Első előadás

1. Első előadás

2. A fejlődéslélektantárgya

3. Kötelező irodalom: A pszichológiai fejlődés 5-11. oldal

4. Ajánlott irodalom:

5. A fejlődéslélektan: • a pszichikum kialakulását és fejlődését vizsgálja, • leírja az életkori sajátosságokat, • kutatja a fejlődés törvény-szerűségeit.

6. Fontos területe a gyermeklélektan, mely a kibontakozó személyiség fejlődésmenetével, és annak törvényszerűségeivel foglalkozik.

7. Rövid történeti áttekintés: • Erasmus (1469-1536): a nevelés során fontos a gyermek természetéhez való alkalmazkodás! • Platón (i.e. 427-347):mikor mivel jobb foglalkozni? • Comenius (1592-1670): a pedagógiai munkában fontos az életkori változások figyelembe vétele! • Rousseau (1712-1778): a gyermeki természethez igazodó nevelés szükségességét hangsúlyozza.

8. Szakirodalmi háttér: • Preyer (1841-1897): A gyermek lelke című munkájá-ban jelennek meg az első empirikus elemzések az értelmi fejlődéséről és a gyermeknyelvről. • Nagy László (1857-1931): A gyermek érdeklődésének lélektana és a Gyermektanulmány című műveiben a pedagógiai munka pszichológiai alapjait emeli ki. • Piaget (1896-1980) Új megközelítésben tekinti át az értelmi fejlődés menetét. Hangsúlyozza, hogy a tanár szerepe nem az ismeretátadás, hanem a felfedező ismeretszerzés serkentése és irányítása.

9. A fejlődéslélektan későbbi jelentősebb magyar képviselői: • Mérei Ferenc • Ranschburg Jenő • Kiss Tihamér • Salamon Jenő

10. Módszerei Két jellemző megközelítési mód: • statikus(Wundt) - pillanatnyi állapotot ír le (milyen az adott pszichikum?) • folyamat(Piaget)- az előzmény és követ-kezmény feltárása (folyamatában milyen?)

11. A vizsgálati eljárások irányai: • keresztmetszeti és • hosszmetszeti megközelítések.

12. Alapmódszerek: • megfigyelés (közvetlen, közvetett), • kísérlet (természetes, laboratóriumi), • beszélgetés (spontán, célzott, klinikai), • tesztek (projektív, IQ, teljesítmény), • módszerkombinációk (pl.: világjáték).

13. Világjáték teszt

15. Bábteszt

17. A fejlődés fogalma • Mennyiségi és minőségi változás, amikor az új állapot magasabbrendű az előzőnél. • A fejlődés eredményeként a valóságtükrözés és a cselekvésszabályozás differenciáltabban és integráltabban működik, ami az alkalmazkodás magasabb szintjében jelenik meg.

18. A fejlődés iránya tehát: • differenciálódás, melynek során a pszichés működések egyre tagoltabb, szabályozottabb, fino-mabb működésű részfolyamatokban jelennek meg (pl.: a tanult félelem), • integrálódás, melyben a részfolyamatok egységbe, rendszerbe szerveződnek, és egységes működésűvé válnak (pl.: megfigyelés).

19. Meghatározói: • öröklés (genetikai program), • környezet (közvetlen hatások). Fejlődéselméletek: • preformizmus, • szociológiai elmélet, • konvergencia elmélet.

20. Formái: a). érés • elsősorban endogén folyamat, • a gyorsasága fajtajellemző, • biológiai és pszichés érés, • jelentős életkori eltérések lehetnek.

21. b). tanulás • exogén folyamat - tapasztalatszerzés, • gyorsasága egyedspecifikus, • erőteljesen környezetfüggő, • főbb formái: - szociális tanulás, - iskolai tanulás.

22. Életkori sajátosságok: • a testi és pszichés fejlődés egy adott életkorra általánosan jellemző szintjei, amelyek egyben kifejezik a kor legjellemzőbb tulajdonságait (pl.: dackorszak, serdülés).

23. Életkori szakaszok • intrauterin szakasz (-9 hó - 0):- csiraszakasz (0-2 hét),- embrionális szakasz (2-8 hét), - fötális szakasz (8-38 hét).

24. extrauterin szakasz (0 - ?): • 0-1 év – csecsemőkor, • 1-3 év – kisgyermekkor, • 3-6 év – óvodáskor, • 6-10 év - kisiskolás kor, • 10-18 év – serdülőkor, • 18-24 év – ifjúkor, • 24-60 év – felnőttkor, • 60-? év – öregkor,

25. Piaget szerint • 0-2 éves korig: szenzomotoros intelligencia szakasza a külvilágnak nincs tartós belső reprezentációja, • 2-7 éves korig: preoperatív intelligencia szakasza a külvilágnak képi reprezentációja van, • 7-14 éves korig: operatív intelligencia szakasza a külvilágnak fogalmi reprezentációja van (7-10 évig konkrét fokon, 10-14 évig absztrakt fokon).

26. Köszönöm a figyelmüket!