120 likes | 226 Views
A táplálkozás és az egészség összefüggései. megnőtt a civilizációs betegségek gyakorisága felgyorsult életmód, stressz fizikai aktivitás hiánya káros szenvedélyek kiegyensúlyozatlan táplálkozás
E N D
A táplálkozás és az egészség összefüggései • megnőtt a civilizációs betegségek gyakorisága • felgyorsult életmód, stressz • fizikai aktivitás hiánya • káros szenvedélyek • kiegyensúlyozatlan táplálkozás • a betegségek kialakulása több tényezőre vezethető vissza, melyek közül a táplálkozás is fontos szerepet játszik • a táplálkozással kapcsolatos kampányok működnek az állati eredetű zsírok fogyasztásának mérséklésével pl. • csökkenthető a vér koleszterin szintje • a szív és érrendszeri elhalálozás aránya • a hazai elhalálozásokért 80%-ban a • szív- és érrendszeri betegségek (52%) • a daganatos megbetegedések (25%) • és az emésztőszervi betegségek felelősek (8%) • mindhárom betegség csoport kialakulásában fontos szerepe van a táplálkozásnak • egyéb egészségkárosodással járó, táplálkozással összefüggő betegségek: • cukorbetegség, epekő, köszvény, csontritkulás, vérszegénység, fogszuvasodás stb.
Elhízás • a férfiak közel 58, a nők 62%-a tekinthető valamilyen mértékben túlsúlyosnak • a túlsúlyosak aránya az életkor előrehaladtával növekszik • a túlsúlyos emberek felének magas a vér LDL-koleszterin szintje • 20%-uknak magas a vér triglicerid koncentrációja • 70%-uknak magas a vérnyomása • 50%-uk cukorbeteg • 20-ban a köszvény kialakulásának tünetei jelentkeznek • szív- és érrendszeri betegségek kialakulására hajlamosít • 20%-os túlsúly 10-150%-al, 40%-os túlsúly 65-400%-al növeli a elhalálozási gyakoriságot
Szív- és érrendszeri betegségek • a leggyakoribb táplálkozással összefüggő betegségcsoport • a vér lipid paraméterek alapján az emberek kockázati csoportokba sorolhatók
Szív- és érrendszeri betegségek • a vérnyomást az erek rugalmassága, azok beszűkülése határozza meg • szisztolés (a szív összehúzódásakor mért érték) • optimális: <140; határérték: 140-160; magas: >160 (Hgmm) • diasztolés (a szív elernyedésekor mért érték) • optimális: < 90; határérték: 90-65; magas: >95 (Hgmm) • hajlamosító faktorok: • túlzott só fogyasztás • kevés zöldségféle, gyümölcs (a K hatékony vérnyomás csökkentő hatású) • kevés rost • túlzott alkoholfogyasztás (>60g/nap) • dohányzás • túlzott zsír, telített zsírsav, koleszterin felvétel • a rendszeres testmozgás ugyanakkor 6-7 Hgmm-el is csökkentheti a vérnyomást
Rosszindulatú daganatok • mintegy 30%-ban hozható összefüggésbe a táplálkozással • az USA-ba települt japánok vastagbél és emlőrák előfordulása a 3. generációban már elérte az USA átlagot • hajlamosító faktorok: • elhízás • túlzott zsír fogyasztás • kevés zöldségféle, gyümölcs (rost, antioxidánsok) • kevés élelmi rost • túlzott alkoholfogyasztás (>60g/nap) • túl sok pácolt és füstölt hús • növények nitrát-tartalma • antioxidánsok hiánya • élelmiszerek toxin- és nehézfémtartalma
Csontritkulás (osteoporozis) • a csonttömeg csökkenését jelenti • a csontok a normál terhelés mellet is törékennyé válnak • főleg a csöves csontok és a csigolyák szilárdsága csökken • a nőknél a menopauzát követő időszak is kritikus • hajlamosító faktorok: • öröklöttség • fizikai aktivitás hiánya • hormonális változások • idős kori Ca-anyagcsere változások • dohányzás • Ca -forgalmat befolyásoló gyógyszerek • a megelőzés lehetőségei: • a rendszeres Ca-ellátottság biztosítása • rendszeres testmozgás • a dohányzás mellőzése
Cukorbetegség (diabetes mellitus) • komplex anyagcsere betegség • magas vércukorszint • az inzulin abszolút vagy relatív hiánya • a vércukor, vérlipidek és a vér proteinek anyagcsere zavara • I. típusú cukorbetegség (hazánkban kb. 15 ezer) • gyerekkorban alakul ki • a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint • a vércukor szint csak rendszeres inzulin kezeléssel tartható a kívánt tartományban • II. típusú cukorbetegség (hazánkban kb. 485 ezer) • időskori cukorbetegség (50 éves kor után alakul ki leggyakrabban) • nem inzulin hiánya, hanem a szövetek inzulin rezisztenciája okozza • a vér magas inzulin szintje egyéb betegségekre is hajlamosít • magas vérnyomás • magas vér triglicerid • alacsony HDL koleszterin • érelmeszesedés • szív- és érrendszeri megbetegedések • kialakulása sokkal inkább kapcsolatba hozható a táplálkozással • hajlamosító faktorok: • túlzott mértékű energia bevitel • elhízás • 10%-ban a genetika • rendszeres nagy mennyiségű cukor fogyasztás
Táplálkozási ajánlások • az ajánlások a táplálékok főbb összetevőinek kívánatos arányait tartalmazzák • fontosak a lakosság egésze, de az egyén szempontjából egyaránt • a táplálkozás- és élelmezés-politika alapját képezik • fontos szerepet játszanak a táplálkozással összefüggő betegségek megelőzésében • befolyásolják az élelmiszer gyártókat és kereskedőket • figyelembe veszik az adott ország táplálkozási szokásait • az ajánlásokat általában élelmiszercsoportokra vonatkozóan is megadják a könnyebb gyakorlati használhatóság érdekében
Hazai táplálkozási ajánlások • étrendünket minél változatosabban, többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési eljárások felhasználásával állítsuk össze • kerüljük a zsíros ételeket, csökkentsük az állati zsírok felhasználási arányát • sütéshez használjunk olajat • preferáljuk a zsír- és olajmentes ételkészítési eljárásokat (grillezés, párolás stb.) • csökkentsük a só felhasználást • édességet csak az étkezésekhez kötődően fogyasszunk, kerüljük a gyakori nassolást • helyezzük előtérbe a természetes gyümölcs és zöldségleveket a cukrozott üdítőitalokkal szemben • rendszeresen fogyasszunk tejet és tejterméket • naponta fogyasszunk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét, salátákat • a teljes kiőrlésű kenyerek, köretként a burgonya és a párolt zöldségek fogyasztása javasolt • lehetőleg naponta többször, négyszer-ötször étkezzünk, azonos időpontokban • az étkezésre szenteljünk elég időt, teremtsünk nyugodt körülményeket • fogyasszunk több ivóvizet, kevesebb tömény alkoholt
Az ajánlások legfontosabb üzenetei • nincs önmagában egészséges vagy egészségtelen élelmiszer • nem egy adott étel, hanem a naponta elfogyasztott ételek, italok összessége, azok táplálóanyag-tartalma számít • a kiegyensúlyozottság elég ha több napos intervallumban érvényesül • táplálkozásunk zsírban és fehérjében gazdag, összetett szénhidrátokban, keményítőben és rostokban ugyanakkor szegény • a táplálkozással kapcsolatos hazai propaganda nem kiegyensúlyozott, gyakran különböző gazdasági érdekeket szolgál • MÉRTÉKLETESSÉG • A HELYES TÁPLÁLKOZÁS ÖNMAGÁBAN KEVÉS + ÉLETMÓD + MOZGÁS
A táplálékpiramis • Az USA-ban 1992-ben publikálták • a fogyasztásra javasolt élelmiszereket, élelmiszercsoportokat jól áttekinthető formában tartalmazza