NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan IX.

1. NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan IX. Válságok és válságmagyarázatok

2. Kapcsolódó irodalom GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Közgazdasági gondolkodás és tévutak. Elvek és nézetek – hitek és tévhitek. Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. pp. 13-25. www.ffdf.mfb.hu KOMÁROMI GYÖRGY: Tőkepiaci buborékok a gazdaságtörténetben. Fejlesztés és Finanszírozás 2005/3. www.ffdf.mfb.hu GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Gazdasági ciklusok és gazdaságpolitika a 21. század elején. Fejlesztés és Finanszírozás 2004/1. www.ffdf.mfb.hu CARMEN M. REINHART – KENNETH S. ROGOFF: From Financial Crash to Debt Crisis. NBER Working Paper, 2010. március. http://www.nber.org/papers/w15795

3. A probléma- avagy az instabilitás forrásai A pénzügyi rendszer fejlődése – különösen két fejlemény – a stabilitás kérdését új dimenziókba helyezte. Az egyik fejlemény a pénzügyi piacok globalizálódásához vezető liberalizáció és dereguláció. A pénzrendszer stabilitása és a pénzügyi piacok liberalizáltsága között átváltás van.

4. A pénzügyi rendszer stabilitását jelző ún. stabilitási indikátorok mutatják.(Financial Soundness Indicators- FSI) Szintjei: makro-pénzügyi indikátorok a pénzügyi rendszerre jellemző indikátorok (ún. makroprudenciális elemzés) A pénzügyi válságokat általánosan jellemző, ún válságindikátorok mutatják.(leading indicators) Ex post és ex ante indikátorok Stabilitás – Instabilitás (tág értelmezés esetén)

5. Pénzügyi válságok fajtái Fő válságtípusok: • Valutaválság: ha a valuta elleni támadás a tartalékok jelentős leapadásához és/vagy jelentős leértékeléshez vezet • Bankválság: a bankszektor helyzete megrendül (többféle def.) • Ikerválság

6. Valutaválságok okai 1. Első generációs modellek (Krugman, 1979): • A fejlődő országok ’70-es, ’80-as évekbeli válságára ad magyarázatot (pl.Argentína 1978-80) • Válságok támadás jellegűek: hatásos, ha feladásra kényszeríti a fix árfolyamot v. árfolyamcélt, új lebegő árfolyam leértékeltebb • Fő oka: fundamentális, gazdaságpolitikai inkonzisztencia a makrogazdaság és az árfolyam között • Leértékelés kiváltó oka: tartalékok kimerülése

7. Valutaválságok okai 2. Második generációs modellek • A ’90-es évek valutaválságainak magyarázatára fejlesztették ki (Európa 1992, Mexikó 1994) • A támadás célja itt is az árfolyam feladás, de az ok nem elsősorban fundamentális, hanem spekulációs eredetű.(Akkor adják fel a célt, ha túl drága a megvédés költsége) • Tipikus lefolyás: kockázati megítélés megváltozása- pánikreakció – menekülés a valutától – önbeteljesítő válság • A támadás valószínűsége nem független a fundamentumoktól

8. Valutaválságok - összefoglaló • Mind az első-, mind a második generációs modellek szerint a fundamentumok gyengesége sebezhetővé teszi az országot a spekulatív támadással szemben, és gyengíti a hatóságok képességét a valuta megvédésére • Legfőbb fundamentális gyengeségek: • Makro-egyensúlytalanság (pl. monetárisan finanszírozott magas költségvetési deficit) • Gyenge pénzügyi-, vagy vállalati szektor miatti sebezhetőség

9. Bankválságok Nincs egyetlen, általános definíció • Inszolvencia vs. Illikviditás • Szolvencia válság: a bankszektor számottevő része inszolvens • Likviditási válság(pánik): a bank betétesei hirtelen készpénzre akarják váltani betéteiket. • Rendszer szintű bankválság vs. Nem rendszer szintű válságepizódok

10. Bankválságok lehetséges definíciói • A nem teljesítő hitelek küszöbértéke; • A válság fiskális költségei; • Volt-e extenzív bank pánik; • Felmerült-e az intézmények számottevő részénél bankbezárás, bankfúzió,vagy nagyarányú állami segítségnyújtás; • Sor került-e vészhelyzeti beavatkozásra.

11. Bankválságok okai- bankpánikok • A bankok eleve kitettek a pániknak • Az eszközök hosszabb lejáratúak, mint a források, a hitelek nem likvidek  A banktevékenység lényegéből fakad az illikviditásra való hajlam, a bizalmi válságnak való kitettség

12. A banki sebezhetőség okai - mikro • Bank specifikus: hozzáértés hiánya, csalás; • Nem megfelelő szabályozás és felügyelés; • Liberalizáció hatására bekövetkező értékvesztés (verseny hatása); • Fertőzés.

13. A banki sebezhetőség okai – makro • Magas infláció - magas kamatláb; • Leértékelés; • Eszközárak összeomlása; • Recesszió; • Cserearány romlás.

14. Lehetséges kapcsolat a bank-, és valutaválság között • Független események • Kapcsolódó események: • a valutaválság bankválságot okoz • a bankválság a valuta összeomlását eredményezi • A kétfajta válság közös okokra vezethető vissza

15. Latin–Amerika: • Latin–Amerika: a 19.században gazdag volt, politikai ereje nem tudta hatékonyan kiaknázni az erőforrásokat, gazdag természeti kincsekben, lakossága mégis szegénységben él; • Bretton Woods-i rendszer összeomlásának hatására romlott a makrogazdasági teljesítmény; • Külföldi hitelfelvétel, seigniorage és kormányzati vásárlások növekedése; • Infláció és adósságválság jellemezte; • Politikai és gazdasági zavar elősegítette a katonai diktatúrák hatalomra kerülését; • Csúszó leértékelés a pénz reálértékének fenntartásáért; • Magántőke beáramlása előtt megnyílnak a pénzügyi piacok, kereskedelmi reformok.

16. Latin–Amerika: • Erkölcsi kockázat: a kormányzati garanciák nem tudják biztosítani a forrást a bankoknak, ami gyenge szabályozással párosul; • A valuták reálértelemben felértékelődtek az USD-hez képest és a folyó fizetési mérleg hiánya az árfolyam rögzítését követelte az USD-hez; • Adósságválság – IMF-től és a Világbanktól származó hiteleket csak késve teljesítik; • Csőd közeli állapot után reform, tőkeáramlás és újabb válság.

17. Kelet–Ázsia: siker és válság • Kelet-Ázsia: gazdasági reformok (1963) során az importhelyettesítésről exportcikkek gyártására tért át • Dél –Korea GDP-je 31 év alatt a 8-szorosorára nőtt, durván megegyezett az USA-éval • Hasonló gazdasági növekedést hajt végre: Honkong, Taivan, Szingapúr, majd Thaiföld, Malajzia, Indonézi és a világ legnépesebb országa Kína • Közös jellemző: nagy gazdasági visszaesések elkerülték a régiót, magas megtakarítási és beruházási ráta, magas foglalkoztatottság, munkaerő képzettsége nő, gazdasági nyitottság magasabb színvonala, multinacionális vállalkozások helyi leányvállalatai mellett a hazai vállalkozásokra épít

18. Kelet–Ázsia: siker és válság • Gyengeségek: alacsony termelékenység (input egységre jutó outputnövekedése), banki szabályozás elégtelensége, erkölcsi kockázat –törvényességi keretek • 1997. thai bhat leértékelésével elkezdődött a válság, ingatlanpiaci árak esésé, tőzsdekrach, Japán újabb gazdasági visszaesésének hatásai - pénzügyi feszültség, spekuláció, bankcsőd, veszélyes mértékű infláció, adósságok vissza nem fizetése, IMF segítség ellenére is valutaválság • Indonézia súlyos helyzete: a gazdasági visszaesés, élelmiszerhiánnyal, munkanélküliséggel és súlyos etnikai összetűzésekkel párosult • A gazdasági csoda utáni visszaesés több távoli régiót (Oroszország, Brazília) is magával rántott

19. Tanulságok: • A megfelelő árfolyamrendszer megválasztása és ahhoz tartása (fejlődő országnak veszélyes az árfolyam rögzítése) • A bankrendszer központi jelentősége • Reformintézkedések megfelelő ütemezése, a liberalizációs lépések sorrendje • Fertőzés veszélye: a világ más részeinek válásága továbbgyűrűzik a befektetői bizalmatlanság miatt • A világ pénzügyi architektúrájának reformja, monetáris kapcsolatok újragondolása • Tőkemobilitás, árfolyamrendszerek és a monetáris politika „trilemmája” • Megelőző intézkedések a kockázat csökkentésére: több transzparencia, erősebb bankrendszer, kiterjesztett hitellehetőség, nagyobb részvénytőke-beáramlás hitelfelvétel helyett

20. Válságmodellek egyéb osztályozása • Fundamentálisan indokolható válság • Pánik által kiváltott válság • Buborék kipukkadása • Erkölcsi kockázat alapú válság

21. Napjaink válságmagyarázatai Technokrata magyarázat Globalizáció kritika 21 • A válság hitelválság, ennek elődleges oka, hogy a pénzpiaci felügyeletek kompetenciája nem terjed ki a derivatív ügyeletekre, a befektetési alapok tevékenységére • A off-shore központok, az adóparadicsomok segítették ezt a folyamatot • Nem erősebb szabályozás kell, hanem jobb szabályozás • Átláthatóság javítása, rendszerkockázatok csökkentése • Hitelválságként értelmezik a jelenlegi recessziót • Fair trade (elsősorban fejlődő és agrárterméke preferálása) • Szociáldemokrata irányzat: • Kollektív béralkuk intézménye a fejlett és fejlődő országokban is • Globális keynesiánizmus • Demokratikus intézményekkel szabályozott világgazdaság • Ezek hiánya vezetett a világgazdasági válsághoz • Tobin-adó bevezetése • Munkaerőáramlás segítése

22. Baloldali magyarázat 22 • Wallersteini magyarázat: • A globalizáció előtt a kapitalista gazdaságokban 7-10 évente túltermelési válság alakult ki, nemzeti keretek között a recesszió után helyreáll az egyensúly • A globalizáció korszakéban a TNC-ka felesleges tőkéket továbbmozgatták a globális gazdaságban, kereslet ösztönzéssel, pénzteremtéssel kerülték el a válságokat, de felesleges pénzügyi és termelő tőke megmentésével. (túlfogyasztás, eladósodás) • Túltermelési válság kezelése a spekulatív pénz használatával • A jelzálogpiaci válság a kereslet mesterséges élénkítése miatt • Az állami intézkedések a bankszektort támogatják, de a források nem jutnak el a reálszektorba • A válság tünetei nem újak, az elmúlt két évtizedben bekövetkezett fejlődés sajátosságai is voltak • A mai válság nem más mint a Marx által leírt, periodikusan visszatérő túltermelési válság, ami most a spekulatív pénz megsemmisülése fedett fel

23. Idézetek a válság előtt időből 23 A. Grenspan: „…A növekvő komplexitású pénzügyi termékek nagymértékben hozzájárultak egy sokkal rugalmasabb, hatékonyabb, s ezáltal ellenállóbb pénzügyi rendszer kialakulásához, mint amilyen akár csak negyed századdal korábban is létezett. A 2000-ben kidurrant értéktőzsdei buborék a korábbi jelentős pénzügyi sokkokkal szemben nem okozta egyetlen jelentősebb pénzintézet bukását sem és a gazdaság sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint azt korábban sokan várták… Ha elértük a rugalmasság egy bizonyos szintjét, ami enyhítheti a legnagyobb sokkok hatását… a gazdaság teljesítménye javulni fog, és a makrogazdasági döntéshozók feladata könnyebbé válik

24. Idézetek a válság utáni időből 24 A Banque de France meghatározó képviselője • Az volt a tervünk, hogy a pénzügyi terméket csak akkor engedélyezünk, ha legalább egyikünk érti annak működését. Ezt az alapelvet nem tudtuk betartani, mert attól kellett mindig félnünk, hogy akkor a britek vagy a németek engedélyezik. Ezért becsuktuk a szemünket és megadtuk az engedélyt.

25. Idézetek a válság utáni időből 25 Lámfalussy: • A hitelderivatívok „valószínűleg hozzásegítették a bankokat ahhoz, hogy ellenálljanak a részvényárak 2000-2003-as csökkenéséből adódó sokknak. Ám a hitelderivatívok jelenleg megfigyelhető csillagászati értékeire tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon ezek a kockázat-átruházások valóban a hatékonyság és ellenálló képesség forrását jelentik-e a globalizált piacokon, vagy éppen ellenkezőleg, a sérülékenység forrásai.”  Stiglitz (2008. június 16.). • „A neoliberális piaci fundamentalizmus mindig is politikai doktrína volt, amely meghatározott érdekeket szolgált. A közgazdasági elmélet sohasem támasztotta alá. Világosan kell látni azt is, hogy a történeti tapasztalat sem igazolja”

26. Keynes • Nem helyes a közgazdaságtan elveiből arra következtetni, hogy a felvilágosult önérdek mindig a köz érdekében hat. Az sem igaz, hogy az önérdek általában felvilágosult; igen gyakran a saját céljaik megvalósítása érdekében függetlenül cselekvő egyének túl buták vagy gyengék ahhoz, hogy egyáltalán ezeket megvalósítsák. A tapasztalat nem mutatja, hogy az egyes emberek, ha társadalmi egységet alkotnak, mindig kevésbé látnak tisztán, mint ha külön cselekednének.