a d l dun nt li r gi n pess ge s n pesed si folyamatai n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai PowerPoint Presentation
Download Presentation
A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai - PowerPoint PPT Presentation


  • 155 Views
  • Uploaded on

A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai. Készítette: Berki Márton III. geográfus ELTE TTK. A Dél-Dunántúli Régió. Baranya, Somogy és Tolna megyéket foglalja magába, területe 14.169 km ². A régió népessége.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a d l dun nt li r gi n pess ge s n pesed si folyamatai

A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai

Készítette: Berki Márton

III. geográfus

ELTE TTK

a d l dun nt li r gi
A Dél-Dunántúli Régió
  • Baranya, Somogy és Tolna megyéket foglalja magába, területe 14.169 km²
a r gi n pess ge
A régió népessége
  • Össznépessége (2001) 992.368 fő, az országos érték kb. 10%-a
    • Baranya megye: 407.448 fő
    • Somogy megye: 335.237 fő
    • Tolna megye: 249.683 fő
  • Népsűrűsége (69,5 fő/km²) az országos átlag alatt marad
slide4
A régiót közepes termékenység, magas halandóság és nagyfokú elöregedés jellemzi (→ az 1980-as évek elejétől természetes fogyás)
    • Születési arányszám: 9,1‰
    • Halandóság: 13,2‰
nemi sszet tel
Nemi összetétel
  • Az öregedés, valamint a nők születéskor várható magasabb élettartama miatt növekszik férfiakhoz viszonyított arányuk
  • Fiatalabb korosztályok: még enyhe férfitöbblet figyelhető meg
  • 50-54 éves korban már 2,5-szer nagyobb elhalálozási gyakoriság a férfiaknál
  • A régióban a férfiak 34%-a hal meg 60 éves kora előtt (de Somogyban pl. 36%-a), míg a nőknek mindössze 14%-a
  • Becslések szerint 2020-ig a nők „mindössze” 9%-kal, a férfiak pedig 14%-kal lesznek kevesebben, mint ma
migr ci
Migráció
  • A népességszám változásában a természetes fogyás mellett az elvándorlásnak is fontos szerepe van a Dél-Dunántúli Régióban
  • 1984-től évről-évre negatív vándorlási különbözet regisztrálható (a gazdasági recesszióval és a foglalkoztatási átrétegződéssel kapcsolatosan)
  • A negatív egyenleg főként Somogy és Tolna megyékre jellemző (→ erőteljes elvándorlás)
  • Baranyában valamivel kedvezőbb a helyzet, bár az 1990-es évektől itt is megtorpanás figyelhető meg (a bányászat leépülése egyes években negatív migrációs egyenleget eredményezett)
slide7
Az előzőekben vázolt folyamatok is közrejátszottak abban, hogy 1980-ról 1998-ra a régió lakossága jelentősen, kb. 73.600 fővel csökkent
  • Míg 1990-ben az ország népességének 12,7%-a élt a Dél-Dunántúlon, 1998 elején már csak 9,7%-a
nemzetis gek
Nemzetiségek
  • A Dél-Dunántúl földrajzi helyzete révén a török hódítás kora óta a letelepedni szándékozók állandó célterülete volt (döntően a magyar népesség megfogyatkozásának következtében)
  • A nemzetiségek tevékenysége és szerepvállalása a 18. századtól markáns hatást gyakorolt a régió arculatára
  • A II. világháborúig a békés asszimiláció jellemezte a térséget
  • A háború alatt és után lezajló drasztikus ki- és betelepítések ellenére ma is e terület őrzi a legerősebb entitásokat
slide9
A Dél-Dunántúl talán máig legjelentősebb arculatformáló nemzetisége a németség
  • Elsősorban a Völgységtől (Baranya és Tolna határvidékén) déli irányba húzódó településsávban, valamint Tolna megye északi részének egyes körzeteiben (Németkér, Györköny) élnek → a magyarországi német etnikum egyik legjelentősebb szállásterületét alkotják
  • Különösen magas a németek aránya a régió néhány községében (Ófalu 88%, Óbánya 79,1%, Liptód 72,3%, Görcsönydoboka 71,5%, Mecseknádasd 68,4%), de Pécs, Mohács, Bonyhád, Bóly, Véménd, Erdősmecske, Székelyszabar települések életében is meghatározó jelentőséggel bírnak
slide10
A 2001. évi népszámlálás Baranyában 14.205, Somogyban 965, míg Tolnában 6660 főnyi német nemzetiségi lakost regisztrált, amely a 62.233 fős magyarországi kisebbség mintegy 35%-át adja
slide11
A régió második legjelentősebb nemzetisége a horvátság
  • 3 fő csoportjuk:
    • Dráva-melléki horvátok: Lakócsa, Tótújfalu, Potony, Felsőszentmárton, Drávasztára
    • Baranyai sokácok: Kásád, Mohács, Kátoly, Nagykozár
    • Bosnyák-horvátok: Szalánta, Pécsudvard, Áta
  • Együttes lélekszámuk 5412 fő volt 2001-ben, amely a hazai horvát etnikumnak szintén 35%-át adja
  • Települési koncentrációjuk nem kiemelkedő, bár a Dráva-mellék egyes településein az 50-70%-ot is eléri az arányuk
slide12
A szerbek is több évszázada élnek a Dél-Dunántúlon
  • Szállásterületük főként a hagyományos Duna-menti kereskedelem településeihez köthető (Mohács, Lánycsók, Lippó, Bátaszék)
  • Érdekes színfolt Medina (Tolna megye), ahol 30 szerb nemzetiségűt regisztráltak 2001-ben
  • Lélekszámuk a régióban 477 fő, amely a magyarországi szerb etnikum kb. 12%-át teszi ki
slide13
Az országban élő mintegy 1358 fős bolgár nemzetiségű lakosság egyik legjelentősebb vidéki központja Pécs, de kisebb csoportjaik a másik két megyeszékhelyen is fellelhetők
  • A városi piacra termelő zöldségkertészetben hagyományt teremtettek, nagyban hozzájárulva a régió etnikai arculatának színesítéséhez
  • Érdekes színfolt 18. századtól kereskedőként letelepedő, majd gyorsan asszimilálódó görög etnikum
  • Az 1948-50 közötti időszakban újabb betelepedési hullám
  • 2001-ben Baranyában 75 fő (ebből 50 Pécsett) Somogyban 11, Tolnában pedig 8 fő vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak
slide14
A fenti meghatározó etnikumok mellett a régióban további kisebbségi csoportok (lengyel, örmény, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán) is fellelhetők
  • A Dél-Dunántúli Régió etnikai képét a magyarság néhány önálló arculattal rendelkező csoportja teszi teljessé (moldvai csángók, bukovinai székelyek és erdélyi magyarok)
a cig nys g
A cigányság
  • A beás, romani stb. cigányok már a középkortól jelen vannak a Délkelet-Dunántúlon, számuk azonban (az országos értékekhez hasonlóan) a második világháborúig nem volt jelentős
  • Az ezt követő demográfiai „forradalom” hatására, valamint erőteljes belső migrációjuk következtében a régióban is megnőtt a számuk és népességen belüli arányuk
  • A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a régióban 22.775 cigány él, így a Dél-Dunántúl legnagyobb számú kisebbségét alkotják
slide16
Baranya 8552, Tolna 4783, Somogy megye pedig 9440 fős roma népességnek ad otthon, melyek együttesen a magyarországi cigányság mintegy 12%-át adják
  • A legnagyobb arányban Somogy és az Ormánság aprófalvas területén élnek (8-12% között), míg Tolnában 2-8% között ingadozik a településenkénti arányuk (de a hazai legmagasabb részesedéssel Alsószentmárton és Gilvánfa községek jellemezhetők)
a r gi vall si s felekezeti megoszl sa
A régió vallási és felekezeti megoszlása
  • A Dél-Dunántúl lakosságának közel 80%-a vallásosnak tekinti magát
  • A népesség közel kétharmada katolikus, ebből 658.451 fő római katolikus, 3479 fő görög katolikus
  • Kisebb arányban élnek még reformátusok (12%) és evangélikus hívők (3%) is a régióban, területi elhelyezkedésüket elsősorban a nemzetiségi kép határozza meg
      • Nagyobb református közösségek élnek az Ormánság területén, Kelet-Tolnában és Belső-Somogy egyes körzeteiben, míg a régió evangélikus hitvallású lakossága a Völgység egyes német-lakta községeihez köthető.
slide18
Az izraelita közösség száma a XX. század során jelentős mértékben csökkent, ma a népesség mindössze 0,05%-át teszik ki
  • Az egykori komoly központok (pl. Pécs és Bonyhád) szerepükből jelentősen veszítettek, ugyanakkor a régió 413 fős izraelita lakosságának még mindig kétharmada él városokban
  • A Dél-Dunántúli Régió népességének közel 10%-a nem tartozik egyházhoz vagy felekezethez
felhaszn lt irodalom
Felhasznált irodalom:
  • Kovács Z. 2002. Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest
  • Perczel Gy. (szerk.) 2005. Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest

Internetes források:

  • www.deldunantul.com
  • www.ksh.hu