Források: szmi.hu HEFOP 2.2 Kun Zsuzsa Esély Családsegítő Szolgálat - PowerPoint PPT Presentation

slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Források: szmi.hu HEFOP 2.2 Kun Zsuzsa Esély Családsegítő Szolgálat PowerPoint Presentation
Download Presentation
Források: szmi.hu HEFOP 2.2 Kun Zsuzsa Esély Családsegítő Szolgálat

play fullscreen
1 / 13
Források: szmi.hu HEFOP 2.2 Kun Zsuzsa Esély Családsegítő Szolgálat
139 Views
Download Presentation
jenis
Download Presentation

Források: szmi.hu HEFOP 2.2 Kun Zsuzsa Esély Családsegítő Szolgálat

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Nehézségek és lehetőségeka régóta munka nélkül levők elhelyezkedésének segítésében Régi-új alapvetések Források: www.szmi.hu HEFOP 2.2 Kun Zsuzsa Esély Családsegítő Szolgálat

  2. Kivel foglalkozzunk? Munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok • Aktív korú nem foglalkoztatottak • Tartós (1 éven túl) munkanélküliek • Pályakezdők • Szakképzettséggel nem rendelkezők • Elavult szakmával rendelkezők • Gyesről, gyedről visszatérni szándékozó nők • 45 év felettiek • Fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek, tartós betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, stb. Kun Zsuzsa 2007

  3. Kivel foglalkozzunk? • a munkaerőpiacról tartósan távolmaradók aktív korú inaktívak • ellátással vagy ellátás nélkül • mintegy 440-450 ezer fő, akik nem tanulók, nem nyugdíjasok, nem részesülnek gyermekgondozási ellátásban, sem munkanélküli ellátással nem rendelkeznek. • ha be is kerülnek a munkaerőpiacra, tartósan megragadni nem képesek • Hátrányaik folyamatosan nőnek • Többszörös, ill. specifikus hátránnyal küzdenek: nehezen elérhetők, nehezen szólíthatók meg, lassan kiilleszkednek. • Egyszerre sokféle speciális szükséglettel bírnak. Kun Zsuzsa 2007

  4. A célcsoport jellemzői • Többszörös, ill. specifikus hátránnyal küzdenek: nehezen elérhetők, nehezen szólíthatók meg, lassan kiilleszkednek. • Egyszerre sokféle speciális szükséglettel bírnak. • Mind munkaügyi, mind szociális – és sok más – szolgáltatásra, segítségre, támogatásra is szükségük van. Horváth-Kun 2006

  5. Gátak a munkaügyi intézményrendszerben • Hatósági feladatok és szolgáltatás egyszerre vannak jelen a rendszerben, • Módszerei, gyakorlatai a motivált álláskeresőkre adekvátak, • az aktív foglalkoztatásból kikerülők számára szerveződött: álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik • 18/2005(X.188.) FMM rendelet 2. § 2. bek., 4. § 1. bek.: aktív munkahelykeresőnek az tekinthető aki 30 napon belül képes,  és kész munkába állni. Aki erre nem képes, vagy elveszti ezen képességét azt törölni kell a nyilvántartásból! Horváth-Kun 2006

  6. Gátak a munkaügyi intézményrendszerben 2. • az inaktív, a munkaerőpiactól tartósan kiszorult emberekkel gyakran semmilyen kapcsolata sincs.ha van, akkoreszközei nincsenek, • a munkanélküliek jelentős rétegei meg sem jelennek a regisztráltak körében, vagy egy év után elveszítik jogosultságukat, a továbbiakban róluk a hálózat egyáltalán nem „gondoskodik”, a munkaerőpiac számára széles tömegek tűnnek el. • Fontos különbség a szociális ellátórendszerrel szemben: egységesen szabályozott rendszer, egységes nyilvántartások Horváth-Kun 2006

  7. Gátak a szociális szolgáltatásokban • A szolgáltatások és ellátások nem szükséglet -specifikusak, szűkmarkúak, ugyanakkor pazarlók • A szolgáltatások kevésbé a rászorulók szükségleteitől/ igényeitől, hanem a szolgáltatók lehetőségeitől függnek. • Szűkös szolgáltatáskínálat, rossz hozzáférési esélyek, • Intézményrendszere rendkívül heterogén, egyidejűleg van jelen diverzifikáltságés a központosítás iránti igény • nincs egységes nyilvántartási rendszer, • kiépítettség, felszereltség, szakmai felkészültség eltérő, • szolgáltatások egymást erősítő funkciója hiányzik, • „elkallódnak” azok, akik leginkább rászorulnak a célzott és összehangolt segítésre. • Nincs együttműködés a szolgáltatások között • Módszerbeli eltérések, definíciós problémák, • Társadalmi integráció igénye, munkaerő-piaci integrációnélkül. Horváth-Kun 2006

  8. Mi a teendő? • Bővíteni szükséges a szolgáltatások kínálatát • Javítani kell a hozzáférési esélyeket: el kell azokat is érni, akik maguk nem jelentkeznek • Fejleszteni kell a szolgáltatások egymást erősítő szerepét • Javítani kell a szolgáltatások kiépítettségét, felszereltségét, a szolgáltatók szakmai felkészültségét • Intézményesült kompetencia-alapú együttműködés szükséges minden érdekelttel az egyéni esetkezelés szintjén • Ki kell dolgozni a szolgáltatások módszertanát, • Társadalmi integráció igénye csak a munkaerő-piaci integrációval együtt fogalmazódhat meg Horváth-Kun 2006

  9. Továbblépés: a munkapiaci részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a szolgáltatások integrációja • az önálló életvitelre képessé tevő programok indításával önmenedzselési képesség kialakítása, • hiányzó szolgáltatások elérhetővé tétele: hozzáférés biztosítása (információszolgáltatás, akadálymentesítés) , • a pénzbeli ellátások munkára ösztönző elemeinek fejlesztése, • Egyéni szükségletekhez/igényekhez igazodó, személyre szabott, komplex szolgáltatások biztosítása. • Egyéni esetkezelés a két szakterület szakembereinek együttes részvételével. • ESETMENEDZSMENT: a szükséges szolgáltatások és ellátások szervezése, közvetítése, Horváth-Kun 2006

  10. A munkaerőpiaci befogadás feltétele a foglalkoztathatóság egy munkahely,állás megszerzésére és megtartására való képesség Elemei: • Alapszükségletek kielégítettsége • Megfelelő lakhatás • Megfelelő egészségi állapot • Megjelenés • A munkahelyre való eljutás lehetősége • Ellátásra szoruló hozzátartozó gondozásának megoldottsága • Kommunikációs készség • Együttműködési készség • Munkabírás • Terhelhetőség • Motiváltság • Reális énkép • Utasítások megértése és betartása • Szaktudás, szakismeretek • Tanulás képessége • Munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete Kun Zsuzsa 2007