreg, a pillanat búboréka,Elvész; idő sincs mérve lételének.”

„A Mind enyész, és végső romjainA szép világ borongva hamvad el;És hol kezdve volt, ott vége lesz:Sötét és semmi lesznek: én leszek,Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.”

a v ndorl s c lja
A vándorlás célja

„Oh, szerelem, gyújts utamra csillagot,

S te légy vezérem Tündérhon felé!”

- Cél: szerelem  csak földi kertben fellelhető  halandó/mulandó

- Feltétel: időbeliség felismerése

  • Mégis: az emberöltő egyetlen értelmes, valóságos életfeladata

- Föld és ég között beteljesülő szerelem

- Az ember külső és belső világának harmóniája jön létre.

- Halandó ember tesz kísérletet a mulandóság meghaladására.