Download
1 / 18
180 likes | 257 Views
Víziturizmus. A víziturizmus fogalma. Víziturizmus olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, v i zen, v í zparton végeznek. Magába foglalja például a vitorlás, evezős és horgászturizmust is. A hazai víziturizmus története.
E N D
Víziturizmus HEFOP 3.3.1.
A víziturizmus fogalma Víziturizmus olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, vizen, vízparton végeznek. Magába foglalja például a vitorlás, evezős és horgászturizmust is. HEFOP 3.3.1.
A hazai víziturizmus története • A múlt században a csíkászok, pákászok, halászok fatörzsből kivájt, kezdetleges csónakjukban, a bödönhajókban járták a vizeket. • A hazai vízi túrázást a legnagyobb magyarnak nevezett gróf Széchenyi István alapozta meg. A pesti Lánchíd-fő helyén 1834-ben létrehozta a „Csónakdát”, az első csónakházat, és ezzel kezdetét vette Magyarországon a rendszeres evezés és túrázás. • Széchenyi és társai, a Dunai Hajósegylet, a Nemzeti Hajós Egylet és a Hunnia Csónakázó Egyesület tagjai nagy túrákat tettek. • 1977-ben id. Cseke László vezetésével motorcsónakon megismételték gróf Széchényi Ödön száztíz évvel korábbi Budapest-Párizs útját. HEFOP 3.3.1.
Pákászat • A pákászat az 1900-as évek első harmadáig, a lápvidékek lecsapolásáig komplex halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén élő falvak lakóinak. • Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat. HEFOP 3.3.1.
Csíkászok HEFOP 3.3.1.
A hazai víziturizmus története • Fa Nándor és Gál József 1985-1987-ben a Szent Jupát vitorlás hajóval 70.000 kilométert megtéve megkerülték a Földet, amit később külön-külön is megismételtek. • Ifj. Kopár István ugyancsak számos alkalommal, köztük többször egyedül, vitorlázta körül a Földgolyót. • Török István, aki 1989. nyarán Budapestről indulva versenykenujában fél térden átlapátolt Európán, majd a La Manche csatornán és Anglián keresztül eljutott Írország legnyugatibb pontjáig. A 3500 kilométert 101nap alatt tette meg. HEFOP 3.3.1.
Nemzetközi vízitúrák • Közel fél évszázada egy Pozsonyból szervezett vízi túrával megindult a Nemzetközi Duna-túra, amely ma már az Ingolstadt (Németország) és Szilisztra (Bulgária) közötti 2080 km-es távval a világ legnagyobb és legrégebbi vízi túrája. • 1966-ban rendezték meg az első Nemzetközi Tisza-túrát, amely újabban Ukrajnából indul, és egyes években egészen a torkolatig hajóznak a résztvevők. HEFOP 3.3.1.
Magyarország vízhálózata A térképre pillantva láthatjuk, hogy a Kárpátok koszorúzta Magyarország folyóinak nagy része a szomszédos országok magasabb vidékeiről érkezik hozzánk, hazánkban csupán néhány kisebb vízfolyás ered. Az ugyancsak a határon túlról érkező két vízgyűjtő, a Duna és a Tisza tovább is halad az országból. HEFOP 3.3.1.
HEFOP 3.3.1. Forrás: www.maginfo.hu
Magyarország vízhálózata • A kisebb és nagyobb folyók úgy hálózzák be az ország területét, mint az erek az emberi testet. Számos vízi útvonal csalogatja a vizek szerelmeseit. Éppúgy találhatnak szelíd patakocskákat és közepes nagyságú folyókat, mint vadvíz jellegűeket és nagy folyókat. Magyarországon keresztülfolyik Európa egyik vízi országútja, a Duna és a legmagyarabbnak mondott folyó, a Tisza, de tavakban is gazdag az ország. • A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó, és a Tisza-tó mellett bájos környezetben, számos kisebb tó és víztározó található, amelyek ugyancsak kiváló lehetőséget nyújtanak a vízi sportok űzésére. HEFOP 3.3.1.
A DUNA • A Duna Közép-Európa és Magyarország legnagyobb folyója Németországban ered, majd Ausztria és Szlovákia érintése után lépi át a magyar határt. Magyarországi szakasza 417 km, a meder átlagos esése 35,4-6 cm/km, szélessége 300-600m, a víz sebessége 7,6-3,2 km/óra, mélysége 2-5 m. Az egész szakasz 10-12 evezős túranap alatt 3-4 pihenőnap beiktatásával kényelmesen bejárható. • A szlovákiai Csallóköz és a magyarországi Szigetköz közötti Öreg-Duna medrét a szlovákiai Cunovóban (Dunacsúnban) megépített duzzasztómű két ágra osztja. • A dunai vándor ezután a gyönyörű Dunakanyarba ér, amelye a folyó a Pilis és a Börzsöny hegység közötti sziklakaput áttörve hozott létre. Budapesten magas kőpartok között folyik a Duna, a meder szűk, a víz felgyorsul, és nagy számban közlekednek a vízi járművek. A folyón haladók testközelből csodálhatják meg a magyar fővárosban a budai Várat és a dunai panorámát, amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. HEFOP 3.3.1.
A dunai vándor ezután a gyönyörű Dunakanyarba ér, amelye a folyó a Pilis és a Börzsöny hegység közötti sziklakaput áttörve hozott létre. Budapesten magas kőpartok között folyik a Duna, a meder szűk, a víz felgyorsul, és nagy számban közlekednek a vízi járművek. A folyón haladók testközelből csodálhatják meg a magyar fővárosban a budai Várat és a dunai panorámát, amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. • Budapesttől a Duna, a Mezőföld és a Kiskunság tájegységek között halad délnek. Útközben számos zátony található, ezek kiváló fürdőhelyek. A folyó Mohács alatt lép át Jugoszláviába. • A Dunán személy- és teherhajók, közöttük szárnyas- és légpárnás járművek, illetve nagyméretű üdülőhajók is közlekednek, ami nagyobb odafigyelést igényel a vízi túrázóktól. A folyó magyarországi szakaszán üdülő- és sportcélú csónakok, valamint jachtok minden típusával szabad közlekedni. Június végén, július elején olykor „zöldár” teszi próbára a vízi turistákat. HEFOP 3.3.1.
A Tisza • A Tisza Magyarország 2. legnagyobb folyója. Ukrajnában , 1800 méter magasságban ered. Tiszabecsnél éri el a magyar határt, és határfolyóként hömpölyög a Szatmári-síkság és a Tisza-hát oldalán, valamint a nyírségi buckák között. Előbb mindkét partja Magyarországhoz tartozik, azután ismét határfolyó lesz Ukrajnával és Szlovákiával. A záhonyi könyök után véglegesen belép az országba. • A magyarországi szakasz hossza 585 km, a meder átlagos esése 45-5,5 cm/km, szélessége 100-160 m. A teljes magyarországi szakaszra javasolt evezős túranapok száma 18-20, legalább 3-5 pihenőnappal. HEFOP 3.3.1.
A Rétközt és a Bodrogközt elhagyva, a Zempléni-hegység és a Bükk-hegység lábainál elhaladva a Tisza a Nagykunságon és az Alsó-Tisza mentén kanyarog tovább, majd Szegednél lép át Jugoszláviába. Felső szakasza a Szamos torkolatáig általában tiszta, hideg vizű folyó. • Lejjebb a hordalék „szőkére” festi vizét. A szabályozáskor leválasztott kanyarok holtágakat, morotvákat alkotnak, nagy részük védett terület. Vizét a hajózsilippel ellátott tiszalöki és a kiskörei duzzasztómű szabályozza, az utóbbi felduzzasztott vize alkotja a Tisza-tavat. • A Tisza felső szakaszán sokszor 5-7 m-es bemélyülésben, lejjebb pedig a síkságra kilépve széles árterületen legelők és galériaerdők között folyik. A folyóban sok homokzátony képződött, a kanyarulatokban pedig hirtelen mélyül a meder. • A Tiszán számos komp közlekedik. HEFOP 3.3.1.
A Víziturizmus formái • Fürdőturizmus: • Vízparti üdülés – szabadidő a vízparton • Wellness • Vízitúrázás • Vízi sportturizmus • Vízi kalandturizmus HEFOP 3.3.1.
Vízi járművek • Révhajó, révcsónak • Köteles komp • Vízi sporteszköz • Mentőmotoros • Kísérő kisgéphajó • Közforgalmú vízijármű • Termelési célú vízijármű • Szolgálati célú vízijármű • Kajak: • Egyszemélyes túrakajak • Kétszemélyes túrakajak • Kenu: • Kétszemélyes túrakenu • Háromszemélyes túrakenu • Négyszemélyes indiánkenu • Nagyhajó • Vitorlás kishajó • Kisgéphajó • Csónak HEFOP 3.3.1.
Példa: Drávai víziturizmus • Június 1- szeptember 15 • 30-35 fős csoportok • Végállomás: Drávaszabolcs • 7 táborozóhely • 45-50 fős csoportok • Nem menetrendszerű • Evezős túrák: • Többnapos • Egy napos • Őrtilosról induló • Vízvárról induló • Sétahajózás: • Drávaszabolcsról • Barcsról • Egyéb vízi programok: • horgászás HEFOP 3.3.1. Engedély szükséges: DDNP / Határőrség
Összefoglalás Sokak számára ma már életforma a vízi turizmus – a víz, a napfény, a tiszta levegő, a harmonikus testmozgás, a táborozás, a tábortüzek varázsa mind-mind szervesen hozzátartoznak. A tájak, a színek, a hangok, a napfelkelték, a hihetetlen képeket festő napnyugták, a nyargaló felhők mágnesként vonzzák a vízi túrázót. HEFOP 3.3.1.
