310 likes | 420 Views
Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban. Hámori Balázs egyetemi tanár Corvinus Egyetem. A csere mint az agresszió alternatívája. Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan és méltányosan csontot cserélt volna egy másik kutyával” (A. Smith ).
E N D
Fenyegetés és zsarolás az üzleti kapcsolatokban Hámori Balázs egyetemi tanár Corvinus Egyetem
A csere mint az agresszió alternatívája • Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan és méltányosan csontot cserélt volna egy másik kutyával” (A. Smith)
Agresszió és zsarolás mint a „normális” csere része • „Az emberek erőfeszítései … irányulhatnak egyfelől a gazdasági javak előállítására vagy átalakítására, másfelől a mások által termelt javak megszerzésére, kisajátítására.” (V. Pareto) • Az embert a cserére (és mögötte a munkamegosztásra) való hajlandósága kiemeli ugyan a környezetéből, ám ez nem jelenti azt, hogy az agresszió, a fenyegetés vagy a zsarolás, ne lenne a normális csereügyletnek is gyakori eleme
Almavásár • Az almák normális ára napközben 6 dollár volt, és a kofa 5 dollárért ajánlja fel őket a kései vevőnek. • A vevő ellenajánlata ezzel szemben 1 dollár. • Ha az eladónak sikerül ráerőszakolnia az általa javasolt árat a vevőre, akkor 5 dollárt nyer (a 0-hoz képest, hiszen a szemétbe dobná az almákat), míg a vevő csak 1-et, hisz a napi árnál csupán 1 egységgel kapja olcsóbban az árut. • Ha ellenben a vevő bizonyul erőszako-sabbnak, és 1 dollárért megszerzi, akkor ő nyer 5-öt, és az eladó csak 1-et a 0-hoz képest.
Mindenki jól jár • Van egy harmadik lehetőség is: az alku, vagyis hogy mindketten engednek az eredeti ajánlatukból, s a hármas árban egyeznek meg. Ez mindkettőjuk számára 3-as kifizetéssel jár. A vevő 3-mal olcsóbban jut almához, s az eladó az egyébként szemétbe dobandó almát háromért adja el.
Hatásos fenyegetés • Az eladó: inkább szemétbe dobja, de nem adja olcsóbban • A vevő: inkább lemond az alkalmi vételről, de nem ad az áruért többet • Mindkettőnek azt kell elhitetnie, hogy képes a végsőkig elmenni, és magának is kárt okozni
A los angelesi tinédzserek játéka • E „szelíd” és szimpla” adásvételi aktusban – meglepő módon – játékelméleti értelemben pontosan ugyanarról a játékról van szó, amit Chicken-nek ( magyarul gyáva nyúlnak) hívnak, s amit az atomháborúval fenyegető kubai rakétaválság modellezésére használtak 1962-ben.
A hidak felégetése • Engedményt kell tennem, mert ő nem fog. Nem fog engedni, mert azt hiszi, hogy én azt hiszem, hogy ő azt hiszi… az alkuban a gyengeség gyakran erő,a szabadság a megadás szabadsága lehet, és a hidak felégetése magunk mögött elegendő lehet az ellenfél legyőzéséhez Thomas Schelling
Zsarolás minden normális alkuban jelen van • Az adás-vételi ügyletek - természetüknél fogva tükrözik a piaci szereplők agresszivitásának bizonyos aspektusait. • Az átmeneti gazdaságokban az intézmények, értékek, a piaci szereplők erkölcsi attitűdjei különböznek a fejlett piacgazdaságokban szokásosaktól. Gyakran duális jellegűek.
Ludas Matyi – 21. sz-i verzió • Z-nek libatelepe van Tatárszentgyörgy közelében. A libák egy részét bérben neveli, és pénzt pedig tojásaikért kapja, amiket tulajdonosuk Dr. B elszállít. Egy idő után Dr. B nem fizetett, mert rossz éve volt. • Z beszélt ügyvédjével, aki azt mondta, hogy a szerződés szerint a tartozás fejében joga van zálogban tartani a libákat, de gyakorlatban „azé a liba, aki erősebb”.
Dr. B mint Döbrögi • Másnap Dr. B két kamionnal, két autónyi emberrel és három jól megtermett, bivalynyakú verőlegénnyel érkezett. Z nem engedte be a kapun őket. Dr. B pedig beparancsolta az embereit. A verőlegények nem kezdeményeznek erőszakot, inkább provokálják a másikat, hogy ő veszítse el a fejét elsőként • Ment a küzdelem, közben Z vaskos fenyegetéseket kapott, ‘baja eshet a családjának, baleset érheti az autót, felgyulladhat a telep’. • Hát ennyi a történet. Úgy gondolom, hogy jellemző magyar történet a nemfizető és aztán másokat a tönkremenésen túl, még meg is fenyegető vállalkozóról, „akinek többet szabad” (úgy hiszi).
Tipikus blanketta-szerződések • Közüzemi szolgáltatások • Az utóbbi években a többszörösére emelkedtek a szolgáltatások díjai, és vélhetően sok olyan költséget is tartalmaznak, melynek áthárítása a fogyasztóra indokolatlan. • A szolgáltatások díjainak emelkedése nem jár együtt a szolgáltatások színvonalának emelkedésével • A fogyasztóknak nincs is lehetősége sem a szolgáltatások színvonalának, sem pedig azok díjának ellenőrzésére vagy befolyásolására. • A közüzemi szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolat a piacgazdasági viszonyok között egyenrangú, polgári jogi szerződésen alapuló kapcsolat kellene, hogy legyen. Sajnos a tapasztalatunk az, hogy a fogyasztók ezt nem érzékelik.
Hiányzik a paici viszony alapvető eleme: az egyenlőség • A 90-es évek elejétől kezdődően ezek a szerződéseket hosszú éveken keresztül nem kötötték meg. • Ma un. blankettaszerződéseket kötnek, melyben a fogyasztó a számára kedvezőtlen feltételeket is kénytelen elfogadni. • A másik probléma az, hogy ezekben a szerződésekben a szolgáltató nem hívja fel a fogyasztó figyelmét kellőképen azokra a pontokra melyek a szolgáltató részére a későbbiekben egyoldalú előnyöket biztosítanak
Cserepartner mint hatóság • Ez kizárólag annak jó, aki kínálja. Rendkívüli módon leegyszerűsití az életét. Persze ettől még lehetne akár korrekt is, de mivel a blankettaszerződés szövegét egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül fogalmazza meg, nem szokott érvényesülni a felek jogi egyenrangúságának elve. • Ennek ellenére részben a szolgáltatók gazdasági fölénye miatt, részben mert rendkívül hivatalos látszatot kerítenek egy magánjogi megállapodásnak, az emberek nagy tömege nem is meri megfogalmazni ellenvetéseit, hanem kényszeredetten aláírja a blankettát akkor is, ha nem tetszik neki. • Ily módon az erősebb fél számítása bejön.
A munkaviszony vállalkozói szerződéssel való leplezése • A dolgozók többnyire nem önszántukból, hanem kényszerűségből vállalják, hogy vállalkozási vagy megbízási szerződést kössenek, s ennek alapján végezzék a munkájukat. • Ez számukra hátrányos, hiszen így kikerülnek a Munka Törvénykönyve és adott esetben a kollektív szerződés hatálya alól, és elesnek az azokban foglalt jogoktól és kedvezményektől. • A szerződéssel alkalmazott munkavállalók nem számíthatnak felmondási időre, végkielégítésre, és kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a táppénz és a nyugdíj kiszámításánál is.
Utazási szerződések • Bár a polgári jog szabályai szerint köttetnek, de az egyik fél, nevezetesen az utas lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetben van mint a szolgáltató. Az utazási vállalkozó piaci ismeretei szakemberei, információi, kommunikációs csatornái révén erőfölényben van
Mediline • „2003. szeptember 8-án a Mediline Nemzetközi Kereskedelmi Kft-től 2 darab védőhálós vákuum matracot rendeltem meg, 199.990,- forintért. Szeptember 10-én felkerestem a Mediline Kft. központját és a megrendelést visszavontam. Szeptember 15-én kaptam az I. számú levelet, s a közölt kötbért, 55.000,- forintot másnap feladtam. Méltánytalannak tartom, hogy egy szerződési nyomtatvány kitöltéséért 55.000 forintot fizessek ki.”(fogyasztó) • Acég a vele szerződéses jogviszonyra lépő fogyasztók részére nem biztosít egy, a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott fogyasztóvédelmi garanciát, az elállási jogot. • Afogyasztó a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül indoklás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől. • A FOGYASZTÓ ERRŐL A JOGÁRÓL ÉRVÉNYESEN BLANKETTA-SZERZŐDÉBAN NEM MONDHAT LE
Óvakodj a kisbetűtől! –avagy a szerződéses erőszak • A szerződés tehát gyakran nem egyenrangú felek megállapodása, hanem a partnerre rákényszerített, egyoldalúan az egyik félnek kedvező, általa összeállított dokumentum • Blanketta-szerződések • Félrevezető vagy eljelentéktelenített feltételek (gyakran szemben a joggal)
belistázási díj, polcpénz, „merchandising díj”, „marketing hozzájárulás”, a forgalmazott mennyiség után fizetendő jutalék, bónuszok, listán tartási díj, központi ügyintézési jutalék. akciós árak: egy-egy akció során 10-12%- árengedményt kérnek a beszállítóktól, promóciós hozzájárulás (például hűtőgondolák bérlésének, vagy éppen a kóstoltatás költségeinek a fedezését is elvárják.) A láncok a termelőkre hárítják a verseny terheit- minimális árrés
Francia példa • Öt nagy lánc (Auchan, Casino, Carrefour, Lucie, és az Inter) uralja a paic 86 %-át • A tömegfogyasztási cikkek beszállítóinak 96%-a KKV, amelyeknek a termékei csak 19%-át teszik ki a nagy láncok bevételeinek • A láncok ún. felfaló árazást alkalmaznak a kicsikkel szemben, a beszállítók kizsigerelésére alapozva
Világjelenség • A termelők, beszállítók és szövetségeik félnek, hogy termékeiket egyre kevesebben, koncentráltabban vásárolják majd.Különösképpen tartanak az új marketing éskereskedelmi eszközök, a mennyiségi rabatt, a belistázási díj széleskörűelterjedésétől.. (US Census Bureau [2000])
Az erőszak kartelljei Élvezeti-cikk kereskedelem. Milliárdos magyar cég a privatizáció után monopolizálta a kereskedelmet Öt nagy termelő multi kérése: darabolja fel a cégét öt részre, és vegye be őket Nem tette Felfaló árazás Bukás Bosszú: hatalmas mennyiséget rendelt, nem fizette ki: „lelépési díj”
Erőszak Kelet-Közép Európában • Mivel magyarázható, hogy közép-kelet európai, még kialakulóban lévő, fejlődő piacokon rohamosan nőnek az erőszakos, zsarolás-jellegű, sőt maffia-szellemet idéző gazdasági cselekmények, noha a picagazdaság alapja – per definitionem – a szereplők kölcsönössége, egyenlősége, korrekt és kiszámítható magatartása?
Tentatív válasz • Az első lehetséges válasz az, hogy a piaci tevékenység genetikailag eleve magában rejti a szereplők erőszakos magatartásának és fellépésének a lehetőségét és • amennyiben ez a lehetőség összekapcsolódik a kialakulóban lévő piaci intézmények instabilitásával, a helyzetből adódóan fokozódhat a szereplők agresszivitása
Az erőszak terjedésének okai (1) • Az egyenlőtlen vásárló-eladó viszony szocializmusból származó öröksége. • A szervesen kifejlődött piaci intézmények hiánya: mesterséges, nem általánosan elfogadott megoldások. • Meghatározatlan tulajdonjogok, a mások tulajdona iránti tisztelet hiánya. • Erkölcsi bizonytalanság a gyökeres változások következtében.
Az erőszak terjedésének okai (2) • Állami tehetetlenség, az állami tekintély megkérdőjelezése. Nincs erő, amely képes lenne betartatni a szabályokat. • Csekély a bűnözők elítélésének statisztikai esélye. • A büntetések nem igazán visszatartó erejűek. • A kiélezett globális verseny hat erőszak növekedésére
Az erőszak határai • Elszedni, elvenni, kisajátítani csak azt a gazdagságot lehet, amit valakik létrehoznak. • Ha az erőszak módszeres alkalmazói teljesen ellehetetlenítik partnereiket, akkor végül már nem lesz kitől elvenni a javakat. • A sarcolásnak és a termelésnek minden körülmények között egyensúlyban kell maradnia. • Ha egy gazdaságban a kutyavilág játékszabályai hatalmasodnak el, a szóban forgó gazdaság „leül”. • Ezért minden egyes konkrét esetben jól definiálható határai vannak a gazdasági erőszaknak
Következtetés • A volt szocialista országok közvéleménye és az elit sem voltak felkészülve a piacgazdaság Janus-arcúságára, így nem rendelkeznek a folyamatok befolyásolására és a szereplők motiválására alkalmas eszközökkel.