170 likes | 333 Views
A globalizáció és Magyarország. Készítette : Fazekas Anett I. évfolyam Geográfus MSc. A globalizáció és magyarország. ~ nemzetközi határok „elmosódása” G azdasági, társadalmi, kulturális, politikai és intézményi egységesülés 1970-es évektől kezdődő, erősödő folyamat
E N D
A globalizáció és Magyarország Készítette: Fazekas Anett I. évfolyam Geográfus MSc
A globalizáció és magyarország • ~ nemzetközi határok „elmosódása” • Gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és intézményi egységesülés • 1970-es évektől kezdődő, erősödő folyamat • Globalizálódás – államok integrálódásának erősödése, tudományos és műszaki átalakulás, információáramlás, világkereskedelem, nemzetközi tőkeáramlás, termelés és fogyasztás homogenizálódása • A TNC-k üzleti műveletei, piacok összekapcsolódása és az államközi szervezetek tevékenysége során • Negatív következményei: valamennyi országot érintően • Problémák és kezelhetetlenségük növekedése (pl.: szegénység, civilizációs betegségek…)
A globalizáció és magyarország • Regionalizmus – a globalizálódó világban a nemzetállamok igyekeznek megőrizni a nemzeti karakterüket a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódás mellett • Egyik formája-szűkebb környezettel szorosabb kapcsolat – integráció – EU – Magyarország csatlakozása • Hatások- gazdasági társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek, vándorlás, kulturális szféra, politikai terek, ökológiai következmények, területi-települési folyamatok
A globalizáció és magyarország • Jelenleg kb 40 ezer döntési centrum működik a világon, több mint 260 ezer vállalkozással • Ebből: 15 ezer Magyarországon • 1990. után - a privatizáció hatására – multik, külföldi beruházók megjelenése • 1990-től 2010-ig mintegy 90 Mrd USD tőkebefektetés • A befektetések hozzájárultak az egyensúly javulásához, a kedvező irányú makro-szerkezeti átalakuláshoz – a világméretű munkamegosztás rendszerébe való eredményes bekapcsolódáshoz • Ugyanakkor a függőség fokozódása • Technikai, technológiai modernizáció – export-orientált fejlesztések, új termelési kultúrák meghonosítása (kkv-k helyzetének romlása) • Foglalkoztatási, piaci, környezetvédelmi problémák (Metro, Lidl, Danone, Nestlé, Hankook…) • Termékminőségi, termékfelelősségi gondok (Siemens-Combino)
A globalizáció és magyarország • Az 1990. előtt, az ország zártsága miatt kevésbé voltak jellemzőek ezek a folyamatok • Pozitív és negatív hatások eltérő kombinációkban • Gyengül a nemzeti identitás (pl.: virtuális, nem helyhez kötött közösségek kialakulása…) • Kulturális különbségek eltűnése-homogenizálódás • Ma a világ leginkább globalizált gazdaságai közé tartozik Magyarország • Előrehaladottak „vagyunk”: nemzetközi tőkeáramlás, üzleti szolgáltatások, tömegkommunikáció… • Lemaradások: egészségügyi kihívások, környezetvédelem, fenntarthatóság…
A globalizáció és magyarország • A hazai kkv-k elnyomása
A globalizáció és magyarország 53. hely 17. hely Ausztria – 46643 USD Magyarország- 12652 USD Albánia – 3870 USD Kongói Demokratikus Köztársaság – 231 USD
A globalizáció és magyarország • Az urbanizációs fejlődést befolyásoló tényezők megváltozása • Az állami beavatkozás helyett piaci viszonyok • Beruházások telephelyválasztása a települések adottságai alapján • Településhierarchiában betöltött szerep helyett a fekvés és a jövedelemszerzés lehetőségei határozzák meg a települések fejlődését • Belső migráció átalakulása: városból faluba irányuló migráció (szuburbanizáció és a városi munkahelyek elvesztése miatti visszaáramlás) • Jövedelmek differenciálódása→ szegregáció
A globalizáció és magyarország • Migráció • GDP/fő érték Kivándorlás célország szerint Bevándorlás: gát – rossz állapotú munkaerőpiac, alacsony foglalkoztatottsági ráta 1990-2010: évi mintegy 8000 bevándorló (a rendszerváltás előtt ez mintegy 800 volt) 86% európai országból, 11% ázsiai országból, 2% amerikai, 1% afrikai országból
A globalizáció és magyarország • Növekvő jövedelemkülönbségek – a legmagasabb és a legalacsonyabb közti különbség ma 2x akkora a 80-as évekhez mérve a munkavállalók 1/3-a (1 millió 263 ezer fő) minimálbér vagy attól kevesebb kereset (2012)) • Bogár László: • Elit - 5% - az erőforrások 30-35%-ának birtoklása • A történelemből kiesettek roncs-vagy törmeléktársadalma – 20-35% - az erőforrások 5-8%-ának birtoklása • Heterogén középtársadalom önkizsákmányoló küzdelme – • Becslések szerint a lakosság 10-15%-a mélyszegénységben él • Felgyorsult öregedési folyamat • Csökkenő termékenység • Kevesebb és későbbi időpontban kötött házasság (nők iskolai végzettsége-munkaerőpiac) – gyakoribb válás (1999. 1000 házasságra 527 válás, 2007. 610 válás) • Egyszülős családmodell (Budapesten a gyermekek 1/3-a) • Kibővített vagy többgenerációs családmodell számának csökkenése • Házasságon kívül született gyermekek számának növekedése • Gyermekvállalási kedv csökkenése (1,26-termékenységi arányszám, Európa- 2. legrosszabb mutató)
Társadalmi hatások • Egészségügy • Allergiás megbetegedések számának növekedése • Levegő szennyezettsége – immunrendszerre káros hatás kifejtése • Élettartam növekedése – krónikus betegségek kialakulása (pl.: szív-érrendszeri, rákos megbetegedések) • Korábban nem látott trópusi betegségek • Krími-kongói vérzéses lázat terjesztő kullancs megjelenése • Dengue-lázas fertőzöttek számának emelkedése • Nyugat-nílusi láz vírusának megtelepedése • Világszerte új betegségek és ezek gyors elterjedése • Pl.: új influenza típusok
A globalizáció és magyarország • 2001- a népesség 7 %-a internet felhasználó • Mára 72% • Mobil előfizetők – 11,528 millió (2012)
A globalizáció és magyarország • Változások • Nyugati mintára épülő lakóparkok • Média – pl.: álláshirdetések angol kifejezések használata a magyar mellett • Internet • Új szubkulturális irányzatok – pl.: emo, swag, páwa • Kedvenc csatornák: HBO, Nickelodeon, Cartoon Network… • Újfajta kulturális tér: a plázák • Életmód – • Fitness • Gyorséttermek elterjedése (Meki– 2009 100 db) • A fastfashionelvének követése • Deichmann 154 millió pár cipő eladása 2011-ben –ebből Magyarországon 3,17 millió pár, évről évre 20%-os növekedés
A globalizáció és magyarország • MNKH avagy tradehouse • 2013-ban Asztana, Baku, Peking, Moszkva, Abu Dhabi… • A hazai és külpiaci partnerek egymásra találása, a hazai vállalatok EU-n kívüli exporttevékenységének elindítása, a magyar termékek, szolgáltatások kivitelének maximalizálása az újonnan megnyitott piacokra, fokozva a gazdasági növekedést és a magasabb szintű foglalkoztatottságot • Akár a külkereskedelmi deficit kiegyensúlyozása • Magyar termékek, márkák a világban • Philosophy of Sherpa, Retro,Gepida, Devergo… • Exporttermékek komplexitása!