1 / 29

AZ ÚJKOR NAGY POLITIKAI ESZMEÁRAMLÁSA

AZ ÚJKOR NAGY POLITIKAI ESZMEÁRAMLÁSA. Kovács Bea 3/5/D. Fő eszmeáramlatok: Liberalizmus Konzervativizmus Szocializmus Egyéb ideológiák: Nacionalizmu

jeb
Download Presentation

AZ ÚJKOR NAGY POLITIKAI ESZMEÁRAMLÁSA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AZ ÚJKOR NAGY POLITIKAI ESZMEÁRAMLÁSA Kovács Bea 3/5/D

  2. Fő eszmeáramlatok: Liberalizmus Konzervativizmus Szocializmus Egyéb ideológiák: Nacionalizmu Anarchizmus Elit elméletek

  3. Szocializmus • A szocializmus politikai ideológia, illetve társadalmi és gazdasági rendszer, amelynek alapjai a 19. századi gondolkodásban bukkantak fel, válaszul az ipari forradalom miatt megváltozott viszonyokra.

  4. A szocializmust, mint kifejezést az utópista szocialista Robert Owen használta először a XIX. század elején. Ő a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését értett alatta.

  5. Szocializmus A szocializmus a társadalmi egyenlőtlenségeket • a magántulajdon és a kizsákmányolás megszüntetésével, • a termelőeszközök kollektív tulajdonával kívánja orvosolni. A szocialista rendszerben ideális esetben a kormány ellenőrzi a termelő folyamatokat a piac teljes kiiktatásával, a politikai hatalmat pedig a proletariátus gyakorolja. Eltűnik a vagyoni egyenlőtlenség, a szegénység és a diszkrimináció; előtérbe kerül az együttműködés és a szolidaritás.

  6. Marx, a szocializmus legfőbb ideológusa szerint a szocializmus átmeneti állapot a kommunizmushoz vezető történelmi átalakulási folyamatban.

  7. A tőke 1867, Hamburg • A Kommunista Párt kiáltványa 1848. február 21

  8. Nacionalizmus • A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. Az egyik legtöbbet vitatott politikai eszmerendszer.

  9. A nacionalizmus kifejezés jelentéstartalma • a patriotizmus, • nemzeti identitás kitalálása és megteremtése, • nemzetépítés folyamata, • a saját közösség mások felettisége, a kirekesztés

  10. A nacionalizmus eredete • A nacionalizmus történelmileg alapvetően a liberalizmus egyik eleme. A feudális rend lebontásán és a kapitalizmus megvalósításán munkálkodó polgárság a nacionalizmust használta fel egyik fő ideológiájaként • A XIX. század második felében azonban a nacionalizmus önálló ideológiává vált, a liberalizmus áttért az antinacionalizmusra, a nacionalizmus pedig a liberális kapitalizmust ellenző erők egy részének ideológiájává vált.

  11. A nacionalizmus problémái • A nemzeteket megilleti az államalkotás joga, a nacionalizmus a nemzetté válás folyamatának nélkülözhetetlen eleme. A nacionalizmus szélsőséges irányzatai gyakran vallják a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiányát. További problémát okoz annak megállapítása, hogy mi a különbség a nacionalizmus, a sovinizmus és a patriotizmus között.

  12. Anarchizmus • az egyéni felelősségtudat szerepét állítja előtérbe bármifajta uralommal szemben. • uralomnélküliség, amely alatt "azon társadalmi rendet kell értenünk, mely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapul. Az erőszakon épülő uralmi rendszer helyett, mely a tulajdon, a jog és állam kényszerintézményeiben nyer kifejezést, az anarchikus társadalom formái az emberek természetében rejlő szolidaritás és az ebből folyó szabadság, egyenlőség és önkéntes összeműködés által jönnek létre."

  13. Anarchista gondolkodók • William Godwin (1756-1836) Vizsgálódás a politikai igazságosságról és annak a közerkölcsre és a boldogságra gyakorolt hatásáról

  14. Anarchizmus típusai: a kollektivista • A kollektivista típuson belüli irányzatok közelebb állnak a szocializmushoz: egyaránt lázadnak a kizsákmányolás és az uralom intézményei ellen.

  15. Anarchizmus típusai: a kollektivista • Proudhon, Bakunyin, Kropotkin és mások érvelése szerint a kapitalizmus gazdaságilag kisajátította a liberalizmus örökségét, aminek lényege pedig a szabadság eszménye. Ezt az eszményt elérni, s egy szabad társadalmat létrehozni csak az uralmi formák lerombolásával lehet.

  16. Kollektivista anarchista gondolkodók • Pierre-Joseph Proudhon (1809-1865) Mi a tulajdon? A gazdasági ellentmondások rendszere vagy a nyomor filozófiája

  17. Kollektivista anarchista gondolkodók • Mihail Alekszandrovics Bakunyin (1814-1876) Gyónás Államiság és anarchia.

  18. Kollektivista anarchista gondolkodók • Pjotr Alekszejevics Kropotkin (1842-1921) Egy forradalmár feljegyzései

  19. Anarchizmus típusai: az individualista • az individualista anarchizmusban a liberalizmus hagyományának öröksége erősebb. Az individualista anarchista Stirner "egoista" felfogása az önérdeket, az önérvényesítést, a minden kötöttségtől mentes szabadság fontosságát hangsúlyozza az állam és a politikai rendszer illegitim követelményeivel szemben.

  20. Individualista anarchista gondolkodó • Max Stirner (1806-1831) Az egyetlen és tulajdona

  21. Anarchizmus típusai: a vallásos anarchizmus • vallási gyökerekhez, általában a nagy világvallások tradícióihoz nyúl vissza. Ez az irányzat az emberi lények egyenlőségét hangsúlyozza, és vallásos vagy misztikus hagyományok alapján mutatja ki a politikai hatalom és mindenfajta elnyomás jogosulatlanságát.

  22. Anarchizmus típusai: a vallásos anarchizmus • Tolsztoj • Schmitt Jenő Henrik • Martin Bubernek • Gandhi

  23. Elit elméletek • Az 1990-es évektől kezdve a társadalomtudományokban ismét szalonképessé, sőt divatossá vált az addig ritkán használt elitfogalom, amely valamikor a 19. század végén, a 20. század elején kezdett elterjedni, • mindenekelőtt Gaetano Mosca, Vilfredo Pareto munkássága révén.

  24. Gaetano Mosca

  25. elit változást a társadalom új rétegeinek felbukkanása és szerepvállalása okozza. • Minden társadalom 2 részre osztható: kormányzók és kormányzottak. • Politikai formula: minden hatalmon lévő csoport legitimációt készít. Az elit erkölcsi és törvényes alapon uralkodik.

  26. Vilfredo Pareto

  27. Tagadja az osztálynélküliség lehetőségét. • Elveti a zárt elitcsoportok létét is. • A társadalom: egyensúlyban lévő rendszer • Minden társ kettéosztható: elitre és nem elitre. • A társ tagozódása nem merev, az adott elit nem állandó. • Megfogalmazza az elitek cirkulációjának elvét.

  28. oroszlánok: forradalmi szakító elit, túl merev, ideologikus, nagyelvek alapján kívánja a társadalmat átalakítani. Hatalmát előbb- utóbb kénytelen átadni. rókák: pragmatikus gondolkodásmód jellemzi őket, szakértelemmel rendelkeznek, kompromisszumkészek. Elitek csoportosítása reziduumai alapján:

  29. FELHASZNÁLT IRODALOM • szog.com/pdf/molnar_anarchizmus.pdf • Bayer József: A politikai gondolkodás története (Osiris, 1998) • ANARCHIZMUS (MODERN IDEOLÓGIÁK) 193.6.201.253/02000/02003/html/ • hu.wikipedia.org

More Related