m diapedag gia n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Médiapedagógia PowerPoint Presentation
Download Presentation
Médiapedagógia

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 56

Médiapedagógia - PowerPoint PPT Presentation


  • 204 Views
  • Uploaded on

Médiapedagógia. Médiapedagógia fogalma, feladata A televíziózás kezdetei Magyar gyermekműsorok aranykora A gyermekműsor-készítés hanyatlása Erőszak a televízióban Reklám és hatásai A média hatása a szocializációra Előnyök és hátrányok. A pedagógus felelősége.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Médiapedagógia' - jela


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2
Médiapedagógia fogalma, feladata
  • A televíziózás kezdetei
  • Magyar gyermekműsorok aranykora
  • A gyermekműsor-készítés hanyatlása
  • Erőszak a televízióban
  • Reklám és hatásai
  • A média hatása a szocializációra
  • Előnyök és hátrányok.

A pedagógus felelősége.

slide3
„Nincs még egy olyan nem szülői hatás,

amely annyira áthatná a gyermek életét, mint

a televízió”

(Dorothy és Jerome Singer)

slide4

Televízió:

  • A tömegkommunikáció egyik legvitatottabb eszköze
  • Mindenütt jelen van, mindenkihez eljut
  • Befolyásolja és alakítja a valóságot
  • Politikai, gazdasági jelentősége van
  • A nevelésben is nagy szerepet játszik (elektromos „babysitter”)
  • Legodaadóbb nézői a gyerekek
  • Pozitív és negatív irányba formálhatja a gyermek személyiségét
helyzetk p gyerekek a tv csod l i
Helyzetkép: Gyerekek – a tv csodálói
  • Minden gyermekes családban van legalább egy televízió
  • Minden második gyermekszobában ott áll a televízió
  • 80 %-án több mint 5 csatorna fogható
  • A kisgyerekek heti több mint 20 órát tévéznek

(2005 - gyerekek napi 4, felnőttek napi 5 óra)

slide6

Média világ – Áldás és átok

Informál – az itt hallható információk határozzák meg a többség tájékozottságának jellegét, minőségét és értékét.

Szocializál – egyre inkább a társadalmi normák, értékek, minták közvetítőjévé válik.

Segíti a demokrácia és a nyilvánosság tanulását – iskolaújságok, rádiók, tévék

Hatalmi tényező – önállósult hatalmi ágazattá vált. /Negyedik hatalmi ág/ A média ismerete nélkül nem lehet igazán érteni a a társadalmi folyamatokat.

Élményforrás – a médiaszövegek egy része művészi alkotás, része a nemzeti és egyetemes kultúránknak

slide7

Függőséget okoz – az audiovizuális robbanás részben meg is béníthatja az életünket, ha nem tanulunk meg szelektálni. Könnyen „kábítószerré” válhatnak a csatornák üzenetei számunkra.

Manipulál – a médiaszövegek erősen befolyásolják a közönséget. Egyrészt mert máshogy jelenítik meg a valóságot, másrészt a kibocsátók gyakran tudatosan is manipulálják a közönség érzelmeit, gondolatait.

(politikai kampányok, fogyasztásra ösztönző reklámok)

Uniformizál – a tv műsorai közösséget hoznak létre. „Globális falu”.

Aki kimarad, lemarad – aki nem tanulja meg az audiovizuális írást, olvasást, mozgóképi analfabéta marad. Hátrányos helyzetbe kerülhet a társadalomban.

m diapedag gia1
Médiapedagógia
  • A média funkciójának megértésére és a médiatermékek pedagógiai célú felhasználására törekszik.
k l n sen vesz lyeztetett koroszt ly
Különösen veszélyeztetett korosztály
  • 3-12 éves korosztály
  • Új vizuális generáció: 14. éve betöltéséig
  • 18.000 órát tölt a képernyő előtt
  • 14.000 órát az iskolapadban

A gyerekek jelentős része egyedül nézi

a televíziós tartalmakat.

slide10

„Nem elég a fuldokló gyermeket kimenteni a folyóból. Valakinek el kell indulni lefelé a folyó mentén és meg kell akadályoznia, hogy a gyermeket beledobják.”(Barbara C. Harris)

slide11
„A médiapedagógia legfontosabb feladata az, hogy kitöltse az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői és az információk, üzenetek öntudatlan fogyasztói között tátong.”

(Len Masterman)

slide12
MÉDIA:

Médiának nevezzük a kommunikáció bármely eszközét, amely biztosítja egy üzenet eljuttatását egy közlőtől a fogadóig, függetlenül attól, hogy a kommunikációban résztvevők egyének vagy csoportok.

Ilyen értelemben bármilyen eszköz, amely egy információt téren és időn átjuttat egy forrástól a befogadóhoz, a kommunikáció médiumának tekinthető.

slide13
Médiumok meghatározása technológia szerint:
  • NYOMTATOTT média: könyv, újság, magazin
  • ELEKTRONIKUS média: rádió és TV műsorszórás (földfelszínes, műholdas, kábel) film, hanglemez, kazetta, videokazetta, DVD, teletext
  • ÚJ ELEKTRONIKUS média: digitális műsorszórás és kábel, számítógép, internet
t megkommunik ci
Tömegkommunikáció:
  • Olyan periodikus kommunikációs forma, amelyben valamely technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg, vagy közel egyidejűleg lehet közvetíteni.
  • Az üzenet attól válik tömegesen befogadottá, hogy egy létező intézményrendszer (állami vagy egyházi) befogadja és szertesugározza.
slide15

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETEK

  • Állami tömegkommunikációs szervezet:
  • Közpénzekre épít, központi politikai, kulturális vagy vallási akaratot közvetít.
  • Piaci tömegkommunikációs szervezet:
  • Eladott példányok árából, hirdetési bevételből tartja fenn magát. A szakmai, politikai, kulturális szempontokat ehhez képest csak másodlagosnak tekinti.
a telev zi z s k t ir nya
A televíziózás két iránya:
  • Európában – közszolgálati adók

posta, telefonszolgáltatás, rádió, tévé – állami monopólium

(előfizetési díj)

  • Egyesült Államokban – kereskedelmi adók

posta – állami monopólium

telefon, rádió, tévé – magántársaságok

(reklám)

Különbség – milyen pénzből működtették

Műsoraik kezdetben hasonlóak voltak.

elmozdul s mindk t ir nyban
Elmozdulás mindkét irányban
  • Európai modell: az igényes televíziózás sok pénzbe kerül

kereskedelmi irány

Európa első kereskedelmi televíziója: Anglia 1954.

„Duális”, kettős rendszer

slide18
Kereskedelmi modell:

- A kereskedelmi érdek kiszorította a drága, kulturális, ismeretterjesztő műsorokat.

Kevés reklámot lehetett rendelni melléjük

Háttérbe szorult a kultúra

Az állam létrehozta az adókból fenntartott PBS-t.

(Public Broadcasting System)

A modellek egymás felé közelítenek.

k zszolg lati saj toss gok
Közszolgálati sajátosságok:
  • hatalomtisztelő, a hatalommal lojális
  • politikai és gazdasági eseményekről, emberekről ad tájékoztatást
  • az objektivitást tartja szem előtt
  • oktatni, művelni, nevelni akar
  • stílusát a választékosság, a hivatalos hangnem és a távolságtartás jellemzi
kereskedelmi saj toss gok
Kereskedelmi sajátosságok:
  • Szórakozást szolgáló gyors, különleges, látványcentrikus képek
  • Elveti a hagyományos műsorstruktúrát, a műsorok láncszerűen

kapcsolódnak egymásba, látványos, pergő műsorfolyamot hoznak létre

  • Megjelenik a belső közönség / minket képviselnek reakcióikkal
  • Láthatóvá válik a közönség és a kommunikátor kapcsolata
  • Megjelenik a szubjektivítás
  • Interaktivitás: belső közönség - hozzászólhat

külső közönség – telefon, sms, e-mail

  • Nem különül el a tájékoztatás és a szórakoztatás

(vegyes műfajok jönnek létre, pl.: talk-show)

n zetts gi mutat k
Nézettségi mutatók
  • A világon mindenhol zajlik a csatornák versenye
  • Mekkora a műsor nézőtábora? Hányan nézik a műsort?
  • Milyen korösszetételű ez a csoport?
  • Milyen vásárlóerővel bírnak?

Fontosak a műsorsávok!

Délelőtti, délutáni, koraesti és későesti műsorsáv

főműsoridő

két tartópillér: híradó és az esti film

MŰSORSZERKESZTÉS

n zetts g m r se
Nézettség mérése
  • „Vízpróba”
  • Telefonos felmérések – tudatos mintaválasztás
  • Berendezések a tévékészüléken –

a lakosság széles köreiből

a telev zi z s kezdetei
A televíziózás kezdetei
  • Guglielmo Marconi (1847-1919)

Ő továbbított először elektromágneses jeleket az éteren át.

1901. dec. 12-én szikratávíró készülékével áthidalta az Európa és Kanada közti távolságot.

slide24
Philo T. Fransworth (1906-1971)

1921-ben feltalálja a „raszterizálást”

1927-ben laborcsapatával először hajt végre sikeres képátvitelt

telev zi a n pnevel eszk z 1952
Televízió – a népnevelő eszköz (1952)

„Az agitációnak, a propagandának, a nép nevelésének

sokkalta összetettebb eszköze, mint a rádió.”

(Gerő Ernő)

slide26
Magyar Dolgozók Pártja – tanulmányutak a Szovjetunióba
  • A térintenzitás-mérések eredményeként módosítani kellett az adó helyét a Gellért-hegyről a Szabadság-hegyre
  • Import készülékek
  • KÍSÉRLETI ADÁS - 1954. január 13.
  • Magyar Posta Kísérleti Állomás, MDP Országos Központ, Magyar Rádió
  • Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő

Adás: hetente kétszer – kedd, csütörtök 19.30-22.00

Többi nap – ipari adás

1956 a n p sz m ra is el rhet v v lik a telev zi
1956 – a nép számára is elérhetővé válik a televízió

- Első műsorújság: 1956. szeptember

slide28
RENDSZERES MŰSORSZÓRÁS: 1957. május 9-től

- Kezdetben heti 4-5 órában.

- 1957. decemberre heti 10 órában

Központi feladattá vált a a műsorszórás megszervezése.

A legnagyobb kihívást a híradás és a tájékoztatás rendszerének kialakítása jelentette.

Ezzel párhuzamosan megkezdődött a gyermek- és ifjúsági műsorok tartalmi és technikai előkészítése.

slide30
A magyar közszolgálati műsorsugárzásnak a kezdetektől részét képezték a gyerekeknek szóló programok.
  • MAGYAR RÁDIÓ – gyermekkultúra terjesztése
  • 1930-as évek –hetente kétszer sugároztak gyermekműsort
  • MAGYAR TELEVÍZIÓ – fontosnak tartotta a gyermekek értelmi, érzelmi nevelését
  • 1959. október – Művészi műsorok 51,6%

- Politikai, agitációs műsorok 22,4%

- Gyermek-és ifjúsági műsorok 17,6%

- Sportműsorok 8,4 %

a gyermek s ifj s gi oszt ly t nd kl se
A Gyermek- és ifjúsági osztály tündöklése
  • Bálint Ágnes az MTV első gyermekműsor-szerkesztője

1958-tól 1986-ig

(József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg)

slide35

Mazsola – 1963.

135 héten keresztül képernyőn

slide36

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

1952.

Kukori és Kotkoda

Első saját gyártású rajzfilm:

1970.

slide37

Rajzfilmek az élvonalból

1975-1978

1985.

Kockásfülű nyúl

Vízipók-csodapók

-Érdekes, mulatságos történetek.

- Fejlesztik a jellemet és a szellemet. Tanít, nevel.

-Mellőzik az erőszakot

-A jót jónak, a rosszat rossznak mutatják.

Mézga család

1973.

Frakk

slide38

Levél 1973-ból

Az igazi Frakk /1973/

slide39

’70-es évek – népművészeti hagyományok gondozása

  • Magyar Népmesék
  • Mondák a magyar történelemről
  • Mesék Mátyás királyról
slide40

A ’70 -es években beindul a folyamatos nagyjátékfilm gyártás.

Első egész estés magyar rajzfilm: János vitéz /1973/

slide42
Báb animációk

Foky Ottó

Misi mókus

Mirr-Murr

slide45
Gyermek- és Ifjúsági Főszerkesztőség
  • A dramatikus műsorkészítés mellett:

- nívós gyermek- és ifjúsági magazinok

- ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok

- vetélkedők

- Iskolatelevízió

slide46

Kuckó – ismeretterjesztő magazin /1968 – 1990/

-sportszeretet

-természetszeretet

- egészségvédelem

1990-ig 280 adás Bálint Ágnes rendezésében

Elvették a rendezőtől és a Kuckó 17 adás után megszűnt.

Ahogy a CIMBORA című műsor is.

iskolatelev zi 1963
Iskolatelevízió – 1963
  • A közoktatás aggasztó helyzete miatt hozták létre
  • Általános iskolásoknak:

- Gyárlátogatást, orosz nyelvleckét, környezetismeretet

  • Dolgozók középiskoláinak:

- Kémia és fizika előadásokat közvetítettek

Képi tartalmat kapott a tananyag.

Felnőtteknek: – Mindenki iskolája (távoktatási sorozat, 1976)

- Szülők iskolája (1979)

slide48
1960-as, 1970-es, 1980-as évek

Mintaadó és értékközvetítő karakterek, mintaadó és értékközvetítő gyermekfilmekben.

Ma már merő nosztalgia.

slide49
Az MTV megalakulásától kezdve a párt és állampropaganda leghatékonyabb eszköze volt.

Ezért: - kiemelt finanszírozású

- megkülönböztetett helyű

Ennek legnagyobb előnye a gyermekműsor készítésben volt érezhető.

Az MTV mecénása és megrendelője is volt a magyar

film-, mesefilm-, rajzfilm-, és bábfilmgyártásnak.

Gyermek-és ifjúsági osztály + iskolatelevízió – 150 munkatárs

slide50
Gyermekműsorok hanyatlása

A VÉG KEZDETE:

  • rendszerváltás
  • váltakozó tévéelnökök
  • a gyermekműsor-készítés programigazgatói hatáskörbe kerül
  • csökkenő költségvetés

EREDMÉNY: megszűnt a játékfilmek és sorozatok készítése

slide51
Az első sírásók:
  • Médiaháború
  • 1996-os Médiatörvény
  • Kereskedelmi televíziók megjelenése
  • Szponzorok, reklámok csökkenése
slide52
1996. évi I. Törvény

- Kimondta az MTV közszolgálatiságát

- Köteles a műsorszolgáltató vételkörzetében élő nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszámokat bemutatni.

1. Nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása

2. Oktatási, képzési célú ismeretek közzététele

3. Tudományos tevékenység és eredmények ismertetése

4. Egyházi és a hitélet tevékenység bemutatása

5. Gyermek- és ifjúsági műsorok, a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok

6.Jogi és közéleti tájékozódást, egészséges életmódot, környezetvédelmet, közbiztonságot elősegítő műsorok

7. Testi, szellemi vagy lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám.

8. Hírszolgáltatás

slide53
Ellentmondás:

A Törvény betartása és a körülmények között

  • Rt. lett az MTV – a főszerkesztőség visszakapta régi feladatköreit, megbízások tömegei érkeztek

De:

- létszámleépítés

- „műsorkészítési stop”

- folyamatos átszervezés

- 1998-ban már csak 9 főállású munkatárs

- nincs megfelelő számú és szaktudású műsorkészítő

slide54
1995 – Melbourne

Gyermektelevíziósok Chartája

- színvonalas, gyermekeket nem kiszolgáló műsorokat

- segítse a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődését

- a gyermekek „hallathassák” hangjukat, fejezhessék ki szubkultúrájukat

- én-tudtuk, földrajzi, közösségi hovatartozásuk erősítése

- más kultúrák elismerése és értékelése

- változatos műfaj és tartalom

- megfelelő anyagi alapok elérhetővé tétele

- A kormányok, gyártók, forgalmazók ismerjék el a gyermek televíziózás fontosságát és támogassák.

MTV is aláírta

slide55
1997- Kereskedelmi televíziók

TV2 – lecsapott az értékűr kitöltésére

- „család televíziója” szlogen

- heti 18 óra gyermekműsor

RTL Klub – kiszolgálja a gyermeknézőket

- a műsoridő 15-18 %-a a gyermekeké

- egy saját gyártású gyermekműsor: Kölyökklub

Minimax Tv – 1999.

- felvásárolta az MTV archívumát

slide56
Az MTV egykor az értékes nemzeti műsorgyártást hirdette gyermekműsorainak készítésével.

Ma már %-ban ki sem mutatható ezen műsorok mértéke.

A verseny a kereskedelmi csatornák javára dőlt el.