Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 1
Download
1 / 31

- PowerPoint PPT Presentation


  • 40 Views
  • Uploaded on

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - jerrod


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 1

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

V. A modern állam kialakulása és főbb jellemzői. A szabadságjogok kialakulása és fejlődése a polgári államokban és az azokat deklaráló fontosabb jogforrások. Államszerveződési modellek [egységállam (unitárius állam), decentralizált egységállam, szövetségi állam, államszövetség]

  • 13. Az emberi és állampolgári jogok Tk. 496-502. o.

  • 15. Államszerveződési modellek (unitárius és föderális államok)

  • Források:

  • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

  • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

  • Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: Szent István Társulat, 2002.


A modern llam kialakul sa s f bb jellemz i 1
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (1)

1. A hűbériség meghaladása – és annak következményei:

  • Egyik uralkodó már nem tekinti magát a másik hűbéresének, de hűbérurának sem

  • Az uralkodók elszakadnak az egyházi kötelékből – szekularizálódik (világivá válik) az államhatalom

  • Elválik egymástól a világi és egyházi jogalkotás (juscivile – juscanonicum)

  • A világi jog alkotása (törvényhozás) királyi felségjog


A modern llam kialakul sa s f bb jellemz i 2
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (2)

2. Rendszeres államszervező tevékenység tartóssá válása – központosítás:

  • Az igazgatási hatalom már nem a hűbéri viszonyra épül (nagyhűbéres területi hatalmak visszaszorulnak), hanem az állandó közigazgatásra

  • A királyi udvar letelepül, a király székhelyéről kormányoz

  • A szisztematikus közigazgatás kiterjeszkedése:

  • Élethivatásszerűen dolgozó hivatalnokok

  • Egyetemen végzettek (legisták, dekretisták)

  • Állandó hivatalok (adott ügycsoportra, szervezetten, specializált feladatkörökkel)

  • Pl. az eddigi ad hoc királyi tanácsból állandó intézmény lesz, mellé külön királyi bíróság (Fr. o.)

  • Egységes államok jönnek létre:

  • Anglia (11. sz.)

  • Franciaország (13. sz.)

  • DE:

  • Német Birodalom, Itália – nem jut idáig (Landok, városállamok válnak hatalmi központtá)

  • Perifériákon (Skand., Lengy., Magy., Spany.) hosszabb folyamat



A modern llam kialakul sa s f bb jellemz i 4
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (4)

4. Rendszeres adóztatás:

Franciaország kivétel: 1435 Tours, 1439 Orléans: állandó közvetlen és közvetett adó megszavazása:

Közvetlen adó:

Az adóalany maga fizeti (pl. jövedelemadó, vagyonadó)

Fr. o.: taille (a francia nem nemesi háztartások földméret szerinti vagyonadója)

Közvetett adó:

Az adóalany megfizeti, de áthárítja (pl. forgalmi adó)

Fr. o.: aides (bor, dohány, acél után kivetett adó)



2 angolsz sz fejl d s az angol polg r jogait l a term szetes s elidegen thetetlen jogokig 1
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (1)

A) Petition of Right (1628):

  • Az összes angol alattvaló számára követel jogokat:

    • „Kérelem, melyet a jelen Parlamentben összegyűlt egyházi és világi Lordok és Közrendűek nyújtottak át Őfelségének az alattvalók különböző jogaira és szabadságaira vonatkozóan; a Király Őfelségének a teljes Parlament előtt erre adott királyi válaszával együtt.”

    • „a most említett törvényekés az ország egyéb jó törvényei és szabályai alapján az Ön alattvalói örökölték azt a szabadságot, hogy nem kényszeríthetők semmiféle adó hozzájárulás, megajánlás vagy más hasonló teher fizetésére, amely nem a Parlament közös egyetértésével lett megállapítva.”

    • „semmilyen rangú és helyzetű embert nem szabad bebörtönözni, csak vele azonos állásúak törvényes ítélete alapján”.


2 angolsz sz fejl d s az angol polg r jogait l a term szetes s elidegen thetetlen jogokig 2
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (2)

B) Habeas Corpus Act (1679):

  • Az összes alattvalók számára ad garanciát a törvénytelen letartóztatással szemben

    C) Az amerikai gyarmatok 1774-es Első Kontinentális Kongresszusa:

  • Az észak-amerikai brit kolóniák lakosainak joguk van az élethez, szabadsághoz tulajdonhoz

    D) Virginia: Declaration of Rights (1776):

  • „Minden ember természeténél fogva egyenlően szabad és független, s ugyanazon veleszületett jogokkal bír, ha belép a társadalomba, s ezt utódjaitól sem vonhatja meg semmilyen szerződéssel, ti. az élet, szabadság élvezetét, a tulajdon megszerzésének és birtoklásának eszközeit, valamint a boldogságra és biztonságra törekvést és annak megszerzését.”


2 angolsz sz fejl d s az angol polg r jogait l a term szetes s elidegen thetetlen jogokig 3
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (3)

E) Függetlenségi Nyilatkozat (1776):

  • „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre.”

    DE:F) USA szövetségi alkotmánya (1787): az utóbb hozzáfűzött Bill of Rights (1789) csak a polgárokra vonatkozik (színesbőrűekre nem)

  • a 13. és 15. alkotmánykiegésztítés (1865-70) mondja csak majd ki a rabszolgaság megszüntetését és az egyenlő szavazati jogot


2 angolsz sz fejl d s az angol polg r jogait l a term szetes s elidegen thetetlen jogokig 4
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (4)

Szabadság és tulajdon gyűjtőfogalmak:

Szabadság: a törvénytelen letartóztatással, fogva tartással szembeni garancia, a helyváltoztatás szabadsága

Tulajdon: az ember valamennyi javának, anyagiaknak, magánéletnek, szerzett jogoknak a védelme


Kit r
Kitérő: természetes és elidegeníthetetlen jogokig

Erdély, tordai országgyűlés (1568): a bevett vallásfelekezetek (recepta religio) szabadsága mindenki számára:

  • „Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébeazonterősiti, tudniillik hogy mindönhelyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék,kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penigsenki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválássalfenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”


3 a francia fejl d s 1
3. A francia fejlődés (1) természetes és elidegeníthetetlen jogokig

A) Az ember és polgár jogainak deklarációja (1789):

  • „természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogok”-ról beszél

  • „A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői... a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismerik és kinyilatkoztatják az ember és a polgár alább következő jogait.”

  • „I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”


3 a francia fejl d s 2
3. A francia fejlődés (2) természetes és elidegeníthetetlen jogokig

B) Személyi és politikai szabadságjogok megkülönböztetése:

  • C) A szabadság lényege általánosságban negatívan megfogalmazva:

  • „A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg.”


3 a francia fejl d s 3
3. A francia fejlődés (3) természetes és elidegeníthetetlen jogokig

D) Az 1791-es francia alkotmány része lett:

  • Mintát teremt

  • Bár a napóleoni alkotmányok nem tartalmazzák a katalógust, hanem a jogok felfüggesztésének lehetőségéről szólnak

  • Az 1958-as alkotmány preambuluma elismeri a Deklarációban meghirdetett alapvető jogokat (Alkotmánytanács 1971: bíróság előtt is érvényesíthető jogok)


3 a francia fejl d s 4
3. A francia fejlődés (4) természetes és elidegeníthetetlen jogokig

E) Emberi és állampolgári jogok megkülönböztetése:

Deklaráció:

  • A legalapvetőbb jogok minden emberre vonatkoznak (pl. szabadság, tulajdon, biztonság, elnyomással szembeni ellenállás, ártatlanság vélelme, vallásszabadság, vélemény-nyilvánítás szabadsága)

  • Egyes jogok csak a francia állampolgárokra (pl. törvényalkotásban való részvétel, az adók felhasználásának ellenőrzése)


3 a francia fejl d s 5
3. A francia fejlődés (5) természetes és elidegeníthetetlen jogokig

F) A jogok korlátozásának szabályozása:

  • „közbiztonság”, „közerkölcs” védelme érdekében, törvény alapján

  • -> pl. nyilvános gyűlések rendőrségi engedéllyel tarthatók; lapalapítás csak hatósági engedéllyel

    G) Alapvető jogok külön törvényekben:

  • A 19. századtól tendencia egyes államokban

  • Pl. Osztrák-Magyar Monarchia, 1867


4 a n met fejl d s
4 természetes és elidegeníthetetlen jogokig . A német fejlődés

A) „A német nép alapjogai” (1848, Frankfurt):

  • Nem egyetemes jogok, de minden németre vonatkoznak

    B) Bonni Alaptörvény (1949):

  • Részletes, szisztematikusan rendezett katalógus

  • Szövetségi Alkotmánybíróság felügyeli betartásukat

  • Mindhárom hatalmi ágat kötik, mint közvetlenül érvényes jogok


5 gazdas gi szoci lis s kultur lis jogok
5. Gazdasági, szociális és kulturális jogok természetes és elidegeníthetetlen jogokig

A) A 19. századig „éjjeliőr állam”:

  • Ne avatkozzon be, hagyja szabadon a polgár cselekvési szféráját

    B) A 19. század végétől:

  • Az állam aktív közreműködését igénylő jogok is

  • Pl. munkához, pihenéshez, megfelelő munkakörülményekhez, egészséghez, szociális biztonsághoz, művelődéshez való jog

  • Hátterében: ipari forradalom, városiasodás, népességrobbanás, munkáspártok, RerumNovarum (1891)

  • Államcélként felfogott jogok (nem alanyi jog, hogy legyen munkám)

  • De az államnak kötelessége, hogy megfelelő intézményekkel érvényre juttassa ezeket (TB, munkanélküli segélyezés, oktatási intézmények, stb.)


6 nemzetk zi v delmi szint 1
6 természetes és elidegeníthetetlen jogokig . Nemzetközi védelmi szint (1)

A) ENSZ Karta (1945):

  • Célmeghatározás (nincs jogi kötőereje): az ENSZ céljai közé tartozik, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok erősítése és növelése érdekében nemzetközi együttműködést valósítson meg, a faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbségekre tekintet nélkül

    B) Emberi Jogi Deklaráció (1948):

  • Jogilag nem érvényesíthető deklaráció, benne:

  • Klasszikus szabadságjogok (élethez való jog, védelem az önkényes letartóztatással szemben, lelkiismereti és vallásszabadság)

  • Politikai és szociális jogok (ált. és egyenlő választójog, szociális biztonság, munkához való jog, szabadidő joga, képzéshez való jog)


6 nemzetk zi v delmi szint 2
6 természetes és elidegeníthetetlen jogokig . Nemzetközi védelmi szint (2)

C) Jogilag is kötelező egyezmények:

  • A Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről szóló Nemzetközi Egyezségokmány (1965):

    • Emberi jog vagy alapvető szabadságjog élvezetét tilos etnikai hovatartozástól függővé tenni

    • A jogok egyenlő élvezet érdekében pozitív diszkrimináció is szükséges lehet

  • Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966):

    • Személyi és politikai jogok

  • Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966):

    • Pl. igazságos és kedvező munkafeltételek, pihenés, rendszeres fizetett szabadság, anyák különös védelme, lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség, kötelező és ingyenes alapfokú oktatás, mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás, a kulturális életben való részvétel lehetősége

      Védelmük:

  • Szerződő államok honi hatóságai előtt érvényesíthetők

  • ENSZ Emberi Jogi Bizottságához ill. a Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottságához fordulhat a tagállam és a polgár is (utóbbi az 1. fakultatív jegyzőkönyv alapján)

  • ENSZ Emberi Jogi Tanács (2006 óta értékeli a tagállamokbeli helyzetet, de egyedi ügyeket nem bírál el)


6 nemzetk zi v delmi szint 3
6 természetes és elidegeníthetetlen jogokig . Nemzetközi védelmi szint (3)

D) Európai Emberi Jogi Egyezmény (1950):

  • Emberi jogi „minimum-standard”

  • Európa Tanács

  • A tagállamok polgárai a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulhatnak, ha a honi jogérvényesítési folyamat eredménytelen volt


7 a kisebbs gi jogok megjelen se 1
7. A kisebbségi jogok megjelenése (1) természetes és elidegeníthetetlen jogokig

Saját nyelv, kultúra, hagyományok közössége alapján összetartozás-tudattal rendelkező népcsoport, amely az adott országban számszerű kisebbségben van.

A) Népszövetség:

  • I. vh. végén a békeszerződések keretei között általános kisebbségvédelmi szerződéseket fogadtak el

  • A kisebbségi jogok három csoportja:

    • Egyéni jogok: egyenjogúság, hátrányos megkülönböztetés tilalma (pl. hivatalviseléshez való egyenlő jog, politikai jogok egyenlősége)

    • Kollektív jogok: a nemzeti kultúra fejlesztését szolgálják (pl. saját kulturális, oktatási, szociális intézmények fenntartása, erre állami támogatás igénybevétele)

    • Területi autonómia: a kollektív jogok beteljesítése (önigazgatás)

      A II. vh. után e szerződéseket nem vették komolyan; az ENSZ említett szerződései gyengék voltak.


7 a kisebbs gi jogok megjelen se 2
7. A kisebbségi jogok megjelenése (2) természetes és elidegeníthetetlen jogokig

B) „Helsinki folyamat”:

  • 70-es évek eleje: EBEÉ, a Nyugat és a Kelet multilaterális konfliktusmegelőző és -kezelő tárgyalási fóruma

  • Záróokmányában (1975) politikai elkötelezettséget nyilvánítanak többek közt a nemzeti kisebbségek jogegyenlősége mellett, valamint megemlítik kulturális és oktatási érdekeiket

  • 1990: Párizsi Charta az új Európáért: megerősítik a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmét, szabad önkifejezési, identitás-őrzési és fejlesztési jogukat

    C) A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája:

  • Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, Strasbourg, 1990

  • Az adott országban hagyományosan használt nyelvek szabad használata (bevándorlók nyelvére nem vonatkozik)

  • Ezek a nyelvek az európai kulturális örökséghez tartoznak, intézkedések a közéletben való használhatóságuk érdekében (közoktatás, közszolgálat terén, hatóságok előtt)

  • Két védelmi szint (1.: minden tagállam köteles biztosítani, 2. az itt meghatározott jogokból válogatni lehet, legalább 35 biztosítandó)


15 t tel llamszervez d si modellek unit rius s f der lis llamok
15. tétel: Államszerveződési modellek (unitárius és föderális államok)

1. Fogalom-meghatározások

Unitárius (egységes) állam:ahol az állami főhatalom centralizált és területileg osztatlan

Föderális (szövetségi) állam:ahol az állami főhatalom területileg osztott: egyfelől a szövetségi állam, másfelől az azt alkotó tagállamok, s köztük létezik egyfajta hatalommegosztás (ami sokféle lehet)


2 unit rius llamok
2 föderális államok). Unitárius államok

Nincs területileg osztott főhatalom:

  • Az egész államterületen ugyanaz a jogrend érvényesül

  • Az államhatalmat mindenhol egységesen szervezett állami hatóságok gyakorolják

    Variánsok:

  • Centralizált egységállam: a teljes államhatalmat központi hivatalok gyakorolják

  • Decentralizált egységállam: egyes állami feladatokat területi hatóságok látnak el (akár némi autonómiával, de norma-alkotó joguk korlátozott)

    19. század: Európában túlnyomó forma (kivétel: Svájci Államszövetség, 1848; Német Birodalom, 1871 – föderációk)


3 f der lis llamok 1
3. föderális államok)Föderális államok (1)

Területileg megosztott állami főhatalom általános kormányzat és több szubnacionális kormányzat között

  • A szövetségi állami főhatalom szuverenitása befelé korlátozott, kifelé viszont teljes

    Létrejötte:

  • Független államok saját döntésükkel létrehoznak egy közös főhatalmat (USA)

  • Egy erős állam más független (vagy szövetséges) államokat magához kapcsol, de egyes állami funkciókat meghagy náluk (1867: Észak-Német Szövetség)

    A fő kérdés az egyes hatalmi ágakkal kapcsolatos hatáskörök megosztása

  • Ennek kialakítása a szövetségen múlik


3 f der lis llamok 2
3. föderális államok)Föderális államok (2)

A) A TH megosztása:

  • Három módszer:

    • Kizárólagos szövetségi hatáskörök

    • Konkuráló hatáskörök

    • Alapelvi vagy kerettörvények

  • A szövetségi jog megelőzi a tagállami jogot

  • A szövetségi törvényhozás mandátuma kitől származik:

    • Néptől: a tagállamok elveszítik befolyásukat a szövetségi államhatalomban

    • Tagállamoktól: ők irányítják a szövetséget

    • Kombinálható is (pl. Németország)

  • Rendszerint a szövetségi parlament felsőházában a tagállamok képviselői ülnek, s mandátumuk kötött (a küldő tagállam utasítása szerint szavaznak)


3 f der lis llamok 3
3 föderális államok). Föderális államok (3)

B) A VH megosztása:

  • Lehetőségek:

    • Szövetségi végrehajtó apparátus létrehozása a szövetségi törvények végrehajtására

    • A szövetségi törvényeket a tagállami apparátus hajtja végre (pl. Svájc) - teljes egészében nem lehetséges (a külügy és a hadügy szövetségi irányítás alatt van, még ha a katonaságot területi alapon szervezik is)

    • Vegyes rendszer: bizonyos ügyekben a szövetség, más ügyekben a tagállamok rendelkeznek végrehajtó hatalommal, utóbbiakat a szövetség ellenőrzi

      • Pl. bismarcki Német Birodalom: külügy, tengerészet, katonaság, posta, távközlés szövetségi végrehajtás alá tartozott, a többi tagállami alá, de a Reich felügyelte


3 f der lis llamok 4
3 föderális államok). Föderális államok (4)

C) A BH hatalom megosztása:

  • Szövetségi szintű bíróságok (USA, Németo.), esetleg csak egyetlen szövetségi bíróság (Reichsgericht) – valamint tagállamiak (a szövetségi, mint fellebbezési fórum a jogegység motorja)

  • Lehet, hogy csak tagállami bíróságok vannak, s azok alkalmazzák a szövetségi jogot is (egymás döntéseit el kell ismerni a különböző tagállamokban)

  • A tagállamok egymás közti, valamint a szövetséggel folytatott vitáit szövetségi bíróság dönti el


4 a f deralizmus t rt nete
4. föderális államok)A föderalizmus története

A) USA (1787):

  • 13 amerikai gyarmat szövetségi államot hoz létre

    B) Németország (1871):

  • Monarchikus államok alkotják

  • A tagállamok autonómiája különböző volt (aszimmetria)

    C) I. vh. végén, után:

  • Ausztria, Jugoszlávia, SZU


5 tmeneti form k
5 föderális államok). Átmeneti formák

A) Perszonálunió:

  • két önálló állam, közös uralkodóval

  • középkorban jellemző, dinasztikus kapcsolatok révén

    B) Államszövetség (konföderáció):

  • az állami szuverenitás birtokosai a tagállamok, de

  • meghatározott célból szövetségre lépnek nemzetközi szerződéssel:

    • pl. a szövetség területi védelme, tagállamok belső békéje, gazdasági vámunió céljából

  • az államszövetség nem különül el önálló jogalanyként tagjaitól

  • az államszövetség nem rendelkezik felségjogokkal a tagállam és polgárai felett (nincs pl. közös bűnüldöző hatóság)

  • az államszövetségnek nincs önálló törvényhozó hatalma (a konföderációs tanácsban lényegében nemzetközi szerződéseket kötnek a tagállamok), nincs végrehajtó hatalma a tagállamokban

  • bírói hatalma csak a szövetség tagjai közti viták tekintetében van

  • ilyen volt: Észak-Amerikai gyarmatok konföderációja (1781-1789), Svájc (1815-1848), Német Szövetség (1815-1866)

    C) Osztrák-Magyar Monarchia:

  • duális állam, reálunió (közös uralkodó + közös külügy, hadügy, bizonyos pénzügyek – delegációk)