Marketing szemlélet nonprofit szervezeteknél munkacsoport munkájának bemutatása

1. „Sombereki Caritas Központ kialakítása” elnevezésű ROP 3.2.2 mintaprojekt zárókonferenciája Somberek, 2007. június 12. Marketing szemlélet nonprofit szervezeteknél munkacsoport munkájának bemutatása dr. Pavluska Valéria egyetemi docens, PTE

2. A szakértői munkacsoportok célja • „A Sombereki Caritas Központ további működtetése, illetve szolgáltatásainak, feladatainak fejlesztése és bővítése, valamint újabb források igénybevétele érdekében egy stratégiai terv kidolgozása a program fenntarthatósága, folytatása érdekében, valamint további, a projekthez kapcsolódó pályázatok előkészítése” • A nonprofit marketing munkacsoport célja: a szakterülethez kapcsolódó programjavaslatok a SCK projekt fenntarthatósága és fejlesztése érdekében

3. Közreműködők • Balogh Anikó Mocsolád-Civilház Khtügyvezetője • Dina Miletta egyetemi tanársegéd, PTE • Kárpáti Árpád ifjúsági referens, Baranya Ifjúságáért Kht ügyvezetője • dr. Pavluska Valéria egyetemi docens, PTE

4. A feladat értelmezése 1. Megkívánja a fogalmak tisztázását • „Nonprofit” • nemcsak az anyagi érdekeltség hiányát jelenti; • ismert értelmezése magába foglalja az államtól való távolságtartást, az önkormányzatiságot, az aktív társadalmi (civil) részvételt (önkéntességet), a közhasznúságot, a pártpolitikától való elkülönülést is • A program jövője szempontjából a javaslat erőteljesebben érinti a társadalmi részvétel kérdését

5. A feladat értelmezése 2. • „Marketing” • nem csak kommunikáció, meggyőzés és befolyásolás • modern értelmezése szerint a marketing a szervezeti/projekt célok elérését a fontos célközönségek megnyerésén, megtartásán, bővítésén keresztül szolgálja • a gyakorlatban a marketing az ezt megvalósító komplex elemzési, tervezési, megvalósítási és ellenőrzési folyamat • A program jövője szempontjából a javaslat a marketingszemléletnek megfelelően fogja át a projekt ajánlatainak (szolgáltatások), forrásszerző tevékenységeinek, illetve szűkebb és tágabb környezeti kapcsolatainak kérdését

6. A programjavaslat keretmodellje Szolgáltatások igénybevevői Forrásbiztosítók A projekt szervezete Kooperációs partnerek Versenytársak Tágabb társadalmi környezet Helyi társadalmi környezet

7. Helyzetelemzés (MIR) 1. • Általános helyzetelemzés, a jelen trendjei és a várható változások (a mikrotérség településeire) • Demográfiai helyzet • Gazdasági helyzet • Társadalmi szerkezet, értékek, hagyományok • Szociális térkép • Civil háttér (szervezetek, infrastruktúra, eredmények) • Természeti adottságok, infrastruktúra • Mikrotérségi kohéziós erők (gazdasági, kulturális, infrastrukturális) • A mikrotérség kapcsolódása a tágabb környezethez (kistérség, megye, régió)

8. Helyzetelemzés (MIR) 2. Igénybevevői információk (a mikrotérség településeire) • feedback az eddigi szolgáltatásokról (szociális, munkaerőpiaci, közösségi) – jól használható, releváns kvantitatív és kvalitatív mutatók alapján • teljesítménymutatók, igénybe vétel • a projekt eddigi kommunikációjának értékelése • elégedettségvizsgálat • hatásvizsgálat • image-vizsgálat • benchmarking • igényfelmérés • meglévő szolgáltatások módosítása, kiegészítése • újabb szolgáltatások beemelése • önkéntes feladatvállalás felmérése • szolgáltatások díjfizetése • előrejelzés

9. Helyzetelemzés (MIR) 3. Forrás oldal információi (a mikrotérség településeire) • erőforrástérkép • gazdasági erőforrások - pénzügyi források, infrastruktúra • humán tőke - helyi tudástár • társadalmi tőke - közös normák, szívesség bank • meglévő és várható külső források • együttműködési politika • közösségi tervezés – mikrotérségi önkormányzatok, helyi civil társadalom • lobby-erő

10. Stratégiai döntések, célok • Stratégiai prioritások kijelölése • Főbb szolgáltatási területek meghatározása (szakmapol.) • Társadalmi részvétel erősítése • Lehet-e részleges önfinanszírozás? • Mikrotérségi együttműködés • Célcsoportok meghatározása • Egyes szolgáltatások célcsoportjai • Forrásbiztosítók célcsoportjai • Pozícionálási stratégiák • Az egyes célcsoportokra irányuló szolgáltatások, tevékenységek főbb jellemzőinek meghatározása

11. A társadalmi részvétel erősítésének stratégiája 1. • A „Csele-völgye” identitás kialakítása • történelmi hagyományok • az „új együttműködés” mint közös érték • Az identitás erősítését szolgáló közösségi tervezés (teljes területi lefedettséggel) • önkormányzatok és intézményeik • vállalkozások • civil szféra (formális és informális is) • szakértők (facilitálók), fórumok, munkacsoportok • TÁMOP pályázati lehetőség

12. A társadalmi részvétel erősítésének stratégiája 2. • A társadalmi részvétel infrastruktúrájának, intézményeinek megteremtése • települési közösségi terek létrehozása (Internet hozzáférés) • mikrotérségi elektronikus kiadványok (közös honlap, hírlevél) • „Csele-völgye” civil térkép elkészítése, karbantartása • mikrotérségi forrásközpont létrehozása (Caritas?) • „Csele-völgye” tájékoztató, mindentudó, eseménynaptár • civil honlap • civil aktivitást erősítő képzési lehetőségek • Civil aktivitást erősítő programok • mikrotérségi civil hálózatépítés és működtetés • civil kerekasztal működtetése • „Csele-völgye” közösségi rendezvény(ek) hagyományteremtő szándékkal

13. Kommunikációs stratégia • A „Csele-völgye” identitás kommunikációs eszközrendszerének kialakítása • Név (Caritas  Csele-völgye) • logo • Folyamatos kommunikáció • honlap • sajtókapcsolatok • Informális csatornák • Kommunikációs kampányok • mikrotérségen belül • mikrotérségen kívül

14. Köszönöm a figyelmet! valeria_pavluska@human.pte.hu