1 / 7

Mátyás király és a Hunyadiak

Mátyás király és a Hunyadiak. Hunyadi János törökellenes harcai. 1442-ben legyőzte Mezid Bég seregeit Marosszentimrénél , ezzel bizonyította Európa számára a magyarok rátermedtségét Hosszú hadjárat: (1443 július-1444 január) Hunyadi célja a törököt kiűzni Európából Várnai csata (1444)

joeym
Download Presentation

Mátyás király és a Hunyadiak

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Mátyás király és a Hunyadiak

  2. Hunyadi János törökellenes harcai • 1442-ben legyőzte Mezid Bég seregeit Marosszentimrénél, ezzel bizonyította Európa számára a magyarok rátermedtségét • Hosszú hadjárat: (1443 július-1444 január) • Hunyadi célja a törököt kiűzni Európából • Várnai csata (1444) • Pápa új hadjáratra kérte Ulászlót • II. Ulászló meghalt és a magyar sereg 1/5-e elesett • Nándorfehérvár (1456) • Török ostrommal szemben sikeresen megvédték a várat • Közben a táborban pestis járvány dúlt és ebben meghalt Hunyadi

  3. Mátyáskirály élete • Született: 1443 február 23, Kolozsvár • Elhunyt: 1490 április 6, Bécs • Feleségei: • -Podjebrád Katalin (cseh) • -Aragóniai Beatrix (nápolyi) • -Edelpock Borbála (ágyasa) • Testvére: Hunyadi László • Utóda: Corvin János

  4. Apja: Hunyadi János Anyja: Szilágyi Erzsébet

  5. Uralkodása • 1458-as királyválasztó rákosi országgyűlésen királlyá választották Mátyást, de megkoronázni nem tudták, mert a korona III. Frigyesnél volt. • A befagyott Duna jegén közfelkiáltással is királlyá választották Mátyást. • Átszervezte az adórendszert (füstpénz, koronavám, rendkívüli hadiadó) • Létre hozott egy állandó, csak tőle függő zsoldoshadsereget (fekete sereg) • Külpolitikai célja a német-római császári cím megszerzése volt

  6. Mátyás és Erdély • 1467 tavaszán, a Mátyás által a korábbiakhoz képest többszörösen beszedetett régi és új adók miatt Erdélyben lázadás tört ki, ugyanis az új törvény leginkább az erdélyiek korábbi mentességeit törölte el. • 1467 augusztus 18-án az erdélyi „három nemzet” (magyar megyék, szász és székely székek) vezetői kolozsmonostori találkozójukon szövetséglevelet írtak alá. Kijelentették, hogy egész Magyarország szabadsága érdekében fognak össze a király ellen. • Mátyás a bizonytalan helyzetekben mindig erélyesen cselekedett. Ezúttal is azonnal mozgósította katonai egységeit és Erdélybe indult.

  7. Mátyás és Erdély • A törökök egy nagyobb támadást indítottak Erdély felé, de 1479-ben Kenyérmezőnél megállították őket a Báthori István és Kinizsi Pál vezette hadak. Mivel azonban Mátyás nem akart háborút, ezért 1483-ban békét kötött a törökkel, amit a magyar királyok 1520-ig folyamatosan megújítottak. Kinizsi kimenti Báthori István erdélyi vajdát a kenyérmezei csatánál

More Related