1 / 85

Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés

Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés. Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési konferencia Balatonszemes 2010. szeptember 20. „Crash Course In Brain Surgery”* (Budgie) *”Gyorstalpaló tanfolyam az agysebészeten”. Téma.

junior
Download Presentation

Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési konferencia Balatonszemes 2010. szeptember 20.

  2. „Crash Course In Brain Surgery”* (Budgie) *”Gyorstalpaló tanfolyam az agysebészeten”

  3. Téma • I. A képzések és a főbb munkaerő-piaci jellemzők kapcsolatáról • II. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük • III. Képzések és munkaerő-piaci képzések • IV. A munkaügyi központ egyéb szolgáltatásai

  4. Munkaerő-piac • A munkaerő-kereslet és kínálat adott állapota, egymáshoz való viszonya. A piacgazdaság fontos alkotóeleme, amely a munkaerő keresletének és kínálatának mennyiségi összetétel és terület szerinti viszonyát, összefüggéseit, eltéréseit és változásait jelenti. A gazdaság adott fejlődési szakaszában a munkaerőpiacon túlkínálat, túlkereslet illetve viszonylagos egyensúly alakulhat ki.

  5. Munkaerő, munkaerőforrás • A gazdaságban működő és más munkáltatók humán erőforrása, termelési tényezője, amely olyan szellemi és fizikai képességek összességét jelenti, amely alkalmassá teszi a munkavégzésre. A munkavállalási korú népesség mellett a munkaerőforrásba tartoznak a munkavállalási kornál fiatalabb, illetve idősebb aktív keresők.

  6. Munkaerő-piaci egyensúly 1. • Keresleti oldal:Munkáltatók igényei:Gazdaság, közszféra, civil szféra – elvárt képesítések és kompetenciák • Kínálati oldal:Aktív munkaerő (munkaviszonyban állók, pályakezdők és más álláskeresők) – választott (adott) képesítések, kompetenciák és képességek • A közös nevező:Szakképzettség és más kompetenciák LLL (!)

  7. Munkanélküliség • „Hiányállapot”, nem megfelelő egyensúly; • Fejlett piacgazdasággal együtt jár ( 6-10% körüli átlag) • Közvetlen személyiség zavaró hatások:- életmód, negatív stressz, önbizalom csökkenése, függőségek erősödése, szorongás kialakulása, pszichoszomatikus problémák, motiváció csökkenése…

  8. Szerkezeti (strukturális) munkanélküliség • A munkanélküliség ebben a vállfajában a munkaerő kínálata és kereslete elsősorban összetételében nem felel megegymásnak. Oka, hogy a munkaerő szakmai kínálata nem képes igazodni a kereslet dinamikus változásaihoz. Ez az egyensúlyhiány jelentkezhet a különböző szakmák, foglalkozások, földrajzi területek között.

  9. Globális vagy keresletelégtelenségi munkanélküliség • A munkanélküliségnek ez a fajtája abból eredően lép fel, ha összességében lényegesen kevesebb a munkahely, mint amennyi munkavállalási szándékú munkaerőforrás számára elegendő lenne az adott időszakban és gazdasági környezetben. Komoly társadalmi problémát főképp a globális munkanélküliség okoz, amely rendszerint a gazdasági recesszió és a nagy létszámleépítések velejárója. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásokhoz még számos szociológiai és lélektani negatívum is társul, mint a depresszió, a képességek elvesztése, a lakosság szociális átrétegződése, tömegek elszegényedése.

  10. Munkaerő-piaci egyensúly 2. Egyensúly* megteremtése: 1. Az iskolai rendszerű, az iskolarendszeren kívüli és a munkaerő-piaci képzések helye a hazai felnőttképzés rendszerében; 2. A munkaerő-piaci képzési gyakorlata és tapasztalatai,eredmények és fejlesztendő területek terén; 3. Közös cél, feladat : *A képzések összhangja a munkaerő-piaccal.

  11. Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete Iskola befejezése Regisztráció Továbbtanulás Álláskeresés Vállalkozás Átképzés, pályakorrekció, kiegészítő képzés

  12. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük

  13. A munkaerő-piaci esélyekre ható főbb tényezők • Iskolai végzettség • Szakmai végzettség • Képességek, kompetenciák • Személyes tulajdonságok • Egyéb munkavállalói készségek

  14. Képzettségi szint • Az iskolai végzettség illetve a szakmai képzettség szintjének a meghatározását jelenti.Négy képzettségi szintet különböztetünk meg: • 1. Alsó fokú oktatás keretében megszerzett képzettség Ha tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett a munkavállaló már a 2. képzettségi szintbe tartozik. • 2. A középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség, • 3. Középfokú oktatás keretében gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség, amely magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a 2. képzettségi szint, • 4. A felsőfokú oktatás keretében egyetemen, főiskolán megszerzett képzettség.

  15. Képességek, kompetenciák (készségek) • Az egyén adottságai, élete során kialakult és megszerzett képességeinek összessége. pl. Alapkompetenciák: írás, olvasás, számolás, szövegértés, tanulási készség; Általános műveltség és kultúra, szociális és kommunikációs kompetenciák; Munkakompetenciák: rugalmasság, kreativitás, döntéshozatali képesség, gépjárművezetés, gépkezelés, informatikai készségek, idegen nyelvek, vállalkozói készségek, felelősségtudat, stressztűrő-képesség…

  16. Élethosszig (egész életen át) tartó tanulás/tanácsadás (LLL/G: Lifelong Learning/Guidance) Az életünk során végrehajtott valamennyi olyan tevékenység, amelynek célja az egyéni, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatással kapcsolatos tudás, ismeret és szakértelem, képesség elsajátítása, tökéletesítése és (munkaerő-piaci) hasznosítása.

  17. Szakképzés • A)Iskolai rendszerű szakképzések: • Szakiskolák, • Szakközépiskolák; • Szakképző iskolák; • TISZK-ek; • Felsőfokú szakképzések; • B)Iskolarendszeren kívüli képzések: • Felnőttképzések;

  18. Iskolai rendszerű szakképzés • A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.[1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről]

  19. Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei • Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); • Kiváló személyi és tárgyi feltételek; • Oktatás mellett markáns nevelési, személyiségfejlesztő, szocializációs tevékenység; • Közösségi, tanórán kívüli sokrétű egyéb (művelődési, kulturális rendezvények, ünnepélyek, klub, sport, fakultáció, kirándulás, üzemlátogatás, nyári tábor versenyek stb.) tevékenységek szerepe; • Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) • Beiskolázások módjai meghatározottak, speciálisak; • A tanuló számára ingyenes;

  20. Iskolarendszeren kívüli képzés • Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. [2001.évi CI. törvény a felnőttképzésről] • Hatósági • Szakképzés • Nyelvi • Általános célú (iskolai szerepek bizonyos „pótlása” is.)

  21. Felnőttképzés sajátosságai, előnyei • Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; • Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; • Homogén célcsoportok képezhetők; • Folyamatos lehetőség (LLL); • Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzés elmélete és gyakorlata • NEM „GYORSTALPALÓ” képzések!;

  22. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 1. A szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság; • b) A tanulók életkori sajátosságai; • c) A tanulás vállalása; • d) Az előrehaladás mérésének szerepe;

  23. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 2. e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt; g) A szakmai gyakorlat; h) Báziskompetenciák (számolási, olvasási, szövegértési képességek, íráskészség, tanulási képesség) adottsága.

  24. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 3. Az iskolai rendszerű szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság: gyakorta gyenge; • b) A tanulók életkori sajátosságai: magatartási nehézségek, kevés szorgalom; • c) A tanulás vállalása: legtöbbször éretlen, és/vagy nem önkéntes;

  25. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 4. • d) Az előrehaladás mérésének szerepe: fokozott; • e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: vitathatatlanul fontos; • f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: elengedhetetlen; • g) Szakmai gyakorlat: az iskolában kezdődik; • h) Báziskompetenciák adottsága: gyakran súlyos hiányosság.

  26. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 5. Az iskolarendszeren kívüli szakmai (felnőtt)képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság: gyakorta igen erős; • b) A tanulók életkori sajátosságai: fegyelmezettség, sokszor szorgalmas résztvevők; • c) A tanulás vállalása: legtöbbször önkéntes (!);

  27. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 6. • d) Az előrehaladás mérésének szerepe: nem igényel súlyozást; • e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: nincs; • f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: (a képzési célt illetően) nem releváns; • g) Szakmai gyakorlat: néha tökéletes, csak a „papír” hiányzik; • h) Báziskompetenciák adottsága: már kiforrottabbak.

  28. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 7. Végeredményben: A képzés hatékonysága felnőttképzésben nagyobb lehet – a szakképzésre fordítható óraszám ezért akár alacsonyabb is lehet, mint az iskolában: Az iskolai szakképzés és felnőttképzés egymást kiegészítik! (LLL)

  29. A szakképzésre általában hátrányosan ható főbb tényezők 1. • A releváns hatékonysági tényezők (ld. előző diákon), sajátosságokból adódó alacsony képzési hatékonyság; • Normatív rendszer okozta gazdasági- költségvetési szemlélet a beiskolázások során – a szakmaiság helyett; • Sok, azonos profilú képző hely (szétaprózottság); • Instabil gazdasági helyzet;

  30. A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 2. • Formális, hiányos és gyenge szervezettségű partnerkapcsolatok; • Pályaorientáció, pályaválasztás fejletlensége, megalapozatlan döntések; • Képzési tanácsadási rendszer hiánya, üzleti érdekű, a képző érdekeinek megfelelő, nem személyre szabott tanácsok; • Humán műveltség és diploma szerzés túldimenzionálása;

  31. A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 3. • Gyakorlati képzési kapacitások korlátozottsága; • Hatékony ösztönző rendszer hiánya; • Társadalmi elfogadottság gyengülése (a „szakma becsülete”); • Átfogó szakmai monitoring tevékenység esetlegessége, hiánya; • Munkáltatói igények alulreprezentáltsága.

  32. A felnőttképzés általános szakmai elismertségének főbb akadályai • Hagyományos iskolai szerepek (nevelés, báziskészségek fejlesztése, művelődés, közösség-formálás, társadalmi (munka) és sporttevékenység, személyiségfejlesztés stb.) hiánya, illetve az • iskolák részéről ennek féltése; • Nem elfogadott, tévesen ismert képzési szerepek; • Képzési idő szemlélet; • Profitorientált működés túlzott hangsúlya; • Szervezetlen, gyenge minőségű képzők jelenléte; • Rendszer-redundancia hatások.

  33. Felnőttképzés szerepe a szakképzésben és a versenyképesség fenntartásában • Új szakképesítések, kompetenciák, képességek kialakítása; • Továbbképzések; • Ismeretfelújító képzések; • Ráépülő képzések; • Komplex képzések; • Célcsoportos képzések; • Koordináltabb, rugalmasabb és mérhető hatékonyságú munkaerő-piaci képzések;

  34. A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (Fktv. ≠ Ftv.) Létrehozta: A Magyar Köztársaság Országgyűlése ( Jelentősebb módosítások: 2007. január 1-)

  35. Felnőttképzési intézmények • Fktv. szerinti felnőttek iskolarendszeren kívüli képzések • Nyilvántartási kötelezettség (nyilvántartási feltételek) • Felnőttképzési tevékenység • Képzés • Szolgáltatás • Intézmények és programok akkreditációi

  36. Munkaerő-piaci képzés 1. • Munkaerő-piaci képzés: A munkanélküliek és munkanélküliséggel veszélyeztetettek - preventív, - kiegészítő, - tovább- és - átképzése afoglalkoztatásuk (beleértve az önfoglalkoztatást is) elősegítésére (= foglalkoztatást elősegítő képzések).

  37. Munkaerő-piaci képzés 2. (tágabb értelemben:) • Minden olyan képzés, amely az egyén munkaerő-piaci esélyein javít = • Σ képzés (LLL)

  38. Munkaerő-piaci képzés 3. • Iskolarendszeren kívüli • Fktv. hatálya alá tartozó • Akkreditált intézmény által folytatott • Munkaügyi központok által támogatott Szakmai támogatás: képzési irányok, szakmai koordináció, képzési tanácsadás, pályakorrekció Anyagi támogatás: képzés finanszírozása (képzési kts.+ vizsgadíj), járulékos támogatások (keresetpótló juttatás, útiköltség, szállás stb. )

  39. Munkaerő-piaci képzések 4. • Munkaerő-piaci esélyek növelése: • Első szakképesítés megszerzésével • Meglévő szakképesítés szinten tartásával • Újabb szakképesítés megszerzésével • Vállalkozóvá válás lehetőségének megteremtésével • Szakmát kiegészítő képesítések, kompetenciák megszerzésével (gépkezelői (számítógép, irodagép, könnyűgép, pénztárgép stb.), nyelvi, gépjárművezetői, személyiségfejlesztő, vezetői stb.)

  40. Foglalkoztatást elősegítő képzések formái • Ajánlott • Elfogadott • Preventív • HHH • ÚMFT TÁMOP/Központi programok („Lépj egyet előre”, „Út a munkához”, „Új pálya” )

  41. Munkaerő-piaci képzések hatásai 1. Közvetlen eredmények: • Olyan felnőttképzések, amelyek célja az álláskeresők munkaerő-piaci esélyeinek javítása. • Lehetséges alkalmazotti státuszok körének szélesítése és/vagy • Vállalkozóvá válás megteremtése új képesítések, kompetenciák megszerzése révén;

  42. Munkaerő-piaci képzések hatásai 2. Járulékos (közvetett) eredmények: • Aktivizálás; • Életminőség javítása; • Közösségi hatás; • LLL elfogadása; • Társadalmi-gazdasági makro-hatások.

  43. Pályakezdőkkel kapcsolatos képzési feladatok • Az álláskereső pályakezdők helyzetének ismerete, felmérések, elemzések és visszacsatolásuk; • A pályakezdők, mint képzési célcsoport; • A pályakezdőkkel kapcsolatos képzési tanácsadás különleges szerepe; • Pályakezdők elhelyezése a képzés után; • Pályakezdőkkel kapcsolatos egyéb feladatok • Iskolai rendszerhez kapcsolódó • Felsőoktatáshoz kapcsolódó • Pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási napok

  44. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 1. Rendszerváltás szakképzési helyzete: • Az évtizedes hagyományokkal bíró szakképzés iránti szükséglet gyakorlatilag megszűnt; • A nagyüzemi virágzó szakképzési korszak véget ért; • Az iskolai rendszerű képzések helyzete bizonytalanná vált – a gimnáziumi képzések„túl”-értékelődtek; • A felsőoktatás túldimenzionálttá vált; • Jellemző a pályaválasztás helyett a továbbtanulási „kényszer” (ld. mint a kényszervállalkozások); • A vállalati tanműhelyi képzések visszaszorultak, előtérbe kerültek az iskolai tanműhelyek;

  45. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 2. Jelenleg: • A szakképzésben a gazdálkodó szervezetek szerepefelértékelődött; • A gazdaság fokozottan vesz részt a szakképzés-irányításban is: - helykeresés - minisztériumok „versenye”, kompetenciái; • A kis- és középvállalkozások lehetőségei és az szvk szerinti gyakorlati tananyag koherenciája: - Gyakorlati képző-helyek közötti koordináció szükségessége;

  46. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 3. • Szvk. teljesülése valamint személyi és tárgyi feltételek összehangolt biztosítása: - Iskolai elméleti képzés; • Iskolai tanműhelyi képzések (Tanműhely = taniroda, tankonyha, tanétterem, tanbolt, tangazdaság, tanpince, laboratórium, stb.); • Gazdálkodó szerveteknél folyó gyakorlati képzések: - órarend szerinti- gyakorlati órák; - komplex gyakorlatok;

  47. Partnerkapcsolatok fejlesztése • Iskolák; • TISZK-ek; • Iskolafenntartók; • Szakképzés-irányítás; • Gazdálkodók; • RMK-k; • RFKB-k; • RFÜ-ek; • Kamarák; • Civil szervezetek (stb.)

  48. A képzésre jelentkezés folyamata (A képzések személyre szabott kiválasztásának szempontjai) Igények, információk Képzési tanácsadás Képzési lehetőségek Képzés kiválasztása Jelentkezés

  49. Képzési tanácsadás folyamata Személyes adottságok, végzettségek, készségek Munkaerő-piaciinformációk Képzési lehetőségek(általános és konkrét) Jogosultságok, Követelmények Javaslat a képzési programra és a képzés formájára(képzés kiválasztása) Cél: a munkaerő-piaci esélyek javulása

  50. Munkaerő-piaci információk 1. • Hiányszakmák • Túltelített szakmák • Munkáltatói információk, partneri igények • Vállalkozási lehetőségek • Munkaerő-piaci programok • Kapcsolódó támogatási lehetőségek számbavétele

More Related