1 / 21

Alternatív energiaforrások-megújuló energiaforrások

Alternatív energiaforrások-megújuló energiaforrások. Szerkesztette: Babay-Bognár Krisztina. Az energiaforrások csoportosítása. I. Ki nem meríthető energiaforrások Mennyisége nem korlátozott: szélenergia, napenergia, árapály energia, geotermikus energia

josef
Download Presentation

Alternatív energiaforrások-megújuló energiaforrások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Alternatív energiaforrások-megújuló energiaforrások Szerkesztette:Babay-Bognár Krisztina

  2. Az energiaforrások csoportosítása I. Ki nem meríthető energiaforrások • Mennyisége nem korlátozott: szélenergia, napenergia, árapály energia, geotermikus energia • Mennyisége korlátozott: termőföld és a termesztett biomassza energiája II. Kimeríthető energiaforrások • Nem megújuló: fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik • Megújuló: természetes erdők

  3. Alternatív energiaforrások Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek, továbbá függetlenek a fosszilis tüzelőanyagok (pl. szén, gáz, olaj) égetésétől, vagy az atomenergiától.

  4. A napenergia Az elnyelt sugárzási energia – elektromos, vagy hőenergia formájában hasznosítható • Közvetlen alkalmazás : hőenergiát melegítésre, elektromos energiát mechanikai munkavégzésre vagy egyéb célok elérésére használhatjuk. • Közvetett felhasználás: • az energiát tároljuk és később hasznosítjuk. • Passzívhasznosítása: • az energia felfogására nem használunk külön berendezést • Aktívhasznosítása: • a napenergia befogására és elvezetésére gépészeti berendezéseket használunk

  5. Aktív napenergia hasznosítás A Napkollektor: a napenergia befogására, tárolására és hasznosítására alkalmas a napsugárzást elnyeli és a keletkezett hőt adja át. Meleg víz készítésére, fűtésrásegítésre, uszodafűtésre használják. A síkkollektoros szerkezet felületét edzett sík üveglap borítja. A működés során a hőelnyelő (abszorbens) felület a napból érkező hősugarakat elnyeli, és az energiát átadja a fagyálló folyadékot vagy vizet tartalmazó, réz csővezetékeknek. A vákuumcsöves szerkezetben a vákuum a kollektor hőszigetelését javítja, ezért ugyanannyi napsütésből többlet energiát képes hasznosítani.

  6. Passzív napenergia hasznosítás Egy ház a passzív energia felhasználásra a legoptimálisabb, ha a különböző évszakok adottságait kihasználja, de káros következményei ellen védekezik is. A magyar falvakra jellemző tornácos- verandás épületek, melyek védenek az eső, és a túlzott napfény ellen, de télen beengedik az épületbe a napsütést. Az új építésű házaknál célszerű: az épületek ablakait , az előteret, az üvegezett teraszt, verandát, télikert et a déli oldalon elhelyezni így a fűtési energiával. A passzív napenergia-hasznosítás hatásfoka 15-30%.

  7. A geotermikus energia • Magyarország alatt 30.000 MW hőenergia található, és ezzel a világ második legnagyobb geoenergia mennyiségét tudhatjuk magunkénak. • A geotermikus energia a magmából ered és a földkéreg közvetíti a felszín felé, folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt nem szennyezi. Hazánkban, ahol a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért geotermikus adottságai igen kedvezőek.

  8. Hőforrás szerint a hőszivattyú lehet: A talajkollektoros rendszer Többszáz méter hosszú speciális csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Ez a felszínközeli hőenergiát aknázza ki egy hőszivattyúval. Nagy felületen (a fűtött alapterület 2-3-szorosán) kell a telket megbontani a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén ajánlott. Négyzetméterenként 20-30 W energiát nyerhetünk. Ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától, és az esetleges talajvíztől.

  9. Hőforrás szerint a hőszivattyú lehet: Talajszondás rendszer A talajszondás rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 50-200 méter hosszú lyukakat fúrnak a földbe függőlegesen, majd ebbe helyezik az U alakú szondát, amelyben cirkulál a hűtőközeg, és ehhez csatlakozik a hőszivattyú.

  10. A geotermikus energia A geotermikus energia hordozóját hazánkban döntően a termálvíz képviseli: • A hőhasznosítás hatásfoka kicsi, • Geotermikus alapú villamosenergia-termelés nincs. • A geotermikus energia additív energiaforrás, amely a többi energiahordozó hasznosításával együtt, azokat kiegészítve hasznosítható. • A geotermikus energia kifogyhatatlan, de hazánkban csak egyes helyeken koncentrálódó, helyi energiaforrás. • A lakóépületek fűtési és használati melegvíz igényét a 70-90 fokos hévizet szolgáltató kutakkal távhőszolgáltatásszerűen lehetne kielégíteni.

  11. A vízenergia A vízenergia nem más, mint a víz által közvetített mozgási energia. Az árapály-energia A tengerek folyamatos felszíni hullámzása és a mélytengeri áramlatok jelentős energiát hordoznak. Kitermelése nagy beruházásokat igényel.

  12. A szélenergia A szélgépek számára az optimális szélsebesség 4-14 m/s. A szélenergiából villamos áramot lehet előállítani szélgenerátor segítségével, vagy munkáját használni közvetlenül mint például őrlés, vízkiemelés során.

  13. A biomasszából nyert energia A Földre érkező napsugárzás negyede hasznosítható a növények számára. A növények a zöld színtestnek nevezett sejtszervecskékben a világ leghatékonyabban működő erőműveit üzemeltetik. A bonyolult membránrendszerben fehérjékhez kötött klorofill molekulák, mint napkollektorok sorakoznak és a fotonok energiáját kémiai energiává alakítva megkötik a szén-dioxidot és közben oxigént termelnek.

  14. Mely növények alkalmasak az üzemekben való energiatermelésre? • A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növényekben van de kevés az erdő! → fű • Az Agropyron elongatum 2-2,2 méteres fűféle éppen alkalmas erre a célra. 15 t / hektár szárazanyag hozam

  15. A fűből préseléssel apró darabkák, azaz pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas kisebb kazánok fűtésére. • Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. • Évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható

  16. Létezik energianád, energiafűz, energianyár és energiaakác is. A gyors növekedésű fűz talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges.

  17. Hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve megközelítőleg 60 millió tonna. • Energetikai célra 10%-át sem használják fel tüzelési, energiatermelési célra. • Az erdőgazdaságban a nettó fakitermelés 41%-a tűzifa, és az 59%-a ipari fa. Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet jól lehet energetikai célokra hasznosítani.

  18. VI. Biogáz termelés és hasznosítás A biogáz a szerves hulladékok 30-40 fok hőmérsékleten végbemenő bomlásának gáznemű, éghető terméke • ammónia • kén-hidrogén • szén-monoxid • széndioxid • és metán tartalmú. A biogázt villamos energiává és hővé lehet alakítani, vagy gáz-fűtőberendezéssel közvetlenül fűtésre is alkalmazható.

  19. Az alternatív energiaforrásokat egyben környezetkímélőnek is tartják, de: • Az árapályerőművekhez a folyótorkolatot átszelő duzzasztógátak károsítják a torkolati ökoszisztémát • A vízerőművekhez el kell árasztani a völgyeket • A szélenergia hasznosításához szükséges nagyszámú széltorony a látvány esztétikai hatása miatt vitatott.

  20. Mi befolyásolja az alternatív energiatermelés elterjedését? • magas beruházási költségek, • a fosszilis energiahordozók alacsony ára • a szemléletváltozás hiánya fogyasztói szinten Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás • 72,5%-a tűzifa • 10,9%- a növényi és egyéb szilárd hulladék • 10,3%-a geotermikus • 1,9%- a vízenergia • 0,15%-a hasznosított napenergia.

  21. Képek forrása: • www.nasa.com • www.teachthechildrenwell.com • www.divecenter.hu • www.broadwayarchitects.com • i.ehow.com • www.wikipedia.com

More Related