k z s katalogiz l s magyarorsz gon n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Közös katalogizálás Magyarországon PowerPoint Presentation
Download Presentation
Közös katalogizálás Magyarországon

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

Közös katalogizálás Magyarországon - PowerPoint PPT Presentation


  • 71 Views
  • Uploaded on

Közös katalogizálás Magyarországon. Közös katalogizálás lényege. A könyvtárak ugyanazt a dokumentumot csak egyszer katalogizálják (a könyvtár amely elsőként katalogizál, a többiek átveszik a rekordokat)

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Közös katalogizálás Magyarországon' - kendall


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
k z s katalogiz l s l nyege
Közös katalogizálás lényege
  • A könyvtárak ugyanazt a dokumentumot csak egyszer katalogizálják (a könyvtár amely elsőként katalogizál, a többiek átveszik a rekordokat)
  • Olyan adatbázis jön létre, amelyben ugyanarról a dokumentumról ugyanolyan rekord áll rendelkezésre; a rekordokból megállapítható, hogy melyik könyvtárban található a dokumentum
a k z s katalogiz l s rtelme
A közös katalogizálás értelme
  • Résztvevő könyvtáraknak kevesebbet kell dolgozniuk
  • A rekordok azonos tartalmúak
  • A résztvevő könyvtárakból meg lehet állapítani, hogy megtalálható-e a keresett dokumentum, és ha igen hol
  • A katalogizálás külső forrásai többek által jobban kihasználhatóak
  • A rendszer az állománygyarapítás egyeztetésére is használható
akik j l j rnak
Akik jól járnak
  • Az olvasó a fő nyertes:
  • Az általa használt könyvtár katalógusa „kitágul”, ellátása sokat javul
  • Nem kell könyvtáranként eltérő bibliográfiai leírási stílusokhoz és besorolási adatokhoz alkalmazkodnia
  • A résztvevő könyvtárak:
  • A munka mennyisége kevesebb
  • Az eredmény minősége jobb
a k z s katalogiz l s kezdetei
A közös katalogizálás kezdetei
  • A közös katalogizálás őse a Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress, Egyesült Államok) Nemzeti Állománygyarapítási és Katalogizálási Programja (NPAC)
  • Nem volt valójában közös katalogizálási program
  • Óriási gyűjtemény katalogizálásával létrejövő katalógustételeket osztotta el az igénylők között, először katalóguscédula formában, majd géppel olvasható formában
  • Sokan használtak egy tételt, de azt mindig egyetlen könyvtár hozta létre
  • Az igazi kezdet az online közös katalogizálás kezdete volt az OCLC-nél
  • Máig is a világ legnagyobb közös katalogizálási rendszere
  • Itt már kialakult a munkamenet: egy dokumentumot csak egyszer katalogizálnak
a k z s katalogiz l s modelljei
A közös katalogizálás modelljei

1. Centralizált modell:

  • Közös (központi) adatbázisban katalogizálnak a könyvtárak
  • A dokumentum rekordját megtalálja a közös adatbázisban  a könyvtár kódját vagy állományadatait a rekordhoz kapcsolja
  • Ha nem találja, létrehozza a rekordot
  • A könyvtár saját adatbázist nem épít – a központi adatbázist használja saját katalógusaként

2. Centralizált modell – letöltéssel:

  • A könyvtár letöltheti a rekordokat, amelyeket ő hozott létre a központi adatbázisban, vagy amelyhez hozzáírta állományadatait
a k z s katalogiz l s modelljei1
A közös katalogizálás modelljei

3. „Félig decentralizált” modell – letöltéssel és feltöltéssel

  • Van központi adatbázis
  • A könyvtár nem találta meg a dokumentumot  saját rendszerében létrehozza a rekordot  feltölti a központi adatbázisba, állományadataival együtt
  • Egységesített besorolási adatok közös kezelésének hiánya  ugyanaz a „hozzáférési pont” különböző esetekben eltérő formában jelenik meg a központi adatbázisban

4.Decentralizált modell – virtuális közös adatbázis

  • Nincs központi adatbázis
  • A keresés közös keresőfelületen, virtuálisan egyszerre (lánc-kereséssel) történik a hálózaton az összes résztvevő adatbázisában
  • Valakinél megtalálja a rekordot  letölti saját adatbázisába
  • Azonos szabályok, azonos besorolási adatok
a k z s katalogiz l s modelljei2
A közös katalogizálás modelljei

5. Decentralizált modell + utólagosan készülő központi adatbázis

  • A résztvevők adatbázisainak kezdő állományát és növekményét egy központi adatbázisba viszik be
  • Központi adatbázis és a tulajdonos-könyvtár rekordjai között kapcsolat jön létre  lehetővé teszi a központi katalógusban végzett keresés eredménye alapján a tulajdonos könyvtár állományadatainak megjelenítését
  • Rekordok feltöltésekor duplumellenőrzés, ha az illető bibliográfiai rekord már megvolt a központi adatbázisban, csak a kapcsolat jön létre, a bibliográfiai rekordot nem kettőzik meg az adatbázisban
k z s katalogiz l s magyarorsz gon1
Közös katalogizálás Magyarországon
  • A közös katalogizálás előfutára a 80-as években létrejött Nemzeti Periodika Adatbázis
  • Hazai könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok központi katalógusa
  • Könyvtárak adatbevitelére épült
  • A központi adatbázis online elérhető, abból katalógus-rekordokat lehet letölteni
  • Az első, valóban közös katalogizálási vállalkozás a Magyar Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere, az OSZKÁR
  • Fejlesztése 1990-ben indult
  • Egyetlen adatbázis közös katalógusként és a résztvevők katalógusaiként
  • Központi könyvtára az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) keretében működő Országos Műszaki Könyvtár (OMK)
slide10
1992-re a rendszer indulásra kész
  • Azonban ekkorra a résztvevő könyvtárak már beszerezték integrált rendszerük szoftverét
  • A megoldás megbukott, a résztvevők saját adatbázist akartak
  • Az OMIKK 1993-1994-ben áttért az ALEPH-re
  • Az OSZKÁR a virtuális közös adatbázisra épülő modellt választotta
  • Gyakorlati megoldása 1997-ig húzódott, ma már működik
  • A többi közös katalogizálási kezdeményezés felsőoktatási intézmények részvételével alakult
  • Inkább rekordcsere, mint közös katalogizálás
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógus-rekord szolgáltatási tevékenysége
  • Magyar Nemzeti Bibliográfia rekordjainak online és CD-ROM-os hozzáférhetővé tétele
a magyar k z s katalogiz l s t volabbi c ljai
A magyar közös katalogizálás távolabbi céljai
  • Periodikák központi kezelése
  • Kották, zenei anyagok feldolgozása
  • Régi könyvek feldolgozása
  • Képi anyagok, térképek feldolgozása
  • Elektronikus dokumentumok feldolgozása (CD-ROM, elektronikus folyóiratok)
  • Internet források feldolgozása
  • Átfogó információkereső-nyelvi szótár
  • On-line feldolgozás szolgáltatása
magyar k z s katalogiz l si rendszerek mokka vocal oszk
Magyar közös katalogizálási rendszerek: MOKKA, VOCAL, OSZK
  • A MOKKA mellett két másik program is létrehozta a maga közös katalogizálási rendszerét
  • A Corvina integrált rendszert használó könyvtárak VOCAL rendszere 1999 óta működik
  • 21 könyvtár részvételével, ebből csak 8 végez feltöltést
  • Az OSZK 2001-ben hozta létre Amicus rendszerét
  • 3 könyvtár közös katalógusa és egyben közös integrált könyvtári rendszere (OSZK, Könyvtártörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtár)
magyar orsz gos k z s katal gus
Magyar Országos Közös Katalógus

Története

  • Dr. Mader Béla (József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatója) kezdeményezte 15 magyar könyvtár közös katalogizálási rendszerének létrehozását
  • A könyvtárak között volt a nemzeti könyvtár, egyetemi könyvtárak, tudományos és szakkönyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
  • A kiinduló koncepció: központi adatbázisra alapozott és nem virtuális közös katalógus
  • Elkészült a rendszer terve  megalakult a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület (MOKKA)
  • Tendert írt ki a rendszer létrehozásához és működéséhez szükséges szoftverre
  • Késedelem a kezdésnél: a szoftver-cég nem szállította le a szoftvert  más céggel kötött szerződést (debis ITS Dataware Kft.)
  • A MOKKA 2001-be megkezdte működését
  • 2002-ben a MOKKA fejlesztése és üzemeltetése az OSZK alá került
  • A MOKKA egyesület ezután a tagkönyvtárak érdekeinek képviseletével, a fejlesztés és a működés szakmai segítésével és ellenőrzésével foglalkozik
a mokka tagk nyvt rai
A MOKKA tagkönyvtárai
  • Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási EgyetemEgyetemi Központi Könyvtár – BKÁE
  • Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár - BCE EFKL
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemOrszágos Műszaki Információs Központ és Könyvtár - BME OMIKK
  • Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár – DENK
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár – ELTE
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – FSZEK
  • Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára – MTAK
  • Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum – ME
  • Országgyűlési Könyvtár – OGYK
  • Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum – OPKM
  • Országos Széchényi Könyvtár – OSZK
  • Pécsi Tudományegyetem Könyvtára – PTE
  • Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár – SEKK
  • Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár – SZTE
  • Szent István Egyetem - Gödöllői Tudományos Könyvtár - GATE
a rendszer fel p t se s m k d se
A rendszer felépítése és működése

A MOKKA adatbázis feltöltése és katalogizálás a MOKKA útján

c lok
Célok
  • A könyvtárak használói az ország bármely, hálózati kapcsolattal rendelkező könyvtárából meg tudják állapítani, hogy az illető könyvtárban nem található dokumentum, mely könyvtárban hozzáférhető
  • Azonos dokumentumot az országban csak egyszer katalogizáljanak, a dokumentumot beszerző más könyvtárak a katalógustétel másolásával és kiegészítésével váltsák fel a saját katalogizálást
  • A katalógusok legyenek egységesebbek, az olvasók és könyvtárosok által könnyebben használhatóak
  • Az adatbázis nyújtson segítséget a magyar könyvtárak retrospektív katalóguskonverziójához
az adatb zis l trehoz sa fejleszt se s haszn lata
Az adatbázis létrehozása, fejlesztése és használata
  • A MOKKA tagkönyvtárainak katalógus-adatbázisait feltöltik a központi adatbázisba
  • Minden dokumentum bibliográfiai rekordja csak egyszer kerül be az adatbázisba, a többi könyvtár lelőhelykódja, rekordazonosítója és egyes adatai „hozzáíródnak” a bibliográfiai rekordhoz
  • Folyamatos katalogizálás során a könyvtár keres az adatbázisban
  • Ha megtalálja letölti, hozzáírja helyi adatait és szerkeszti a rekordot
  • Majd lelőhely-kódját és helyi adatait visszatölti a központi adatbázisba
  • Az olvasó keres az adatbázisban  dönt az igénybe venni kívánt könyvtárról és a dokumentum igénybevételének módjáról
  • A központi adatbázisból átléphet a megfelelő könyvtár adatbázisába
  • A MOKKA adatbázisban bárki kereshet, a nem MOKKA tagkönyvtárak is letölthetnek rekordokat
a j v r l
A jövőről
  • A tagkönyvtárak száma 100-ra növekszik
  • Együttesen rendelkeznek a Magyarországon található dokumentumok csaknem 100%-ával  a központi katalógus-funkció betöltése teljessé válik
  • A MOKKA kiterjed a periodikák adataira is
  • Megindul a könyvtárközi dokumentumszolgáltatás ügykezelése a MOKKA útján
a mokka adatb zis hozz f r sei
A mokka adatbázis hozzáférései
  • http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb
  • http://www.mokka.hu/corvina/opac/wpac.cgi