A Római Köztársaság

1. A Római Köztársaság

2. a római társadalom - fogalmak • Alapvető felosztás: szabad és rabszolga • A szabadok: szabadosok (felszabadított rabszolgák – átmeneti állapot: a gyerekei már szabadok), peregrinusok (polgárjog nélküliek, főleg idegenek) és római polgárok • A polgárok csoportjai • Patríciusok : az eredeti családok tagjai, kezdettől polgárjog • Plebejusok: későbbi beköltözöttek, fokozatosan nyerik el politikai jogokat • Nemesek (nobilites): a patríciusok és a város vezetésébe bekerült plebejusok – a politikai elit • Lovagok: lovas katonaként szolgáltak, tkp. a gazdasági elit (földbirtokosok, üzletemberek, ügyvédek) • A polgárjog - Közéleti jogok (szavazati jog, hivatalviselési jog, az ítéletek elleni fellebbezés joga) - magánéleti jogok (törvényes házasság joga, vagyonszerzés és a vagyonnal való szabad rendelkezés joga) - kötelességek: katonáskodás, adófizetés

3. A köztársaság államszervezete • A polgárok döntéshozó testületei - Népgyűlés: döntés bel- és külpolitikai kérdésekben, a hivatalnokok választása (csak az illetékes hivatalnok hívhatta össze, az elfogadott javaslatok lex-szé (törvénnyé) váltak – majd kihirdették, érctáblába vésték azokat) Fajtái: • Comitiacuriata (származás alapján – csak PR, leginkább csak családjogi kérdések) • Comitiatributa (területi alapon hívják össze, már a plebejusok is) • Comitiacenturiata (vagyoni alapon hívják össze, a legfontosabb, később csak háború és béke kérdése) • Senatus: eredetileg vének tanácsa, döntés a legfontosabb kérdésekben, kezdetben a comitiák döntéseit is ez hagyja jóvá, a Curia épületében ülésezett, változó létszám (100, 300 majd 900). Magisztrátusok (legfőbb tisztviselők) • Évenkénti választás, nem kapnak fizetést • Korlátozott időtartam (1 év), collegialitas (egy tisztséget minimálisan ketten töltenek be) • Hivatali idejük alatt nem vonhatók felelőségre • Uazt a tisztséget csak meghatározott idő letelte után lehet betölteni • Hierarchiába rendeződnek (végig kell járni) • A hagyományos hivatalnokok mellett ide tartoznak a papi testületek tagjai is.

4. A magisztrátusok rendszere

5. A plebejusok politikai harca • katonakötelesek, de nincs politikai joguk, az adósrabszolgaság réme. A háborúk felértékelik jelentőségüket. Az egyenlőségük megteremtésének lépései: • Első secessio (kivonulás, tkp. zsarolás) – kr. e. 494 – eredménye a néptribunusi hivatal létrehozása • A törvények írásba foglalása – XII táblás törvények – Kr. e. 451 – 450 (12 bronztábla, tízfős testület – decemvirek – dolgozza ki): a magántulajdon védelme, a családfő hatalma, római polgárt csak főbenjáró bűn esetén lehetet ikivégezni • A patríciusok és plebejusok közötti házasságkötés engedélyezése – Kr. e. 445 • A Licinius – Sextius-féle törvények elfogadása – Kr. e. 367 (adósok terheinek enyhítése, a közföldek maximalizálása – 500 jugerum, a konzuli méltóság megnyitása a plebejusok előtt) • Az adósrabszolgaság eltörlése – Kr. e. 326 • A papi tisztségek megnyitása a plebejusok előtt – kr. e. 300

6. A Curia

7. A Forum Romanum ma