1 / 51

SWMM5 – Storm Water Management Model

SWMM5 – Storm Water Management Model. SWMM – Storm Water Management Model főbb jellemzői. Dinamikus modell jellemzően városi területekről lefolyó csapadék mennyiségi és minőségi, rövid és hosszú idejű szimulációjára.

kalkin
Download Presentation

SWMM5 – Storm Water Management Model

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SWMM5 – Storm Water Management Model

  2. SWMM – Storm Water Management Model főbb jellemzői Dinamikus modell jellemzően városi területekről lefolyó csapadék mennyiségi és minőségi, rövid és hosszú idejű szimulációjára. A lefolyási modell a részvízgyűjtőkre érkező csapadékból generál lefolyási és szennyező árhullámot. A csatorna hidraulikai rész ebből a terhelésből számolja a lefolyást a vezetékeken, csatornákon, tározókon, tisztító egységeken, szivattyúkon és szabályozókon keresztül. Az SWMM végigköveti az egyes részvízgyűjtőkről érkező lefolyás mennyiségét és minőségét valamint a vezetékekben és csatornákban a vízhozamot, vízmélységet és vízminőséget, különböző időlépcsőkben.

  3. Az SWMM – Storm Water Management Modelmódosulása a verziók során • 1969-1971: EPA (Metcalf and Eddy) az első komplex települési lefolyási modell • 1975 version 2 • 1981 version 3 • 1988 version 4: dinamikus hullám • 2004 november: version 5 • grafikus felület • objektum orientált C programnyelv (Fortran 77 helyett) • általánosabb modellek pl.: • tetszőleges átvezetések a vízgyűjtőrészek között • momentum egyenlet tagjainak általános kezelése és helyi veszteségek is • tetszőleges szabályrendszerek szivattyúk, túlfolyók működésére • korlátok feloldása pl.: • elemek (csomópontok és más hidraulikai elemek) száma • vízminőségi változók száma • hiányzó kapcsolatok pótlása a modellek között pl.: • csapadék idősor és beszivárgás a csatornába • vízminőség modellezése a vízhozammal együtt • numerikusan stabilabb módszerek • input fájlok konvertálhatók SWMM4 formátumból SWMM5-be

  4. A hidrológiai modell jellemzői • időben változó csapadék • párolgás az állóvíz felületéről • hó összegyülekezése és olvadása • csapadék összegyülekezés a mélyebb területeken • csapadék beszivárgása a telítetlen talajrétegekbe • beszivárgott csapadék átszivárgása a talajvíz rétegekbe • áramlás a talajvíz és a csatorna között • felszíni lefolyás modellezése nemlineáris tározóként A fenti folyamatok térbelisége homogén részvízgyűjtőkre (ezen belül vízzáró és vízáteresztő részekre) osztással valósul meg. A felszíni lefolyás a részvízgyűjtők, a részterületek és a csatorna bevezetési pontjai között tetszőlegesen vezethető.

  5. A hidraulikai modell jellemzői • a hálózat mérete nem korlátozott • beépített zárt és nyílt felszínű valamint természetes (tetszőleges alakú) csatorna szelvények • speciális elemek: tározó, tisztító egység, osztómű, szivattyú, bukó, kiömlő • külső vízhozamok és vízminőségi terhelések a felszíni lefolyásból, talajvíz hozzáfolyásból, csapadékból származó infiltrációból/hozzáfolyásból, szennyvíz hozamból és felhasználó által meghatározott hozzáfolyásból • kinematikus vagy dinamikus árhullám közötti választás • különböző áramlások modellezése: visszaduzzasztás, nyomás alatti áramlás, visszafelé folyás, felszíni tározódás az elöntésből • a felhasználó által definiált dinamikus szabályozások szivattyúk, bukók, kiömlők működésére

  6. A vízminőségi modell jellemzői • Tetszőleges számú vízminőségi változóra modellezettek az alábbi folyamatok: • száraz idei felhalmozódások területhasználatonként • kimosódások eső hatására területhasználatonként • közvetlen lerakódás a csapadékból • száraz idei felhalmozódás csökkentése az utcatakarítás figyelembevételével • kimosódás csökkentése egyéb módszerek figyelembevételével • szennyvízterhelés és felhasználó által megadott tetszőleges hozzáfolyás bármely pontban • vízminőségi változók változásának végigszámolása a vezetékhálózaton • koncentrációk csökkentése tározókban tisztulás és természetes folyamatok figyelembevételével

  7. Az SWMM program blokkjainak kapcsolatai

  8. Az SWMM modell főbb számolási blokkjai Off-line input-output: Fájlokon keresztül Külső programokhoz kapcsolódás egyszerű Pl. Arcview, Mike-SWMM (Mouse)

  9. A modellben használható objektumok • Csapadék idősor • Részvízgyűjtő • Csomópont • Vezeték • Csatlakozás a befogadóba 1 • Tározó • Szivattyú • Vízhozamosztómű 2 (bukó, elágazás) • Szabályozó 3 (kiömlő, bukó, túlfolyó) • Csak dinamikus árhullám számításánál értelmezett, kinematikus árhullám esetén csak egyszerű csomópont • Csak kinematikus árhullám számításánál értelmezett, dinamikus árhullám esetén csak egyszerű csomópont • Tározó kifolyóként mindig, egyébként csak a dinamikus árhullámnál értelmezett, egyébként egyszerű csomópont

  10. Részvízgyűjtő modellezése nemlineáris tározómodellel Q felső vízgyűjtő

  11. Részvízgyűjtő számítási felosztása A1=vízzáró felület tározással A2=vízáteresztő felület tározással A3=vízzáró felület tározás nélkül A víz mindegyik részterületről közvetlenül, vagy egy másik részterületen keresztül folyik le.

  12. Szélesség (W) értelmezése idealizált részvízgyűjtőn qL = felszíni lefolyás egységnyi hosszra W = 2 * l = részvízgyűjtő szélessége

  13. Szélesség (W) értelmezése szabálytalan alakú részvízgyűjtőn Sk=(A2-A1)/A W=(2-Sk)*l

  14. Részvízgyűjtők csomópontokhoz rendelése

  15. Választható infiltrációs modellek 2. Green-Ampt modell 3. SCS görbék 1. Horton modell • Megadandó paraméterek: • görbe száma • talaj vezetőképessége • kiszáradási idő f = fp , azaz aktuális infiltráció=infiltrációs kapacitás Ks = telített talaj hidraulikus vezetőképessége S = átlagos kapilláris nyomás a telített zóna alján IMD = kezdeti nedvesség deficit F = összegzett infiltrációs hozam f = aktuális infiltráció I = csapadék intenzitás fp = infiltrációs kapacitás f∞ = végső (minimális) infiltrációs kapacitás f0 = kezdeti (maximális) infiltrációs kapacitás t = idő a csapadék kezdetétől α = csökkenés mértéke

  16. Vízhozam számítása a lefolyásmodellben Anyagfolytonossági egyenlet: Manning egyenlet: Tározott térfogat változása egységnyi idő alatt Csapadékfölösleg (bejövő vízhozam a részvízgyűjtőre) Lefolyás (elfolyó vízhozam a részvízgyűjtőről) Ak = a részvízgyűjtőről lefolyás keresztmetszeti területe=w*(d-dp) n = Manning érdesség R = a részvízgyűjtőről lefolyás hidraulikus sugara=[w*(d-dp)]/w=d-dp S0= részvízgyűjtő lejtése (ami feltételezés szerint egyenlő az energiavonal lejtésével) β = 1.49 (US mértékegységek esetén), 1 metrikus rendszerben w = a részvízgyűjtőről lefolyás szélessége dp = maximális tározómélység a részvízgyűjtőn • ahol: V = A*d = víztérfogat a részvízgyűjtőn • A = részvízgyűjtő területe • d = vízmélység a részvízgyűjtőn • t = idő • Ie = csapadékfölösleg= • csapadékintenzitás – párolgás - infiltráció • Q = lefolyási vízhozam a részvízgyűjtőről nemlineáris egyenlet dn-re megoldható d=(dn+dn+1)/2 feltételezéssel Ebből már Q számolható a Manning egyenlettel. A módszer numerikusan viszonylag stabil, csak kis vízgyűjtő terület (néhány m2) és nagy időlépés (>10 perc) esetén lehet instabil.

  17. Vízminőségi változók megadása • koncentráció a csapadékban • koncentráció a talajvízben • koncentráció a hozzáfolyásban/infiltrációban • K - lebomlási koefficiens • csak hóban vagy mindig halmozódik • társ vízminőségi változó (együtt mosódik ki) • társ vízminőségi változó aránya Fontos a vízminőségi modell paramétereinek alapos kalibrálása (egyébként csak egy munkán belüli összehasonlításra alkalmasak az eredmények).

  18. Szennyezőanyag felhalmozódás a lefolyásmodellben A függvény paramétereit területhasználati kategóriákhoz lehet megadni szennyezőanyagonként.

  19. Szennyezőanyag kimosódás a lefolyásmodellben 1. Kapcsolat a lefolyási vízhozammal és szennyezőanyag mennyiséggel „elsőrendű” kapcsolat: ahol: Poff= kimosódás sebessége Pp = p szennyezőanyag mennyisége a részvízgyűjtőn t időpontban K = kimosódási tényező= Rc*r r = lefolyás sebessége = Q/A ahol: C = koncentráció Q = A*r lefolyási vízhozam A = részvízgyűjtő terület conv = konverziós konstans Független a lefolyás vízhozamtól! ezért legyen „kitevős” kapcsolat: ahol n: lefolyási sebesség tényező 2. Csak a lefolyási vízhozamtól függő kapcsolat: 3. Átlagos kimosódás: Kimosódási függvény területhasználati kategóriákhoz szennyezőanyagonként megadható . A koncentráció tovább csökkenthető a BMP eltávolítási hatásfokkal és az utcaseprési paraméterekkel.

  20. Vízminőségi paraméter változása a részvízgyűjtőkön

  21. Vízminőségi paraméter változása a vízhozam függvényében egy vezetékszakaszon

  22. Alkalmazható csatornaszelvény alakok

  23. Permanens áramlás (steady flow) Számítás elve: A vezetékszakasz felső végére érkező árhullám transzformáció (késleltetés, ellapulás) nélkül érkezik a vezetékszakasz alsó végére. Q és A (illetve h) számolása a Manning képlet alapján. Nem alkalmas a következők számítására: • csőbeli tározás • visszaduzzasztás • ki / belépési veszteségek • visszafelé áramlás • nyomás alatti áramlás Lehetséges helyszínrajzi kialakítás: • fastruktúra • minden csomópontból csak 1 elfolyó ág, kivéve osztócsomópont (2) Számítási jellemzők: Időlépcsőre nem érzékeny Mire használható?: • hosszú idejű, folyamatos szimulációra • előzetes vizsgálatra

  24. Számítás elve: Kinematikus árhullám • A folytonossági egyenlettel és a momentum egyenlet egyszerűsített (vízfelszín lejtése=folyásfenék lejtése) formájával számol. • Mivel a vízhozam időben és térben is változik a vezetékszakaszon, a vezetékszakasz felső végére érkező árhullám transzformációval (késleltetés, ellapulás) érkezik a vezetékszakasz alsó végére. • a vezetékszakasz kapacitása feletti vízhozam elvész a rendszerből vagy tározódik a felső csomópontnál (és újra befolyik a vezetékbe, amikor lehet) • Q és A (illetve h) számolása a Manning képlet alapján. Nem alkalmas a következők számítására: • visszaduzzasztás • ki / belépési veszteségek • visszafelé áramlás • nyomás alatti áramlás Lehetséges helyszínrajzi kialakítás: • fastruktúra • ellenlejtés nem lehet Számítási jellemzők: • viszonylag hosszú (5-15 perces) időlépcső a numerikus stabilitás határa • pontos Mire használható?: • hosszú idejű szimulációra

  25. A St. Venant egyenletek feltételei • Az áramlás 1-dimenziós, azaz a sebesség és a vízmélység csak hosszirányban változik a csatornában. A hosszirányra merőleges síkban a sebesség konstans és a vízfelszín vízszintes. • Az áramlás fokozatosan változó, mert hidrosztatikus nyomás uralkodik és a függőleges irányú gyorsulások elhanyagolhatók. • A csatorna hossztengelye egyenes vonalnak tekinthető. • A folyásfenék lejtése viszonylag kicsi és a fenéken elhanyagolható a leválás és a kiülepedés. • A permanens turbulens áramlás surlódási tényezői alkalmazhatóak, azaz a Manning féle egyenlettel leírható a surlódás. • A folyadék összenyomhatatlan és konstans sűrűségű.

  26. St. Venant egyenletek és a kinematikus hullám Anyagmérleg, azaz folytonossági (kontinuitási) egyenlet a vezetékszakaszra: vízmennyiség változása befolyás és elfolyás A = áramlási keresztmetszeti terület Q = vízhozam x = távolság a vezeték mentén t = idő Mozgásmennyiség-megmaradási (momentum) egyenlet a vezetékszakaszra: nyomás konvektív gyorsulás helyi gyorsulás gravitáció surlódás g = gravitációs tényező z = folyásfenékszint h = vízmélység S0 = folyásfenék lejtése Sf = energiavonal lejtése (surlódás) v = átlagos áramlási sebesség Kinematikus hullám modell:

  27. Helyzeti és mozgási energiák értelmezése Az ábrán nem látszik az időbeliség (mint a Bernoulli egyenletben) és a térbeliség is egyszerűsített (2 végponttal).

  28. Áramlási modellek nagyságrendi összehasonlítása nagy lejtés és meredek árhullám esetén Kinematic Wave Diffusion [Muskingum-Cunge] Dynamic wave approximation [RAS] Full Dynamic Wave [DWOPER, FLDWAV]

  29. A kinematikus hullám modell egyenleteinek megoldása Manning-képlet: A = keresztmetszeti felület n = Manning érdesség R = hidraulikus sugár β = 1.49 (US mértékegységek esetén), 1.0 metrikus rendszerben Q kifejezése a momentum egyenletből és a Manning-képletböl: Q csak a h-tól függ! A folytonossági egyenlet diszkretizálása: ΔT = tn+1-tn, időlépcső Δx = xj+1 – xj, távolság intervallum hossza (vezetékhossz) J, ,j+1 = a vezetékszakasz felső és alsó végének indexe N, n+1 = az n. időlépés és az n+1-dik időlépés végét jelző index Wt, wx = súlyok (0.55 numerikusan stabil) Az utóbbi 2 egyenlet az n+1-dik időlépcső végén Qj+1,n+1 és Aj+1,n+1 ismeretlenekre megoldható.

  30. A kinematikus hullám numerikus közelítése

  31. A kinematikus hullám hatása az árhullámra túlterhelés esetén

  32. Hidraulikai szimulációs eredmények megjelenítése hossz-szelvényen

  33. Hidraulikai szimulációs eredmények időbeli megjelenítése hossz-szelvényen

  34. Hidraulikai szimulációs eredmények helyszínrajzi megjelenítése

  35. Hidraulikai szimulációs eredmények időbeli megjelenítése

  36. Vízminőség modellezése a csatornarendszerben • A modell teljes elkeveredést tételez fel a vezetékszakaszon belül, bár a plug flow reaktor jobban közelíti a valóságot. • A vezetékszakaszok számának növekedésével a plug flow reaktort közelíti a modell. • Ha az időlépcső hossza és a vezetékszakaszban áramlás utazási ideje közelít egymáshoz, akkor a kétféle reaktor modell hasonló eredményt hoz. Anyagmennyiség változása a vezetékben egységnyi idő alatt Anyagáram a vezetékbe Anyagáram a vezetékből Lebomlás a vezetékben Szennyezőanyag-forrás vagy nyelő a vezetékben Ha Q, Qi, Ci, V, L időben változó (ahogy ez várható), akkor az analitikus megoldás ritkán lehetséges. Feltételezve, hogy Q, Qi, Ci, V, L, dV/dt konstans (átlagos értékeket felvéve) a t+Δt időlépés alatt, az elsőfokú differenciálegyenlet integrálhatóvá válik: ahol: Ez numerikusan stabil megoldás, ellentétben az eredeti differenciálegyenlet megoldásával, ami Δt-re érzékeny (Δt>2V/Q esetén negatív koncentrációt kaphatunk). A vízminőség szimulációjakor a hidraulikai szimuláció típusa lehet permanens, kinematikus hullám, dinamikus hullám (de hurkok nem lehetnek a vezetékrendszerben).

  37. Teljes dinamikus hullám modell (a St. Venant egyenletek) ahol A = áramlási keresztmetszeti terület Q = vízhozam x = távolság a vezeték mentén t = idő Folytonossági (kontinuitási) egyenlet a vezetékszakaszra: Folytonossági (kontinuitási) egyenlet a csomópontra: ahol H = z + h = nyomásmagasság Af = felületi terület a csomópontban Mozgásmennyiség-megmaradási (momentum) egyenlet a vezetékszakaszra (Newton II.): g = gravitációs tényező z = folyásfenékszint h = vízmélység Is = energiavonal lejtése (a fenéklejtést z tartalmazza) helyi gyorsulás konvektív gyorsulás nyomás és gravitáció surlódási erő

  38. Számítás elve: Dinamikus árhullám • A folytonossági egyenletekkel (vezetékre és csomópontra) és a momentum egyenlet teljes formájával számol. • Mivel a vízhozam időben és térben is változik a vezetékszakaszon, a vezetékszakasz felső végére érkező árhullám transzformációval (késleltetés, ellapulás) érkezik a vezetékszakasz alsó végére. • A csomópontban a maximális rendelkezésre álló vízmélység feletti vízhozam elvész a rendszerből vagy tározódik a csomópontnál (és újra befolyik a vezetékbe, amikor lehet) • Q és A (illetve h) számolása a Manning képlet alapján. Alkalmas a következők számítására: • tározás a vezetékben • visszaduzzasztás • ki / belépési veszteségek • visszafelé áramlás • nyomás alatti áramlás zárt szelvényben (Q>Qtot Manning) Lehetséges helyszínrajzi kialakítás: • tetszőleges (akár többszörös elágazások és hurkok) Számítási jellemzők: • viszonylag rövid (<=1 perc) időlépcső a numerikus stabilitás határa • nagyon pontos Mire használható?: • visszaduzzasztások kezelésére • vízhozam szabályozások (bukók, túlfolyók) szimulációjára

  39. Megoldások az SWMM dinamikus hullám modellben „Explicit” megoldáshoz használt egyenlet (csak az előző időlépés eredményeitől függ a megoldás): ahol Q = vízhozam a vezetékben v = sebesség a vezetékben A = áramlási keresztmetszeti terület H = nyomásmagasság (folyásfenékszint + vízmélység) Is = energia vonal lejtése A véges differenciákra áttérés után a megoldás a módosított Euler módszerrel történik. Numerikus stabilitás 10 másodperces lépésekkel szinte mindig elérhető, általában 15-30 másodperc elégséges, néha 60 másodperc is elegendő. „Javított explicit” és „implicit v. iterációs” (a következő időlépés eredményeitől is függ a megoldás) megoldáshoz használt egyenlet (numerikusan stabilabb):

  40. Számítási paraméterek az SWMM dinamikus hullám modellben • Gyorsulási (inercia) tagok elhanyagolása: • teljes – minden gyorsulási tag elhagyása, ez a diffúziós hullám • részleges – a kritikus áramlás elérése közelében • nem – teljes dinamikus hullám számolása Változó időlépés: A numerikus stabilitás érdekében és hogy csomópontokban számolt nyomás ne legyen túl nagy, érdekében az időlépcső csökkentése automatikusan. Vezetékszakasz - hosszabítás: A numerikus stabilitás érdekében, azaz hogy a hullám vezetékszakaszban áramlási ideje ne legyen kisebb az alkalmazott időlépésnél. Kompatibilitás: SWMM5 – Picard iteráció (szukcesszív approximáció) alkalmazása a csomóponti folytonossági egyenletek megoldásakor és a Preismann módszer a nyomásalatti áramlásra SWMM4 – módosított Euler módszer az integráláskor és speciális iteráció a nyomásalatti áramlásra SWMM3 – SWMM4 módszerek alkalmazása, de a vezetékszakasz átlagos áramlási keresztmetszetének és hidraulikus sugarának súlyozott számítása

  41. Q-A-v görbék a különböző szelvényekhez

  42. Normalizált A-Q görbe használata a hidraulikai modellben

  43. Infiltráció (hozzáfolyás) megadása • Csomópontokra adható meg a következő módokon: • megadható közvetlenül, idősor formájában • napi átlagos szennyvízhozam (éves átlagban) és havi, heti, napi (2 féle) menetgörbék megadása és hozzárendelése • csapadék idősor, egység árhullám és területnagyság megadása Példák napi, órai szennyvízhozam számolásához használt menetgörbékre

  44. A talajvíz modell részei ETU: evapotranspiráció a felső zónából ETD: evapotranspiráció DET mélységből, mindkét zónából PERC: szivárgás a felső zónából az alsó zónába f(felső zóna telítettsége,DWT1) DEPPRC: szivárgás az aló zónából a mélységi vízrétegekbe ENFIL: infiltráció a felszínről GWFLW: talajvíz hozzáfolyás a csatornába f(D1,TA,BO) Upper zone: telítetlen felső zóna Lower zone: telített alsó zóna STG: talajvízszint -BELEV: vízzáró réteg IMPERVIOUS AREA: a vízgyűjtő vízzáró felülete

  45. Lehetséges talajvíz modellek

  46. Talajvíz hozzáfolyás számolása ahol: Qgw = talajvíz hozzáfolyás Hgw = talajvízszint Hsw = csatorna vízszint a befogadó csomópontban E = folyásfenékszint a befogadó csomópontban Qgw csak a talajvízszint és csatorna vízfelszín különbségével arányos, ha B1=B2=1 és A1=A2 és A3=0:

  47. Vízminőségi paraméter tisztítási foka csomópontokban Vízhozam, vízmélység, tartózkodási idő, időlépcső, felület

  48. Szennyvíztisztítási egység és szennyvíz-tisztítótelep elrendezési sémák az SWMM4-ben

  49. Alkalmazható szivattyú menetgörbék Q folyamatosan változik a nyomómagasság szerint Q szakaszosan változik az akna víztérfogata szerint Q folyamatosan változik az akna vízmélysége szerint (változó fordulatszám) Q szakaszosan változik az akna vízmélysége szerint Ezenkívül megadhatók ki-be kapcsolási szabályok is időre, vízmélységre, nyomásra. Egy helyen több szivattyú is működhet.

  50. Az SWMM – Storm Water Management Modelerősségei és gyengeségei • Erősségek: • dinamikus árhullám számítás lehetősége • az egyes blokkokat a többitől függetlenül is lehet használni (kevés adattal is működik) • gyors számolás PC-Windows platformon • ingyenes • nyitott forráskód • széleskörűen elterjedt, jó támogatottság • Gyengeségek: • hiányoznak az előző verzióból egyes részek (plugflow és ülepítő modell a szennyvíztisztításból, erózió a vízgyűjtőről lefolyásban, leválás és lerakódás a csatornában és vezetékben) • viszonylag bonyolult leírások a modellekhez • szokásos csapadékvíz lefolyás szabályozási módszerek hatását csak egy összefoglaló arányszámmal tartalmazza • vízminőségi folyamatok egymással való kapcsolata hiányos • elöntött területek vízminőségi modellezése nehézkes (csak tározóként) • a grafikus felület csak korlátozott CAD és GIS funkciókkal rendelkezik

More Related