1 / 17

A magyar gazdaság működésének ciklusai (1925-1941)

A magyar gazdaság működésének ciklusai (1925-1941). Az ipar növekedése (1925-29). Világgazdasági struktúraváltás – magyar párhuzamok Importpótló iparosítás (könnyűipar, élelmiszeripar egyes ágai, finommechanika, textilipar, műanyag, alumínium, bőrgyártás, gyógyszeripar)

juan
Download Presentation

A magyar gazdaság működésének ciklusai (1925-1941)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar gazdaság működésének ciklusai (1925-1941)

  2. Az ipar növekedése (1925-29) Világgazdasági struktúraváltás – magyar párhuzamok • Importpótló iparosítás (könnyűipar, élelmiszeripar egyes ágai, finommechanika, textilipar, műanyag, alumínium, bőrgyártás, gyógyszeripar) • Megnehezült gazdasági feltételek • Új vállalkozói réteg (az „örökösök” nemzedéke) • Feltalálók, szabadalmak (Galamb, Bródy stb.) • Villamosenergia-ipar fejlődése – korszakos változás – új munkakultúra

  3. Bródy Imre, a kriptongázos izzó feltalálója Galamb József, a T-modell konstruktőre

  4. Jendrassik György és az 1938-as gázturbinája

  5. A külkereskedelem stabilizálása Külkereskedelem élénkülése - Ausztriával kapcs: legfőbb partner 1936-ig - 1927 után új piac: Olaszország (7-12 %) - Kisantant-országokkal ellenséges viszony, oldódás Csehszlovákiával - A potenciális probléma: ki nyújt piacot Mo-nak? - Németország jelentősége a magyar külker-ben - Marginális szerep jutott az Európán túli területeknek, inkább csak import (választék- bővülés)

  6. Mg.: növekedés és árnyoldalai • Rossz világpiaci körülmények – túltermelés, eladhatatlan termékkészletek, árdepresszió • Hazai mg. – külső piacvesztés • Urbanizáció, ipar és szolgáltató szektor – bővülő belső piac, + 2 millió fő fogyasztó (1920-41) • Monokultúra, de mellette intenzifikálódás (kertgazdaság, gépek, tájkultúrák, specializáció) • Üzemi sokszínűség: árutermelő és paraszti üzemek • Uradalmak: minőségi termelés • Munkaerő: nagy társadalmi ellentmondások

  7. Gazdasági válság (1929-33) 1929-33: USÁ-ból indulva: világgazdasági válság - Külső hatások érvényesülése - 1931: Osztrák és német krízis - Mo: 1931. bankszünnap, 5 +5 % betétkivétel - Transzfermoratórium meghirdetése - Külkereskedelmi forgalom visszaesése, árak zuhanása, agrárválság, termelés-visszaesés, - Strukturális munkanélküliség, nyomor - Az ipart szelektíven érintette a válság, egyes ágazatokban növekedés a válság alatt

  8. Megújulás és piackeresés(1934-1938) Az állami beavatkozás kényszere (Keynes tanai) • Új ágazatok meghonosítása: olaj, áram, autó, gépipar, motor, fogyasztási iparok – nőtt a foglalkoztatás és az output • Állami hadimegrendelések fokozódása, nagyipari vállalatok felfutása (pl. Ajka: kriptongyár, bauxitbánya, timföldgyár, erőmű, alum.kohó) • 1936 felé: költségvetési egyensúly visszaállása • Mg: telepítési politika: Gömbös alatt 80 000 kisbirtok létrehozása • Szociális kérdések: korporatív megoldás kísérlete

  9. A foglalkoztatottság Mo-on 1920-41 között (%-ban)

  10. Megújulás, piackeresés a válság után A külkereskedelem átrendeződése - 1934-től emelkedtek a világpiaci árak - No: Neuer Plan: fegyverkezési program - 1934: külkereskedelmi szerződés No-gal - Klíring-elszámolás, hiány utólagos fizetésével - Agrárkivitel és ipari behozatal - Nőtt No. szerepe a magyar külkerben, az Anschluss után átveszi az osztrák érdekeltségeket - Német deficit, katonai és politikai zsarolás (1,5 md. DM tartozás Mo. felé, 1933-45 között)

  11. A szolgáltatási szektor fejlődése • Urbanizáció, népességnövekedés, kereslet • A városi élet fejlődése (gázszolg., villamos áram, vízvezeték, csatorna) • A modern kereskedelem kialakulása (áruházak, boltok, nagy-és kisker. stb.) • A hagy. ker. továbbél: vásárok, házalók • A város: kulturális sokszínűség; értelmiség, szokások (kávéházak, színház, mozi, újság) • A falun kevés a változás: hagyományőrző, de a városi piac motiválja, piacosodás.

  12. A Ganz-gyár Árpád nevű motorvonata (1934-40)

  13. A fegyverkezési program és háborús gazdaság (1938-45) - 1938: Fegyverkezési program elindítása, 1 md. pengős beruházás - Forrása: vagyonadó és hitel Köv: - A német gazdasági függés erősödése - Az ipar gyors növekedése (11-22 %) - Katonai háttérágazatok létrehozása - A munkanélküliség megszűnése - Jövedelmek emelkedése - Állami eladósodás befelé Probl: a források elfogynak, holt tőke, mobilizáció

  14. A kivitel aránya No-ba (1937-39)

  15. A fegyverkezési program és háborús gazdaság (2) 1938-41: az ország területe megnőtt (+ 79 000 km, 4,67 millió fő került vissza) 1941: Háború, hadigazdálkodás bevezetése Források kimerülnek – a kereslet csökkenése Totális háború: vált. a gazdaság funkciója Háborús népességveszteség 1943-tól Német megszállás, népirtás (Holocaust és egyéb) Jurcsek-féle rend: jegyrendszer, kényszertermelés Infláció, a belső gazdaság felbomlása, az ország kirablása

More Related