1 / 21

Az atomenergia jelene, jövője az üzemanyag és a biztonság szemszögéből

Az atomenergia jelene, jövője az üzemanyag és a biztonság szemszögéből. Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója. CEBC Energetika 2011 Budapest, 2011. szeptember 15. Atomerőművek az energiaellátásban. Ellátásbiztonság Magas rendelkezésre állás Nagy megbízhatóság

jarah
Download Presentation

Az atomenergia jelene, jövője az üzemanyag és a biztonság szemszögéből

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az atomenergia jelene, jövője az üzemanyag és a biztonság szemszögéből Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója CEBC Energetika 2011 Budapest, 2011. szeptember 15.

  2. Atomerőművek az energiaellátásban Ellátásbiztonság Magas rendelkezésre állás Nagy megbízhatóság Könnyen szállítható, tartalékolható üzemanyag Független üzemanyag-piac Környezetvédelem Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött CO2 mentes termelés • Versenyképesség • Alacsony termelési költség • Hosszú élettartam • Stabil üzemanyag-piac • Valós költségalapú • Kiszámítható CO2

  3. Nukleáris hányad az országok villamosenergia termelésében 2010-ben

  4. Atomerőművek a világban

  5. Atomerőművi reaktorok életkora 214 db

  6. Építés alatt álló blokkok

  7. A nukleáris üzemanyag Uránium lelőhelyek az urán földrajzilag elterjedt Kitermelő és feldolgozó országok kis geopolitikai kockázatú térségek Transzport útvonalak friss nukleáris üzemanyagnál alig van jelentősége, szállítás során biztosítani kell a fizikai védelmet, tranzit engedélyek szükségesek. A nukleáris üzemanyag viszonylag kis hányadot képez a termelési költségekben, energiasűrűsége nagy, könnyen szállítható, raktározható. Egy 1000 MW-os erőmű tüzelőanyag felhasználása [tonna/év]

  8. Nukleáris üzemanyag készletek • A világ uránkészlete 15-37 millió tonna. • A jelenleg működő reaktorok többsége csak a természetes urán 0,7%-át hasznosítja (235U). • A működő és tervezett atomerőművek kapacitásával számolva 100-120 évig elég. • A nagy mennyiségben rendelkezésre álló 238U izotópot is hasznosító új típusú (Generation IV) reaktorok tömeges üzembeállása 20-30 éven belül várható. • A nukleáris energiatermelés jövőjét nem fenyegeti kínálati oldali hiány. szén gáz olaj urán urán termikus gyors reaktor • A negyedik generációs szaporító reaktorok legfontosabb célja az aktív zóna megolvadásának gyakorlatilag lehetetlenné tétele, amit a passzív biztonsági rendszerek általános alkalmazásával érnek el. • A negyedik generációs atomerőmű nagyon gazdaságos, kizárja az atomfegyver terjedését, fokozott biztonsággal rendelkezik, és minimális mennyiségű hulladékot termel.

  9. Zárt üzemanyag ciklus • A kiégett üzemanyagból ki lehet nyerni a hasadó képes izotópokat és fűtőelemet lehet gyártani természetes urán felhasználása nélkül • Csökken a nagy aktivitású hulladékok mennyisége és aktivitása (radiotoxicitása) • A zárt üzemanyagciklus megvalósítása a XXI század feladata: • a természetes uránkészletek csökkenése miatt • a kiégett üzemanyag készletek felértékelődnek • a gyorsreaktorok üzembe helyezésével • újrafeldolgozási technológiák belépésével • a kiégett üzemanyag ciklikus feldolgozásával • valósulhat meg.

  10. Életciklus: MSZ ISO 14040, 1997 egy termék hatásrendszerének egymás utáni szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől / erőforrás keletkezésétől az ártalmatlanításig / újrahasznosításig Életciklus elemzés life cycle analysis, LCA termékhez / szolgáltatáshoz kapcsolódó környezeti és szociális ártalmak összevetése a legkevésbé ártalmas kiválasztásáért Szénlábnyom carbon footprint teljes élettartam során keletkező CO2 és más GHG mennyisége LCAmódszerek Fejlesztő: University of Leiden Centre for Environmental Studies EcoIndicator ’99 (EI99) tudományos alapú hatásvizsgálat, egy mérőszámba vonja össze a hatásokat. CML 2001 hatáskategória felosztás: Életciklus elemzés

  11. Elemzés az EI99 szerint Magyar villamos-energia termelés EcoIndicator ‘99 Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

  12. Az egyes villamos-energia termelések szénlábnyoma (Carbonfootprint) Globális felmelegedési potenciál (kg CO2ekv) Elemzés CML2001 szerint Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

  13. A nukleáris energiatermelés szénlábnyoma (Carbonfootprint) Globális felmelegedési potenciál (kg CO2ekv) Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

  14. CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT (CBF) 2011. március 11-én, a Japánban bekövetkezett rendkívüli erejű földrengések, majd az azt követő szökőár nyomán a Fukusima-Daiichi atomerőmű nagyon súlyos balesetet (INES 7) szenvedett. • Az Európai Bizottság felkérése ENSREG* felé: • A tagországok részvételével dolgozzák ki a baleset tanulságain alapuló, az európai atomerőművekre vonatkozó biztonsági felülvizsgálat (stressz-teszt) terjedelmét és tartalmát • Az egyes erőművek felülvizsgálatát a nemzetihatóságok folytassák le • Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elkészítette a Paksi Atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálata (CBF) tartalmára vonatkozó követelményeit • * ENSREG – European Nuclear Safety Regulators

  15. A CBF módszere Kulcsesemények - a fukusimai tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak tekintett események A villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése A végső hőelnyelő tartós elvesztése Súlyos baleset miatti jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása • A felülvizsgálat lépései • Elemzi a kulcsesemények előfordulásának lehetséges okait • Bemutatja a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának lehetséges módozatait • Bemutatja, hogy milyen következményekre vezet, ha a kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani • Ismerteti a kulcsesemények következményei telephelyi kezelésének módozatait.

  16. Az elkészítendő jelentések • Előrehaladási Jelentés küldése az OAH-nak felelős: PA Zrt. vezérigazgató határidő: 2011. augusztus 15. • Nemzeti Jelentés készítése az Előrehaladási Jelentés alapján felelős: OAH főigazgató határidő: 2011. szeptember 15. Végleges Felülvizsgálati Jelentés küldése az OAH-nak felelős: PA Zrt. vezérigazgató határidő: 2011. október 31. Nemzeti Jelentés végső formájának elkészítése, az elvégzendő biztonságnövelő intézkedések előírása felelős: OAH főigazgató határidő: 2011. december 31. A felülvizsgálatról készített jelentések, valamint az ennek nyomán készített hatósági értékelés és határozat nyilvános: www.atomeromu.hu

  17. Előrehaladási Jelentés Az atomerőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben jónak bizonyult. Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy a PAE blokkjai megfelelnek a nemzetközileg elfogadott, a hazai hatóságok által előírt követelményeknek, beleértve az esetleges belső és külső hatásokkal szembeni védettség kritériumait is: Az erőmű a korábban végrehajtott megerősítések eredményeként megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen. A telephely feltöltési szintjénél magasabb árvíz-szinttel nem kell számolni. A Duna – ritkán előforduló –, rendkívül alacsony vízszintje esetén az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkezik a helyzet biztonságos kezeléséhez. A létesítmény felkészült az áramellátás esetleges pótlására. A következő időszakban az extrém meteorológiai helyzetekkel kapcsolatos védettséget és a telephely talajszilárdságát is értékelik majd különböző vizsgálatokkal. A rendkívül kis valószínűségű, de esetleges jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal vagy azok következményeivel szemben a meglévők mellett további műszaki lehetőségek is kínálkoznak az atomerőmű védettségének fokozására, a tartalékok növelésére. A kapcsolatos intézkedések meghatározása a végleges jelentésben történik meg.

  18. Energiastratégia, szcenáriók A legreálisabbnak tartott és ezért megvalósítandó célként kijelölt „Közös erőfeszítés” jövőképet az Atom-Szén-Zöld forgatókönyv jeleníti meg, amely biztosítja az atomenergia hosszú távú fenntartását az energiamixben 18

  19. A paksi atomerőmű blokkjai (4x500 MW) – az üzemidő-hosszabbítást feltételezve – 2032 és 2037 között fognak leállni. (1. blokk 2032., 2. blokk 2034., 3. blokk 2036., 4. blokk 2037.) A 2037 utáni villamosenergia-igény függvényében az egyik opció újabb atomerőmű építése. A döntési alternatívákra vonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni a hosszú létesítési időtartam miatt. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott ahhoz (25/2009. IV. 2.), hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítése megkezdődhessen. Energiastratégia • Az új atomerőművi blokkok esetén vizsgálni kell a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát és a nagy teljesítményű egységek által megkövetelt fokozott tartalék tartási követelményeket is. • Az üzemelő, és az esetleges új blokkok esetén is biztosítani kell a legszigorúbb biztonsági követelmények szerinti működést. Hazai nukleáris kapacitás várható alakulása

  20. Az atomerőmű bővítése • A villamosenergia-rendszer igényli • Karbon-mentes technológia • A műszaki-tudományos háttér • az üzemeltetői tudás rendelkezésre áll • Nagyszabású projekt, mely motiválja a gazdaságot és a szakmai • és műszaki-tudományos fejlődést • A létesítés munkalehetőséget biztosít a beszállító, szolgáltató és • építőipari cégeknek Forrás: Dr. Stróbl Alajos 2011. 20

  21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related