A VETŐMAG ÉS A VETÉS

1. A VETŐMAG ÉS A VETÉS

2. A vetőmag fogalma • A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük. • A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag minősége határoz­za meg.

3. A vetőmag értékmérő tulajdonságai I. • Tisztaság és idegenmag-tartalom. • Fajtaazonos tiszta magnak az ugyanazon fajtához tartozó érett és sértetlen magvakat számítjuk. • A tisztasági vizsgálat során az előírt mennyiségű vizsgálati mintát három részre bontjuk: fajtaazonos tiszta magvak, idegen magvak, hulladék. • A tisztaságvizsgálat eredményét a minta töme­gének %-ában fejezzük ki. • A csírázóképesség: • a csíráztatás célja annak megállapítása, hogy a tisztasági vizsgálatkor nyert fajtaazonos tiszta magból hány képes ép, egészséges csírát nevelni. • Csíráztathatunk papír tetején, papír között; homokban vagy homok tetején. • A csírázóképességet %-ban fejezzük ki.

4. A vetőmag értékmérő tulajdonságai II. • Életképesség: a csíráztatási próbánál gyorsabban meggyőződhetünk arról, hogy a magvak valóban élő szövetet tartalmaznak-e. • Az egészségi állapot. A vetőmag egészségi állapota jelentősen befolyásolja értékét. Az egészségi vizsgálat a kártevőkre, a kórokozókra és egyéb (élettani) betegségekre terjed ki. A legegyszerűbb az érzékszervi vizsgálat. A mag színe és szaga önmagában is utal az egészségi állapotra.

5. A vetőmag értékmérő tulajdonságai III. • Faj- és fajtaazonosság: a fajt és azon belül a fajtát, illetve azok keveredettségi arányát határozzuk meg. • Minimum 4x 100 magot használunk. • Az eredményt %-ban fejezzük ki. • A nedvességtartalom: Szárítószekrényben történő szárítás után határozzák meg a mag nedvességtartalmát és százalékban fejezik ki. Általában 14 %-os nedv. tartalommal tárolhatók.

6. A vetőmag értékmérő tulajdonságai IV. • Az ezermag-tömeg. Az ezermag-tömeg 1000 magnak grammokban kifeje­zett teljes tömege. • Megállapításához a fajtaazonos, tiszta magból válogatás nél­kül kiválasztunk 4x 500 magot. • Sűrűség: a lemért magtömeg értékét elosztjuk a mag térfogatának értékével. Az eredményt kg/m3-ben vagy g/cm3-ben fejezzük ki. • Hektolitertömeg. A hektolitertömeg (hektolitersúly) 100 liter termény kg-ban ki­fejezett tömege.

7. A vetőmag értékmérő tulajdonságai V. • Osztályozottság: a vetőmag különböző méretei (szélesség, vastagság, hosszúság) azonosságának mértékére utal. • Rostasorral végezzük a vizsgálatot. • Az osztályozottság mértékét tömegszázalékban adjuk meg. • A kilogrammonkénti csíraszám: megmutatja, hogy a vetőmag 1 kg-jában mennyi csíra van

8. A vetőmagszükséglet kiszámítása I.

9. A vetőmagszükséglet kiszámítása II.

10. A vetőmag előkészítése vetésre I. • Szárítással a vetőmag tárolhatóságát biztosítjuk. • Természetes : pl.: napon átforgatás mellett • Mesterséges szárításra: a mag hőmérsék­lete nem emelkedhet 40 °C fölé, mert a csíra károsodhat. • Tisztítás: Eltávolítjuk a vetőmagból az idegen anyagokat. • Az eltérő tulajdonságokat használjuk fel az elkülönítésre. Pl.: sűrűség, nagyság, alak, rugalmasság, szín, a felület érdessége. • Szelelés • Rostálással • mágneses magtisztítók (arankamag szétválasztása a lucernamagtól). • Csávázással a kártevőktől és kórokozóktól védjük a magot. A csávázás lehet: por-, nedves, permetezéses vagy kombinált. • A magbevonásnak (drazsírozásnak) lehet növényvédelmi célja vagy táp­anyagfelvitelicélja. Az eljárással megnöveljük és azonos méretűvé tesszük a magot, ezáltal egyenletesebbé tesszük a vetőmagelosztást. • Oltás:a növénnyel szimbiózisban (együttélésben) élő baktériumkultúráját visszük fel a vetőmag felületére Pl.: pillangósok.

11. A vetés ideje, módja, végrehajtása • A vetés időpontját a növény igénye határozza meg. • A mélység függ a mag nagyságától és a talaj kötöttségétől. Általában a vetőmag átmérőjének tízszerese mélységre vetünk. • A vetésmélységgel függ össze a magtakarás. A mélyebbre vetett magokat általá­ban könnyű fogassal takarjuk, többnyire egy menetben a vetéssel. Az apró mag­vak vetését sima hengerrel zárjuk le.

12. A vetés módjai I. • A szórvavetés: a legrégebben alkalmazott vetési mód. Pl.: gyep • Sorbavetés: • Sortávolság x tőtávolság= tenyészterület • A sűrűsorú vetés: sortáv 7-9 cm-re vetjük (pl. len, gyep). • Gabona-sortávolságra (12 cm) vetjük a kalászo­sokat, repcét, lucernát, csalamádét. • A keresztsoros vetés is a sűrűsoros vetés egyik változata. A vetés lényege, hogy a vetőmag felét sorirányba, másik felét arra merőlegesen vetjük. Pl.: rostlen • szemenkénti vetés a nagyobb tenyészterület-igényű növények vetés­módja. Szemenkénti vetési mód a fellazított és a helyrevetés. • A fellazított vetést (40-70 cm) széles sortávolságra vetett kapásnövények esetén alkalmazzuk. • Helyrevetésnél a tőtávolság is azonos

13. A vetés módjai II. • Az ikersoros vetés lényege, hogy széles és keskeny sorok váltják egymást. (pázsitfüvek) • A sávos vetés : erózió elleni védekezésében jelentős. Kapás- és sűrűsorú vetést igénylő növényt vetünk el vál­takozva a különböző sávokba a lejtőre merőlegesen. (pl. kukorica - szója). • A váltakozó sorú vetést évelő pillangósok és pázsitfüvek takarónövényes telepítésekor alkalmazzuk • A direkt vetést a talajművelés nélküli termesztéskor alkalmazzuk. A vetőcsoroszlyák előtt haladó rotavátor által 2-3 cm szélességben meglazított talajba vetünk

14. Egyéb vetési módok • Fészkes: (kukorica, tök). A fészket kapával készítjük. A fészek aljára trágyát teszünk, amit talajjal ta­karunk, és erre szórjuk a 2-3 magot. • A négyzetes vetés a fészkes vetés gépi változata. • A keverékvetésrea tavaszi és őszi takarmánykeverékek vetése. • Rávetéskor a már kikelt növényállományra vetünk (pl. búzára vagy őszi árpára vörösherét, rozsra somkórót).

15. A vetés agrotechnikai követelményei • A jól előkészített magágy: • növényi maradványoktól mentes, • egyenletes mélységű, • a vetés mélységéig aprómorzsás és laza, • a vetésmélység alatt kissé tömődött, • egyenletes felületű. • A vetőgépek pontos beállítása: • magmennyiségre, • vetésmélységre, • sortávolságra, • csatlakozósorra. • Gondos vetés: • a sorok egyenesen tartása, • a mag utántöltése • forgó vetésnél célszerű a vetést azzal kezdeni.