1 / 6

A mű szerkezete:

kalkin
Download Presentation

A mű szerkezete:

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vajda János: Sirámok 1.Száll a hegyre barna felhő,Zúg alatta már az erdő.Észrevétlen langy lehelletRázza a faleveleket.Hajaszáli a vadonnak:Hervadt levelek szállongnak,Fecske földet szántva röpdes,Minden oly merengő, csöndes.Erdő, mező, merre nézek,Egy nehéz, bús előérzet.Hosszú árny kisért a réten,Szél sohajt az erdőn, mélyen...Valami nagy, rejtett bánatFogja el az egész tájat;Az a bánat, mit az emberÉrez és nevezni nem mer -Az a nagy bú, amely tégedVádol, örök nagy természet;Mely kiégett szivvel kérdi:Mért születni? minek élni?...(1854) Reviczky Gyula:SzámlálgatomSzámlálgatom, találgatom,Hogy hány hetem vagy hány napomVan hátra még...Irgalmas ég,Esdek, ne légy fukar nagyon.Ó, hányszor hívtam a halált,Mihelyt a kedvem búsra vált.De most hogy ittÓlálkodik,Nem érzek mást, mint borzadályt.Meghaljak?... Ó, ne még, ne még,Agyam még eszme-tűzben ég.Forró szivemJobban pihenA napon: ó, a sír setét.Vágy még hevít, kedv még emel,Ó, még sok dalt nem zengtem el.S eszméimetMind a hideg,Sötét koporsó nyelje el?Toldjad meg hát, kegyelmes ég,A csüggedt költő életét.Hadd öntse kiÉrzelmeiZengő, zsibongó tengerét. (1889)

  2.  Vajda (1827-1897) az átmenet költője a magyar lírában, a Petőfi-féle polgári radikalizmus következetes hirdetője. A szabadságharc bukása után a váli birtokon húzta meg magát, majd besorozták az osztrák császári hadseregbe és 1 év múlva bocsátották el. Pestre került és különböző lapoknál dolgozott újságíróként. Politikailag teljesen elszigetelődött. Világos után úgy gondolta, hogy az újabb forradalom kivitelezése lehetetlen, ezért a 48-as eszmék árulójának kiáltották ki és szinte teljesen kiközösítették. Az 1850-es évektől kezdve sorsa az ún. kiátkozott költők kelet-európai típusával egyezik, akik az átmeneti időszakban – melyet a polgárosodás és a régi eszmékhez való hűség egyszerre jellemez – nem találják helyüket.  Az '50-es évektől a magyar kultúrában a népnemzeti iskola esztétikai törekvései és uralma jellemző, s az ettől a platformtól eltérő költők légüres térbe kerültek, s ennek ellenhatásaként tudatosan irritálták környezetüket, a magánéletbe menekültek, de ott is csak „hiányt” tapasztaltak. Ebben az időszakban látott hozzá elégia-füzérének, a Sirámoknak a megírásához. Vajda a romantika eszközeit úgy alkalmazta, hogy egyéni világa már a szimbolizmus előfutárának bizonyult. Ady joggal látta benne elődjét. • Reviczky (1855-1889) verseiben szakít a divatos epigonizmus népnemzeti hangvételével,versei a befolyásosak ellenszenvével találkoztak. • A hivatalos irodalom "kozmopolitizmus" bélyegét üti arra, aki ki akar szakadni a provincializmusból. Reviczky vállalja ezt. A fiatalok, a mást akarók ekkor már kezdik benne látni vezérüket. • Nagyvárosi költő a nagyváros hangulataival, a mellékutcák szenvedő kisembereivel, az elesettekkel. Alázatos keresztényi szeretettel fordul minden megszomorított felé. • Versei rendszeresen jelennek meg a 80-as években. Versesköteteinek sikere van. De a sok nélkülözés tönkretette egészségét. • Az irodalmi élet középpontjában áll. Bánatos versei széles körökben népszerűek. Tele van munkakedvvel és életkedvvel, de már nem lehet segíteni rajta. • A sírkövére is csak ezt a két sort vésték: "Ki sóhajtoz, ki mulat. A világ csak hangulat". Ez a léhaságában is férfias, tömör fogalmazású két sor őrzi leghívebben Reviczky költészetének dallamát és lényegét. • Utolsó verseinek egyik legsúlyosabb kérdése, az emberi tudatnak a halállal való szembenézése. A természetben minden, mi születik s él, meg is hal. Az emberi létről van szó: amit kaptunk, anélkül hogy kértük volna, s amit elvesztünk, anélkül hogy ezt illetően bennünket megkérdeztek volna.

  3. A hangulatlíra és a szimbolikus kifejezésmód jellemzi finom árnyaltságú leíró verseit, melyeket rendszerint bölcseleti kérdés felvetésével zárja. Hangnemében a felfokozott pátosz és a szelídség egyaránt megjelenik. A műfaja népdalt idéző formában megírt filozofikus-látomásos tájleírással induló elégia. Az újkor óta elégia alatt a melankolikus hangulatú, emlékező jellegű, hol fáradt beletörődést, hol bizakodó megnyugvást sugárzó lírai költeményeket értjük. Olyan szomorkás hangulatú lírai mű, melyben a valóság és a vágyak kibékíthetetlen ellentétben állnak egymással. A cím: Sirámok a sírással kapcsolatos szavak, hangulatok felébresztése a műfaji jellemzőkkel összecseng. Műfaja himnikus, imaszerű ének. Tárgya valamely istenség vagy az Isten dicsérete, megnyerése a segítségnyújtásra. A himnusz, így az ima is a XIX. sz. végén már nem csak vallásos tartalmakat fejezett ki, hanem bármely bölcseleti mondanivalót; és a hagyományos szerkezeti keretek is fellazultak. Reviczky könyörgő magatartással kezd, s ezzel állítja szembe ifjonti, könnyelmű halálhívásait. Most, hogy a körülmények (orvosok, gyógyszerek,) reális közelségbe hozták halálát, élete megtarthatásáért visszatér gyermeki s egyben utolsó, életvégi mentségkereséséhez, az égiekéhez. A cím: E/1-ű cselekvő, gyakorító ige: számlálgatom. A lírai én többször előforduló tevékenységét vetíti előre, de még nem tudjuk, mit számolgat. Pénzt? Napokat, éveket? Stb. Miért?

  4. 1. vsz. : kiderül, hogy az időt próbálja megszámolni, ami még életéből hátravan. Esedezik, kéri az Eget (valamely transzcendens lényt), hogy ne legyen „fukar”, adjon még számos hetet.  2. vsz: a múlt és jelen idősíkjának ellentétezése„hányszor hívtam a halált” –alliteráció- (Múlt) „De most hogy itt ólálkodik”, fél tőle. (jelen)Míg nem félt a haláltól, ha búsult vmiért, meg akart halni. A halál megszemélyesített osonó, megbújó, ólálkodó képe a rejtőzködő gyilkost juttathatja az eszünkbe.  3. Vsz: költői kérdés: Meghaljak?Ismétlés: „ne még, ne még”(erősítés, fokozás) 3-4. vsz. Érvek a halál ellen : „agyam eszme-tűzben ég”, „forró szíve a napot vágyja. Ellentét: Nap fénye, melege↔ sír setétje. „Vágy hevít”, „kedv emel”, dalt, eszmét akar még zengeni: kár lenne ezt nem megörökíteni: ”Mind a hideg koporsó nyelje el?”  5. vsz.: Összegző kérés E/2 sz. felszólítás:”Toldjad meg hát… a csüggedt költő életét.” Metafora: „hadd öntse ki érzelmei zengő, bongó tengerét. Felfokozott életigenlés • A mű szerkezete: • 1-2. vsz: természeti kép- megszemélyesítés: „száll a hegyre barna felhő, zúg … az erdő, langy lehellet rázza a faleveleket, metafora: hajaszáli a vadonnak= hervadt levelek: Őszt idéző hangulatot keltenek. Egyetlen élőlény: az ősszel búcsúzó fecske. Névszói állítmány: merengő, csöndes (minden) • Szófajok: melléknevek, melléknévi igenevek (barna, észrevétlen, langy, hervadt, merengő, csöndes), igék: száll, zúg, rázza, szállongnak, röpdes. • 3. vsz. : megjelenik a lírai alany E/1-ben: nézek; sejtelmes hangulat: „hosszú árny kisért”, „szél sóhajt” • 4. vsz: A táj és az emberi érzés párhuzama (alakzata)- rejtett bánat a tájon- megnevezhetetlen bánat az ember szívében • 5. vsz: Az örök természet vádolásának oka, hogy nem ad választ a lírai én egzisztenciális kérdésére: Minek megszületni, minek élni? • A lírai én hangjából nem hallatszik az élni vágyás; inkább a schopenhaueri vágy nélküli élet, vagy az élet nem vágyásaként értelmezhető a vers.

  5. Hangszimbolika: mélyhangrendű szavak: száll, barna, langy, vadon, szállong- eufónikus hangzásúak a l, nd, ng hangkapcsolatok miatt-magas hangrendűek: hegyre,erdő, észrevétlen,röpdes, kísért, szél, egész, nézek, születni – kakofón hangzás a „h”, és a zöngéstlen „sz”, „p” „t” „k” hangok miattSzófajok aránya: névszók: 50 igék: 13 –lassúság- Hét mondat, melyből 6 kijelentő, egy, az utolsó kérdő mondat Hangszimbolika: • mélyhangrendű szavak: Számlálgatom, találgatom, napom, nagyon, zsibongó- eufónikus hangzás (n, a, o, zs, lg-hangakapcsolatok), halál, borzadály, koporsó- kakofón hangzás: r, h, j-ly, p, k- zöngétlen felpattanó zárhangok és réshangok miatt  Magas hangrendűek: eszme-tűz, szívem, pihen, setét, sír, csüggedt- kakofón hangzás, élet, zengtem, emel- eufónikus hangzás • Szófajok aránya: névszók: 30 igék: 19 • 11 mondat, egy kérdő mondat kivételével összetettek; többnyire kijelentő mondatok, felszólító v. felkiáltó árnyalattal.

  6. 5 négysoros versszakból áll- Verselése: 2 ütemű (felező) nyolcas és ugyanakkor trochaikus lejtésű (-u) sorok:Szimultán ritmus: egyszerre magyaros, ütemhangsúlyos és időmértékes a verselés.- Rímképlete: páros rím (aabb) /felhő-erdő, lehellet-faleveleket/- Alliteráció: „langy lehellet”, „Minden oly merengő, Mért születni? minek élni?...” • 5 db ötsoros versszakból áll, melyben a 3-4. verssor ketté van törve, így az 1-2. és 5. 8-8 szótagos sorok közreveszik a 4 szótagos, belső rímes 3. és 4. sort. • Verselése: 2 ütemű (felező) nyolcas és jambikus (u-) lejtésű sorok. Szimultán ritmus. • Rímképlete: aabba, (találgatom-napom,ég-még, nagyon) • Alliteráció: ”hány hetem vagy hány napomvan hátra még...”, „hányszor hívtam a halált…”

More Related