Alapvető gazdaságföldrajzi fogalmak dr. Mező Ferenc egyetemi docens igazgatóhelyettes

1. Alapvető gazdaságföldrajzi fogalmakdr. Mező Ferencegyetemi docensigazgatóhelyettes

2. Fogalmak… • Bruttó hazai termék (GDP, Gross Domestic Product): az egyes országokban egy bizonyos időszak alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke. • Bruttó nemzeti termék (GNP, Gross National Product): egy bizonyos ország állampolgárai és jogi személyei (elsősorban vállalatai) éves termelésének, nemzeti jövedelmének, teljesítményének, bruttó vagyongyarapodásának mérőszáma. • Bruttó nemzeti jövedelem (GNI, Gross National Income): a hazai gazdasági szereplők (háztartás, vállalat és állam) összes elsődleges jövedelme.

3. Fogalmak… • FDI (Foreign Direct Investment) – közvetlen külföldi működőtőke-beruházások • Működőtőke: az a tőke, amelyet a termelésbe (anyagi és nem anyagi szférába egyaránt) ruháznak be, ennek révén a befektető tulajdonosi jogokhoz és tőkejövedelemhez is jut! • Típusok: • zöldmezős beruházások: teljesen új beruházást hozunk létre, földet veszünk, építünk és dolgoztatunk • M&A – fúziók, felvásárolások: meglévő céget egy modernebb felvásárol, átépít, átképez. Napjainkban egyre több van belőle.

4. Fogalmak… • Transznacionális vállalatok: olyan vállalatbirodalmak, amik országhatárokon átnyúló tevékenységet folytatnak (TNC) • Jellemzői: több nemzetgazdaság, különbségek kihasználása, globális profit. • Felépítésük napjainkban: nemzetközi kereskedelem, vállalaton belüli kereskedelem alapján: „standby alone”, egyszerű termelési integráció, komplex termelési integráció, „inter-affiliate”. • Szerepük a világgazdaságban: világkereskedelem kétharmada, intra-firm, intra-industry kereskedelem, transfer prices, off-shore területek, szolgáltatáskereskedelem, back-office, front-office funkció, világtermelés fele, világ GDP negyede, politikai erő. • TNC-nemzetállam viszonya, HQ földrajzi elhelyezkedése, központi és regionális HQ, stratégiai földrajzi hely fogalma.

5. Fogalmak… • Bretton Woods-i rendszer: három alapeleme: • nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását szolgáló árfolyamrendszer kidolgozása (rögzített árfolyamok voltak, aranydollár-rendszer; 1971-ben összeomlik) • Nemzetközi Valutaalap és • Világbank létrehozása

6. Fogalmak… • IMF (Nemzetközi Valutaalap): az ENSZ szakosított szerve, Washington a központja, Bretton Woodsban hozták létre. • Eredeti feladata a világ pénzügyi rendszerének felügyelete. • A Bretton Woodsi rendszer felbomlásaután ez változott: rövid- és középlejáratú hiteleket nyújt, feltételes hiteleket, a kérelmező országoknak gazdasági feltételeket kell teljesítenie, csak bizonyos célokra nyújtja. • Nem tudja jól megoldani ezt a feladatát, oka: gazdasági tanácsadói modelleket használnak.

7. Fogalmak… • Rostow internalista modellje: minden társadalom ugyanazt a fejlődési utat járja be: • tradicionális társadalom • take-off szakasz, tartós fellendülés szakasza • magas szintű tömegfogyasztás szintje Nem veszi figyelembe, hogy a társadalmak eltérő gazdasági, politikai, kulturális berendezkedéssel bírnak, a gazdasági növekedést és fejlődést összemossa a társadalmi növekedéssel és fejlődéssel. • Chenery strukturalista modellje: minden fejlettségi szinthez adott GDP szint tartozik, más mutatókat nem vesz figyelembe.

8. Fogalmak… • Világbank/Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank: az ENSZ szakosított intézménye. Eredeti feladata: Európának a háború utáni újjáépítésben való gazdasági segítségnyújtás. Ma • hosszú lejáratú célhiteleket nyújt (konkrét beruházásokra) • segély jellegű hiteleket nyújt (alacsony kamat, hosszú futamidő) • Az összes országnak bejelentési kötelezettsége van, azok alapján éves jelentéseket tud készíteni (jelentősége van, mert gazdasági folyamatok nehezen kutathatók, ok: bank és vállalati titok).

9. A külkereskedelem célja az országok fogyasztási lehetőségeinek kibővítése. • Import = behozatal: ha egy ország egy adott termékből nem tud magának elegendőt előállítani, akkor importálnia kell valahonnan (pl. Magyarország kőolajat importál). • Export = kivitel: ha egy ország termelése nagyobb annál, mint ami a belső igények kielégítéséhez szükséges, akkor az az ország exportot fog lebonyolítani (pl. Oroszország kőolajat exportál). • A komparatív előnyök elmélete szerint az országok azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek előállításában a legtermelékenyebbek. Például: Ecuador–banán; Japán–számítástechnikai termékek; Vietnám–textilipari termékek, olajországok - kőolaj. • A világkereskedelemben mindig jelen van a szabadkereskedelem és a protekcionizmus. • Szabadkereskedelem: a nemzetek közötti kereskedelem a termelési • tényezők különbözőségén és az ezzel szoros összefüggésben álló • komparatív előnyök elvén alapul.

10. Protekcionizmus: olyan gazdaságpolitika, melynek révén az ország a hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot. Vagyis a protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket védi a külföldről származó import árucikkek versenyétől. • A protekcionizmus leggyakoribb eszközei: • vámok: az importált árukra kivetett adók • kvóták: behozható árucikk mennyiségének korlátozása • embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata • egyéb szabályozások (pl. eltérő szabvány, egészségügyi előírások stb.) • A nemzetközi kereskedelem jellemzői: • A világkereskedelmi folyamatokat a gyáripari termékek uralják. Ezen kategórián belül is a gépgyártási termékek, méghozzá a legmagasabb technológiai szintet képviselő termékek kerültek előtérbe. A nem feldolgozott termékek világkereskedelmi fontossága csökkent. • A világkereskedelmet a világ vezető nagyhatalmai irányítják. • Legfontosabb országok az USA, az Európai Unió országai, illetve a többi • fejlett ország közül még kiemelkedő Japán.

11. Zárkózik: Kína 3. volt USA és Németország mögött • 2006-2007-ben A fejlődő országok minden korábbi szintet meghaladva, 36 százalékkal részesedtek a világkereskedelemből. Kína az exportnövekedés ütemét illetően a világ minden országát megelőzte; a kivitel teljes összegét tekintve ugyan csak a harmadik volt Németország és az Egyesült Államok mögött, de a második félévben már többet exportált, mint az USA. Az idén, várhatóan az év egészében is felülmúlja, jövőre pedig Németországot megelőzve az első helyre kerül - állítja a jelentés. • A délkelet- és kelet-ázsiai térség exportjának növekedési rátája kimagasló, ezzel szemben a dél-ázsiai országok világkereskedelmi fontossága elenyésző. • A latin-amerikai kontinens exportértéke dinamikusan nő. • A rendszerváltozás időszakában lévő országok (Közép- és Kelet-Európa) világkereskedelmi jelentősége csekély. • A fűtőanyagok kereskedelmének háttérbe szorulása és a kőolaj árának esése miatt a közel-keleti térség világexportjának növekedése visszaesett, ez a tendencia az emelkedő energiaárak miatt megfordulni látszik (ez igaz a FÁK-ra is). • Az afrikai kontinens a világgazdaság válságterülete, a világgazdaság perifériájára szorult (ezzel szemben a fekete-Afrika lakossága duplázódik meg a leghamarabb.

12. Fogalmak… • Kompetitív előny: világpiaci versenyelőny. • Komparatív előny: relatív munkatermelékenység, illetve költségszínvonal alapján történő termelési specializáció. • Globális optimalizáció: mindenhol a legoptimálisabbat fogja keresni a TNC; kihasználja az adott térség előnyeit. • Adósság: ha valaki hitelt, kölcsönt vesz fel, és kötelezettséget vállal a felvett hitel visszafizetésére.

13. Fogalmak… • Eladósodott ország: bevételei nem elegendőek a felvett hitel kamatainak törlesztésére. Egy ország akkor eladósodott, ha • nemzetközi hitelforgalomban tartósan hiteleket vesz fel, • s ez már olyan jellegű fizetési kötelezettségeket von maga után, • amelyek teljesítésére az ország önerőből nem, illetve csak nagyon nagy gazdasági-társadalmi áldozatok árán képes. • Összes külső adósságállomány: a külföldről felvett hitelek, kölcsönök, visszafizetendő segélyek teljes összege.

14. Fogalmak… • Infláció: az árak általános és tartós növekedése; a forgalomban levő pénz mennyisége meghaladja azt a mennyiséget, amely a forgalomban levő árúk és szolgáltatások adásvételéhez szükséges. • Típusai: • kereslet által húzott (túl nagy a kereslet az áruk iránt) • költségnyomásos (a költségek növekedése okozza) • deficitfinanszírozás (az állam több pénzt ad ki, mint amire szüksége van)

15. Fogalmak… • Exportösztönző iparpolitika: olyan termékek előállíttatására törekszik, melyek a világpiacon eladhatók. • Nyitott gazdaságot feltételez. • A globális világhoz való csatlakozásban hatékonynak bizonyul. • DK-Ázsiai országokra jellemző, gazdasági sikerességük alapja. • A rendszerváltás után Kelet-Közép-Európa országaira is ez az iparpolitika jellemző.

16. Fogalmak… • Importhelyettesítő iparpolitika: az importot megpróbálja a minimumra szorítani (a cél a teljes kiküszöbölése). • Lényege a bezárkózás. • Nem akarnak senkitől függeni. • A globális világban nem működhet hosszú távon. • Főleg szocialista országokra volt ez jellemző. • A 60-as években Brazíliára is, Albánia a leghosszabb ideig ezt a fajta iparpolitikát folytató ország.

17. Fogalmak… • Gazdasági szerkezet: a 3 fő gazdasági szektor termelésből való részesedési aránya: • mezőgazdaság (primer szektor) – élelmiszertermeléssel, ipari nyersanyagok (gyapot, gyapjú) előállításával foglalkozó ágazat; • ipar (szekunder szektor) – kitermeli és feldolgozza a természetben található, a gazdasági termeléshez szükséges javakat és mezőgazdasági termékeket; • szolgáltatás (tercier sz.) – anyagi javak termelésétől megkülönböztetett minden olyan tevékenység, amely valakinek v. valaminek (isk., kórház, gyár) a körülményeiben változást idéz elő.

18. Fogalmak… • Foglalkozási szerkezet: az aktív keresők milyen arányban vállalnak munkát a 3 fő gazdasági szektorban. • Gazdasági szerk. átalakulás – foglalkoztatási szerk. átalakulása. • A világgazdaság vezető szektora a szolgáltatás a XX. sz. végén. • DE a Föld aktív keresőinek 50%-a a mezőgazdaságban dolgozik. • A gazdasági fejlődés során a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottságból való részesedése csökken. • Ezzel összefüggésben az ipari és szolgáltatási szektor aránya nő.

19. Fogalmak… • e-business, elektronikus üzlet: az üzleti tevékenységek vezetékes és vezeték nélküli, internetes technológián alapuló összekapcsolása a vásárlókkal, a beszállítókkal és az üzleti partnerekkel. • Intra-firm-trade: vállalaton belüli kereskedelem. Anya- és leányvállalat, illetve leány- és leányvállalat között transzferáron zajlik.

20. Fogalmak… • Stratégiai földrajzi hely: a virtuális térbeli szerveződés csomópontjai. A világgazdaság „forró pontjai”. Pontosan kirajzolhatók, mind a TNC-k irányítóközpontjainak lokalizációja, mind leányvállalataik térbeli szerveződése alapján. 1999-ben a TNC-k befektetési döntéseinek fontossági sorrendje az adott térség megválasztásánál: • a piac bővülése • a piac nagysága • profitkilátások • politikai és társadalmi biztonság • jogi és szabályozási környezet • a munkaerő minősége • az üzleti infrastruktúra minősége és az üzleti környezet • az emberi és pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás • bérköltségek • K+F források és képességek • az állami kereskedelempolitika jellege • a nyersanyagforrások közelsége és hozzáférhetősége

21. Fogalmak… • Egyszerű vállalati stratégia: nő az inftra-firm kereskedelem nagysága. Azt, hogy a vállalaton belüli kereskedelem terén • az anyavállalat leányvállalatokhoz történő exportja, vagy • a leányvállalatoktól érkező importja a fontosabb, az dönti el, hogy a leányvállalatoknak milyen szerepe van a vállalati termelésben. • Multidomestic stratégia: • a leányvállalatok viszonylagos önállósággal rendelkeznek és egy adott termelési folyamatot teljes egészében elvégeznek, • a vállalaton belüli kereskedelem volumene alacsony, • csak az anyavállalatok szállításait jelenti a leányvállalatokhoz.

22. Fogalmak… • Komplex vállalati stratégia: • az eredményesség hatásfokának növelése mindenek előtt áll, így • a termelés specializációjának és földrajzi szétterjedésének következtében minél sokrétűbb vállalaton belüli kapcsolatok alakulnak ki. • Az intra-firm kereskedelem már nem csak kétirányú, az anyavállalat és a leányvállalat között bonyolódó, hanem • a leányvállalatok között is egyre jelentősebb.

23. Fogalmak… • „Global city”: • a globális világgazdaság irányító központjai, globális városok. New York, London, Tokió. • Ezek nem csak a legnagyobb vállalatok HQ-jeit (head quarter) tömörítik, • de egyben a világ legnagyobb pénzügyi központjai is.

24. Fogalmak… • Preferenciális vámövezet (preferencia=kedvezmény, előnyben részesítés): az övezeten belüli országok egymásnak vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. • Szabadkereskedelmi övezet: az övezeten belüli kereskedelem minden korlátozástól mentes, vagyis szabadkereskedelemnek tekinthető. Kívülálló országokkal szemben minden tagország külön nemzeti vámpolitikát alkalmaz.

25. Fogalmak… • Vámunió: • az unión belül szabadkereskedelem van, de • a kívülálló országokkal szemben az unió tagországai egyeztetik kereskedelmi politikájukat és • közös külső vámrendszert léptetnek életben.

26. Fogalmak… • Közös piac:átmeneti állapot a tényleges gazdasági integráció felé. • Piaci folyamatok összehangolása. • A szabadkereskedelmen túl a tőke- és munkaerő-áramlást sem akadályozzák. • Vagyis a termeléshez és az értékesítéshez szükséges tényezők szabad áramlása biztosított.

27. Fogalmak… • Gazdasági unió: Tényleges integrációs szerveződésnek tekinthető. • Az unió tagállamainak gazdaságai összefonódnak, egységes gazdasági rendszerbe szerveződnek. • A közös gazdaságpolitika révén közös beruházásokat hajtanak végre. • A termelési tényezők teljesen szabad áramlása valósul meg. • A termelési és eladási folyamatok is az unió szintjén szerveződnek. • A gazdasági unió legmagasabb foka: a tagállamok pénzforgalmában már nem az egyes nemzetvaluták, hanem az unió közös valutája szerepel. • Sőt: a tagállamok oktatási, kutatási, egészségügyi politikájukat is egyeztetik. • Az unión belül az elmaradott területek fejlesztésére közös pénzalapokat hoznak létre.

28. Fogalmak… • Politikai unió: Az integrációs folyamat legmagasabb foka. • Nem csak a tagállamok gazdasági rendszere, hanem • politikai intézményei is összefonódnak. • Ekkor már egyesek szerint maguk az önálló államok is megszűnnek, és • az egyes nemzetállamok helyére az unió egységes politikai szerveződése lép.

29. Fogalmak… • Liberalizmus:alapértéke az egyéni szabadság… A magánszféra garanciáját a különböző, állammal szembeni szabadságot biztosító jogok jelentik, amelynek megsértésétől az államnak tartózkodnia kell. • az állam minimalizálásának és korlátok közé szorításának elve; • a piaci versenyben az esélyegyenlőség megvalósulása; • a korlátoktól mentes piacon a jövedelmek kiegyenlítődnek, egyensúlyi helyzet jön létre a társadalomban; • államra, mint gazdasági szabályozóra nincs szükség; • az egyéni érdekek előtérbe állítása mellett a liberalizmus a piac és a gazdasági-piaci verseny erőinek lehető legkiterjedtebb alkalmazását hirdeti.

30. Fogalmak… • Protekcionizmus: • Olyan gazdaságpolitikát jelent, amelynek révén az állam a hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot. • A protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket védi a külföldről származó importárucikkek versenyétől. • Eszközei a vámok és a kvóták.

31. Fogalmak… • Gazdasági növekedés: adott társadalom által előállított javak és szolgáltatások mennyiségének tartós növekedése, GDP/GNP évi átlagos %-os növekedési rátájával jellemezhető. • Hátterében az erőforrásoknak a termelésbe való egyre nagyobb mértékben való bevonása áll. • Gazdasági fejlődés: nem csak GDP-növekedést jelent, hanem a gazdaság termelő tevékenységének növekedését, ha a gazdasági szerkezet-átalakulás is végbemegy, akkor beszélünk fejlődésről. • Okai: fokozódik a gazdasági termelékenység, valamilyen minőségi változásról is beszélünk.

32. Fogalmak… • Lebegő-árfolyam: az árfolyam szabadon változhat a kereslet-kínálat hatására, nincs hivatalos központi árfolyam-deklaráció, de a jegybank intervenciós joggal rendelkezik (előzmény aranyárfolyam, aranyárfolyam standard) • Abszolút költségelőny: globális optimalizáció. • Intra-industry-trade: iparágon belüli kereskedelem

33. Fogalmak… • „Global 500”: a világ 500 legnagyobb vállalata 1999-ben: • 179 cég amerikai: 24-nek a székhelye New York; déli államok: gyapot, dohánytermelés, kőolaj-kitermelés, vegyipar (Atlanta, Charlotte); nyugati államok: Szilícium-völgy, San Jose, Portland, Seattle, Kalifornia; • 107 cég japán: ebből 72-nek a székhelye Tokióban volt; • 38 cég brit: 24-nek a székhelye London; • 37 német vállalat: Stuttgart, Wolfsburg, München, Düsseldorf, Frankfurt; • 37 francia nemzetiségű: 26-nak Párizs a központja.