1 / 14

A gyermekszegénységgel összefüggő egészségi kockázati tényezők egyenlőtlen területi eloszlása

A gyermekszegénységgel összefüggő egészségi kockázati tényezők egyenlőtlen területi eloszlása. Péntek Eszter PTE BTK, Szociológia Tanszék eszter.pentek@gmail.com. A hazai kutatásokról röviden. szűkös információk szűkös adatbázisok elszigetelt vizsgálatok

joylyn
Download Presentation

A gyermekszegénységgel összefüggő egészségi kockázati tényezők egyenlőtlen területi eloszlása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A gyermekszegénységgel összefüggő egészségi kockázati tényezők egyenlőtlen területi eloszlása Péntek Eszter PTE BTK, Szociológia Tanszék eszter.pentek@gmail.com

  2. A hazai kutatásokról röviden • szűkös információk • szűkös adatbázisok • elszigetelt vizsgálatok • egy–egy területre kiterjedő mélyebb kutatások • a területi hátrány egy a számos befolyásoló társadalmi tényező közül, a területi és társadalmi hátrányok gyakran nincsenek összefüggéseiben ábrázolva

  3. A gyermekek egészségi állapotának jellemzői itthon és Európában WHO - The European Health Report 2005 • Jelentés 52 tagállam egészségügyi helyzetéről • Az egészségben fennálló kelet-nyugat szakadékon felül a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbségek is növekedtek, különösen a régió keleti felében • Fókuszban a gyermekek egészségi állapota – nagy különbségek az országok között és az országokon belül is • A legnagyobb veszélyt a gyermekek egészségére a szegénység jelenti, függetlenül az állam fejlettségi szintjétől • A társadalmi, gazdasági tényezők az egészségi állapotra főképp a mentális problémákon át vannak hatással • A szegénység és az alulfinanszírozott szolgáltatások kettős terhet jelentenek több országban • Az egyenlőtlenségek csökkentése létfontosságú feladattá kezd válni! A javulás leghatékonyabb módja minden országban a szegénység, társadalmi/gazdasági egyenlőtlenségek és azok következményeinek mérséklése

  4. A magyar gyermekek egészségi állapotának jellemzői • A csecsemőhalálozások terén az 25 EU ország közül a 21. helyen állunk – hátterében a magas koraszülési arány (különösen Békés, BAZ, SZSZB megyében). • A magyar 15 éves serdülők azonos korú EU tagországbeli társaikhoz képest 4-6 évvel számíthatnak rövidebb életre. • A fiatalkorúak egészségi állapota folyamatosan romlik: • nő (10-15%-os) a légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya • 60-70%-os gyakoriságú testtartási rendellenességek (a felmentett tanulók aránya 7,5%) • életkortól függően 5-20%-os gyakoriságú az elhízott gyermekek aránya (5 éves korban 1000-ből 40, 17 éves korban már 70) • kóros soványság (1000 óvodásból minden 7., 14-15 éveseknél 1000-ből 13) • mentális problémák, a depresszív tünetek gyakoriságát – súlyosságától függően – 4-20%-ra becsülik

  5. Kockázatok és kockázatviselés a szegény családokban • A kockázatok észlelése, interpretációja nagymértékben befolyásolja azok vállalását, s ezen keresztül az egészségi állapot alakulását. • Az embereknek a kockázatokhoz való viszonya alapvetően kulturális kötődések által meghatározott és igen erősen rétegfüggő. • A veszélyviselés tradíciója megnehezíti a kockázatészlelést. • Jövőre vonatkozó beállítódások negatívak vagy ambivalensek.

  6. A Fact Intézettel végzett kutatás főbb eredményei A kutatást készítette: Fact Intézet, Pécs A kutatásban közreműködők: Füzesi Zsuzsanna, Péntek Eszter, Tistyán László, Lukács Melinda A kutatást támogatta: Soros Alapítvány

  7. A kutatásról • A kutatás egyik célja: a magyarországi hátrányos helyzetű falvakban élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének helyzetének, egyenlőtlenségeinek vizsgálata. • Hipotézisünk: A települési hierarchia alján elhelyezkedő települések lakói az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségeit tekintve hátrányosabb helyzetben vannak az urbanizáltabb települések lakóihoz viszonyítva.

  8. A vizsgálati módszer • Esettanulmányok készítése Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyei falvakban: • háziorvosi és önkormányzati nyilvántartásban szereplő adatok gyűjtése; • interjúk készítése a települések kulcsszemélyeivel (pl. háziorvos, védőnő, szociális gondozó, pap, lelkész, polgármester)

  9. A vizsgált falvak ellátás szerinti hierarchiája „A szegényebbnél is van szegényebb” • állandó háziorvosi ellátással rendelkező falu • heti egy alkalommal helyben biztosított ellátás • helyi rendelési lehetőséggel egyáltalán nem rendelkező település

  10. A kutatás legfőbb megállapításai • A területi/települési hátrányok és egyenlőtlenségek tetten érhetők: • az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőségben (várólista, drága és ritka diagnosztikus és terápiás szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség, krónikus állapotokban való gondozás stb.) • egészségügyi ellátás gyógyításon kívüli szintjeiben (rehabilitációs szolgáltatások, szakápolás, házi ápolás, gyógyszertárak stb.) • prevenciós szolgáltatásokhoz való hozzáférésben (pl. szűrések) • egészségügyi ellátással kapcsolatos információkhoz való hozzájutás különbségeiben (hol, mit, kinek nyújt az egészségügyi ellátás), megfelelő tudás (biztonságérzet) hiányában

  11. „A baj nem jár egyedül” • Az egészségi hátrányok nem csak a település elhelyezkedéséből (távolságból) adódnak, hanem (el)zártságukból. • Nem léteznek elszigetelt problémák. • A közeli is lehet nagyon messze. • A szegénység az alapellátás igénybevételére is hatással van. • A lakók nem ismerik fel hátrányos helyzetüket, de e tudás birtokában is elégtelenek az eszközeik egy számukra előnyösebb helyzet kiharcolásához (érdekérvényesítési képesség hiánya).

  12. „Ahol a legnagyobb a szükség, ott a legkisebb a segítség” • több betegségcsoport (mozgásszervi, depressziós kórképek, alkoholizmus okozta pszichés elváltozások, fogászati megbetegedések), esetén is az inverz ellátás törvénye érvényesül • hátrány a terhesgondozás, újszülöttkori, csecsemőkori ellátás terén is

  13. „Igényeiket hozzáigazították lehetőségeikhez” • Az egészségügy kereslet-kínálat definiálásából kimaradnak a hátrányos helyzetű településen élők. • Az erőforrások feletti rendelkezés egyenlőtlenségei (a lakosság, az önkormányzat és az egészségügyi szolgáltatók részéről) összeadódnak. • Speciális egészség- és betegségmagatartás: „nekem már talán nem is érdemes”, a gyógyulás nem elsődleges szükséglet, a betegség sokszor az élet természetes velejárója. • „A mentő időben jön, csak a beteg állapota reménytelen”

  14. Köszönöm a figyelmet!

More Related