Szöveg

1. Szöveg Bankügyek a Gazdasági Versenyhivatal szemszögéből • Martinovic Boris • Gazdasági Versenyhivatal • IIR konferencia • 2012. május 16.

2. A GVH eljárásairól általában A bankszektor számára releváns magatartások Aktuális témák a pénzügyi piacokon A GVH bankügyeinek tapasztalatai Miről lesz szó?

3. A GVH eljárásai

4. Független, autonóm közigazgatási szerv Működésének célja: gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának biztosítása Eljárásait és működését a Tpvt. szabályozza A Tpvt. rögzíti a jogellenes magatartásokat! A bankszektor számára releváns magatartások: Erőfölénnyel való visszaélés tilalma Versenykorlátozó megállapodások tilalma Versenypártolási tevékenység, ágazati vizsgálatok fontossága! A GVH és tevékenysége

5. „Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, […] amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.” A tilalom vonatkozik különösen: Ármegállapodásra Előállítás, forgalmazás, műszaki fejlesztés, befektetés korlátozására, ellenőrzés alatt tartására Beszerzési források felosztására; fogyasztók, üzletfelek valamely áru beszerzéséből történő kizárására Piacfelosztásra, értékesítésből történő kizárásra, értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására Piacra lépés akadályozására Versenykorlátozó megállapodások tilalma

6. Mentesül a tilalom alól a megállapodás, ha: Hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához A megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut A gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg Nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását A fenti 4 feltételnek egyszerre kell teljesülnie! Bizonyítási kényszer az eljárás alá vontaknál! Mikor mentesül a megállapodás?

7. Információcsere versenykorlátozó lehet Vizsgálható, ha megállapodást, összehangolt magatartást vagy vállalkozások szövetségének döntését hozza létre, vagy annak részét képezi Megítélése függ a piac jellegzetességeitől és a kicserélt információ típusától Vizsgálandó kérdések: a kicserélt információ stratégiai jellegű-e, egyedi-e, jövőre vonatkozó-e és nyilvános-e „Tilos a versenytársak közötti minden olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatfelvétel, amelynek célja vagy hatása egy tényleges vagy lehetséges versenytárs piaci magatartásának befolyásolása, vagy az általuk elhatározott vagy tanúsítani kívánt piaci magatartás ilyen versenytárs előtt történő felfedése és így az összejátszást eredményező magatartás elősegítése a piacon.” A tiltott információcseréről

8. Aktuális témák

9. Kártyapiac, azon belül is a bankközi jutalék Piaci problémák Beavatkozás lehetőségei (versenypártolás, egyéb?) és korlátjai Bankszektort súlytó szabályozás – versenykorlátozóak-e a reakciók? Autófényezés és biztosítás – mennyibe is kerül? Versenypártolás: Lakás-takarékpénztárak Fizetési rendszerek hatékonysága (sárga csekk) Különadó Itthon…

10. Fizetési módok költségei – tanulmány Bankközi jutalékok kérdése Bírósági döntés május 24-én Hitelkártya ügyek Kártyás-, Internet- és mobil fizetések – Green Paper Piacralépés Transzparens és költséghatékony árazás Technikai sztenderdek (banki adatok hozzáférhetősége, EPC ügy) Szolgáltatók közötti interoperabilitás (co-branding) Fizetések biztonsága Governance Bankközi jutalékok és szabályozás …és az EU-ban

11. A bankügyek tapasztalatai

12. Verseny folyamatai és dimenziói nehezen értelmezhetők Eljárásindítás még nem ítélet, csak eszköz Szerződő felek közötti jelentős aszimmetria transzparencia jelentősége, fogyasztók fokozott védelme Szektor komplexitása, szabályozottsága  piaci szereplők közötti fokozott kommunikáció  versenykorlátozó magatartás veszélye Compliance hiányosságai, tudatosság szintje Általános tapasztalatok

13. Szóbeli megállapodás is megállapodás Összehangolt magatartás is lehet versenykorlátozó Nem csak a versenykorlátozó cél, hanem a versenykorlátozó hatás is jogellenes Nem szükséges a versenykorlátozó hatás megléte, ha van versenykorlátozó cél A vállalkozás megállapodásban való részvétele megállapítható, ha a megbeszélésen jelenlevő személy aláírásra nem volt jogosult, de a többi jelenlevőjoggal feltételezte, hogy ennek alapján a vállalkozás a megállapodásnak megfelelően fog eljárni. A jogsértésnek nem feltétele a megegyezésnek megfelelő magatartást kikényszerítőszankciórendszer kidolgozása A Tpvt. 11. § alá nemcsak a formális határozat vagy ajánlás formáját öltő érdekképviseleti aktusok tartoznak, hanem minden olyan magatartás, döntés, ami a tagvállalkozások versenymagatartását korlátozhatja, torzíthatja Kartellekkel kapcsolatos megjegyzések I.

14. Összehangolt magatartásról van szó akkor, ha egy vállalkozás egy vállalkozások közötti megbeszélésen kinyilvánítja a közeljövőben követni kívánt, verseny szempontból releváns üzletpolitikáját. Ilyenkor, kifejezett elzárkózás bizonyítottsága hiányában mindazon vállalkozások részesei a versenyellenes összejátszásnak, akik részt vesznek az ülésen, illetve akiknek tudomására jutott versenytársuk bejelentése Összehangolt magatartásról akkor van szó, ha két vagy több vállalkozás egymással tudatosan együttműködik – anélkül, hogy egymással megállapodást kötnének – annak érdekében vagy azzal a hatással, hogy a verseny kényszerítő nyomásától megszabaduljanak, illetve azt enyhítsék. Az összehangolt magatartásnak nem feltétele közös cselekvési terv részletes kidolgozása. Elegendő a versenytársak közötti olyan tudatos együttműködés, kapcsolatfelvétel, amelynek célja vagy hatása a versenytársak jövőbeli magatartásának befolyásolása, akár oly módon, hogy előttük egy vállalkozás felfedi jövőbeli piaci magtartását. Kartellekkel kapcsolatos megjegyzések II.

15. Versenykorlátozó megállapodásra nem lehet mentség az árháború elkerülése. Az „árháború” a stabil piaci körülmények mellett meglevő árversenyhez képest időszakos jelenség, amely akár költség alatti árakat is eredményezhet. Amennyiben ezt nem gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás alkalmazza, akkor az éles verseny pozitív jelének tekinthető. A versenyjognak nem feladata az akár „romboló” jelleget is öltő versenytől megvédenie a versenytársakat. A versenyjog rendeltetése a verseny folyamatának védelmén keresztül a fogyasztói érdekek védelme, nem pedig a piacon maradás alanyi jogként való garantálása minden vállalkozás számára. A versenyszabályozás egyik alapvető célja annak elősegítése, hogy a piaci szereplők szabadon és önállóan hozzák meg üzleti döntéseiket. Azon információ-csere rendszerek, melyeknek az a célja vagy hatása, hogy a versenytársak bizonytalan viselkedéséből eredő kockázatokat csökkentsék, ellentétesek ezzel. Kartellekkel kapcsolatos megjegyzések III.

16. Köszönöm a figyelmet! martinovic.boris@gvh.hu