Bevezetés

1. Bevezetés Előadó: Blasszauer János Kaposvár, 2005. január 14.

2. A tanításban várható és elvárt változások • Olvasott szövegértés • Nyelvhelyesség • Beszédkészség • Hallott szövegértés • Íráskészség

3. Minimálisan elvárható változások:Szemléletváltás: az ’extensive reading’ (scanning, skimming) bevezetése, gyakorlása, kevesebb fordítás, kevesebb ’reading aloud’, olvasás szótár nélkül (inferring meaning from context, egy- és kétnyelvű szótárak használatának megtanítása Awareness raising: a szöveg céljának és stílusának tudatosítása, a megfelelő olvasási stratégiák megtanítása (timing, grading, consistency), csökken a tankönyvek olvasási feladatainak rossz használata (szóról szóra fordítás), az aktív és passzív szókincs megkülönböztetése. Ezen felül várható változások: ·Olvassunk többet szórakozásképpen. (Read more for pleasure!) · Kiegészítő anyagok gyakoribb és értőbb használata. · Különböző szövegtípusok alapvető jegyeinek felismerése, gyakorlása. Olvasott szövegértés

4. Az eddigi vizsgához képest, a ’fluency – accuracy’ (folyékonyság - nyelvi pontosság) kettőségen belül a folyékonyság előtérbe kerül, tehát a tanításban is ez várható. A szókincstanítás szempontjából a jelentést csak kontextusban érdemes tanítani. A kifejezetten nyelvtani elemeket sem önmagukban, hanem kreatív nyelvhasználat során, vagyis helyzetekben, kontextusban kell tanítani. Bár a nyelvhelyességa középszintű vizsgán kisebb súlyt kap, mint a többi készség, a nyelvi megformálást mind az íráskészség vizsgán, mind a szóbeli vizsgán külön kritériumként értékeljük, tehát nem csökkent a jelentősége. Ez természetes is, hiszen a kommunikatív nyelvtanításnak is alapvető része a nyelvtan tanítása, csak módszereiben tér el a hagyományos nyelvtantanítástól. (kontextus, ’discovery techniques’, stb). (Ld. Thompson, G.: Some misconceptions about communicative language teaching. ELTJ Vol. 50/1 January, 1996.) A mechanikus nyelvtani gyakorlatok helyett komplexebb, szövegszintű gyakorlatokra van szükség. Nyelvhelyesség

5. Hallott szövegértés • Várható változások: • · Növekszik az input mennyisége és ez visszahat: • a tanár kiejtésére, • a diák kiejtésére. • Az angol nyelvű óravezetés fontosságának tudatosodása. • · Változások a nyelvtani anyag prezentációjában; a szerkezet pontos megtanításának természetes része lesz a kiejtés megtanítása. • · Kezdő szinten több kiejtésfejlesztő gyakorlatra van szükség. • · Az olvasott szövegértéshez hasonló szemléletváltás; (extensive listening, a ’roughly-tuned input’ fontossága) Nem kell minden szót megérteni!! • Ezen felül: • · Az anyanyelvű tanárokat esetleg nagyobb arányban be lehet vonni a felkészítésbe.

6. Íráskészség • Előtérbe kerülnek a kommunikatív feladatok (nem csak esszé!). · Az írás, mint önálló feladat tudatosítása a nyelvtanulás már legkorábbi szakaszaiban is. · Kritériumok szerinti értékelés már a legegyszerűbb írásműveknél is. · A terjedelem limit tudatosítása, a megfelelő szószám gyakorlása, a szótárhasználat optimalizálása. · Több új műfaj előtérbe kerülése (email, short message, reasoning, etc.) · A ’register’ fontossága, ugyanakkor a formai kritériumok mechanikus alkalmazása nem fontos (levélforma!). · Nagyobb hangsúly a kötőelemeken és a kohézión. (discourse!) · A nyelvi pontosság csak egy kritérium, fontosabb a kommunikatív cél megvalósítása. · Elfogadható külalak.

7. Beszédkészség • Elvárt változások: · Kommunikatívabb oktatás · A diákok képesek lesznek: ·tényleges “beszélgetésre’, nem betanult szövegeket mondanak fel, ·feltalálni magukat valós élethelyzetekben ·önálló témakifejtésre • Várható változások: · standardizált értékelés · tantárgyközi együttműködés (pl. a retorika előtérbe kerülése) · nagyobb igény nemzetközi programokra · az Internet többcélú használata