a puszt t n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A PUSZTÍTÓ PowerPoint Presentation
Download Presentation
A PUSZTÍTÓ

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 35

A PUSZTÍTÓ - PowerPoint PPT Presentation


  • 57 Views
  • Uploaded on

A PUSZTÍTÓ. Radics József – DKKI - Darány 2008. A PUSZÍTÓ NEM AZ ŰRBŐL ÉRKEZETT!. Ő AZ. TE VAGY AZ!. VÁDIRAT vád 1 – globális felmelegedés.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A PUSZTÍTÓ' - jalena


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a puszt t

A PUSZTÍTÓ

Radics József – DKKI - Darány

2008.

slide3
Ő AZ.

TE VAGY AZ!

v dirat v d 1 glob lis felmeleged s
VÁDIRATvád 1 – globális felmelegedés
  • Az ember tevékenysége - nagyrészt a fosszilis üzem-agyagok (szén, kőolaj föld-gáz) ipari méretű elégetése - következtében történő ég-hajlatváltozást értjük glo-bális felmelegedés alatt
  • A globális felmelegedés oka a Föld légkörében jelentke-ző üvegházhatás -, amit az üvegházhatású gázok kon-centrációjának növekedése okoz.
  • HATÁSAI:
  • a Golf-áramlat lassulása
  • Tengerszint-emelkedés
  • Gleccserek olvadása
  • Szibéria jegének olvadása
  • El Niño
  • Tavak kiszáradása
  • Biológiai hatásai
  • Óceánok savasodása és felmelegedése
  • Hatások az emberi egészségre.
vest lyben a golf ramlat
VESTÉLYBEN A GOLF-ÁRAMLAT
  • A globális felmelegedés okozta jégolvadás miatt hatalmas tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceán-ba, aminek következté-ben irányt változtathat, lelassulhat, vagy akár meg is szűnhet a Golf-áramlás. Emiatt több mint 10 °C-ot is csökkenhet Észak-Eu-rópa téli középhőmér-séklete.
tengerszint emelked s
TENGERSZINT EMELKEDÉS
  • A jégtakaró olvadásának következtében emelkedik a tengerek vízszintje. Ennek egyrészt az az oka, hogy a melegebb tengervíznek na-gyobb a térfogata, másrészt a nem úszó típusú jég (szá-razföldi jégtakaró) elolvad. A víz-szintemelkedés elsősorb-an a kicsi szigetországokat és az alacsonyan fekvő ten-gerparti területeket (például Hollandia, Florida) érinti.
  • A Jeges-tenger jégtakaró-jának össztérfogata a 1970 és 2000 között 40%-kal csök-kent, és néhány évtizeden belül a maradék jég is elol-vadhat.
gleccserek olvad sa
GLECCSEREK OLVADÁSA

A gleccserek is visszahúzódnak, sőt eltűnnek szerte a világ-on, mivel nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra megfagy.

Rohamosan olvadásnak in-dult számos gleccser pl.:-Columbia-gleccser (Alaszka), az Upsala-gleccser (Patagó-nia).

szib ria jeg nek olvad sa
SZIBÉRIA JEGÉNEK OLVADÁSA
  • Ha 5 °C-ot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, ak-kor felolvad az össze-függő jégtakaró a föld a-latt Szibériában. Az ott ta-lálható jég 10%-ban me-tánt tartalmaz; Ha mindez felszabadul akkor össze-sen 450 milliárd tonna me-tán jut a légkörbe.
el ni o
EL NIŇO

El Niño-jelenségnek nevezik mindazokat az időjárási rendellenességeket, amelyek rendszerint Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partjain viharokat és áradást, ezzel egyidőben pedig Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati medencéjében aszályokat idéznek elő.

tavak kisz rad sa
Tavak kiszáradása

A Föld negyedik (Aral-tó) és hatodik (Csád-tó) leg-nagyobb édesvizű tava a kiszáradás közelébe ke-rült. Ugyanerre a sorsra jutott a Gairdner-tó, és a Mackay-tó. Az idősza-kos tavak egyre na-gyobb hányada szárad ki (pl. Poopó-tó).

biol giai hat sok
BIOLÓGIAI HATÁSOK
  • A globális felmelegedés biológiai hatásai a jegesmedvék élőhelyén, a sarkvidéken jelentkeznek a leg-súlyosabban. A jégmezők foko-zatos olvadásával beszűkül a ra-gadozók vadászterülete, amelyek így nem juthatnak táplálékhoz. Mivel egyre nehezebben és egyre kevesebb zsákmányt tudnak ej-teni, ezért nem tudnak megfelelő zsírréteget felhalmozni az ínsé-gesebb időkre, ami a pusztulá-sukhoz vezet.
  • 1103 állat- és növényfaj 2050-re várhatóan kihal az éghajlatvál-tozás következtében.
ce nok savasod sa s meleged se
ÓCEÁNOK SAVASODÁSA ÉS MELEGEDÉSE

Az emberi eredetű szén-dioxid-emisszió harmadát – naponta 25 millió tonnát – a tengerek nyelik el. Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért a víz kémhatása jobban változik. A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat.

hat sok az emberre
HATÁSOK AZ EMBERRE

A globális felmelegedés miatt jelentek meg a ma-láriát hordozó szúnyogok Kelet-Afrika olyan maga-sabban fekvő területein, ahol eddig alig fordultak elő. A Dengue-láz, sár-galáz, agyvelőgyulladás is nagyobb mértékben terjed el.

v dirat v d 2 erd puszt t s
VÁDIRATvád 2 – erdőpusztítás
  • A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki. Egyelőre. Ugyanis az erdőirtás napjainkban meghaladja az évi 200 000 km2-t. Az amazóniai esőerdők eredeti terü-letükből már mintegy 25%-ot vesztettek. Tudósok szerint ha ilyen ütemben folyik to-vább a fakitermelés 15-20 éven belül eltűnhetnek az őserdők. Föld tüdejének is szok-ták nevezni őket, mivel hatalmas felületükkel csökkentik a légkör szén-dioxid szintjét, rengeteg oxigént termelnek, sőt a légkörben található port is megkötik a levelek felül-etén. Az esőerdőket különféle célok miatt irtják az emberek,-az elsőrendű okok, hogy mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság, illetve az értékes fák kitermelése.
v dirat v d 2 erd puszt t s1
VÁDIRATvád 2 – erdőpusztítás

A pálmaolaj egy olcsó növényi olaj, melyet az olajpálma terméséből nyernek ki.

Rúzsok, szappanok, mosószerek, fagyi vagy porleves,- csak néhány termék, melyek olcsó, Indonéziából származó pálmaolajat tartalmaznak. A pálmaültetvények léte-sítésnek érdekében végzett hatalmas és embertelen méreteket öltött esőerdő pusz-títás főleg Indonézia, Malajzia és Pápua Új Guinea esőerdőit és annak lakóit sújtják.

orangut n b bik ment se borne n sz leik a fel getett erd kb l menek lve hagyt k ket el
Orangután bébik mentése BorneónSzüleik a felégetett erdőkből menekülve hagyták őket el.
v dirat v d 3 k rnyezetszennyez s
VÁDIRATvád 3 – környezetszennyezés

A környezetszennyezés az emberi tár-sadalom környezetének ked-vezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változ-ásával és minőség-romlásával járó tevékenység, illetve jelenség.

A környezetszennyezés lehet fizi-kai (zajszennyezés, hőszennye-zés, fényszennyezés), kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túl-zottagrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen átal-akított ( vagy tájidegen élőlények alkalmazása).

v zszennyez s
VÍZSZENNYEZÉS
  • A kóros algásodás előzménye az, hogy a tengerbe műtrágya, vala-mint tisztítatlan, magas nitrát- és foszfáttartalmú szennyvíz kerül. A halak és más vízi élőlények nem jutnak elegendő napfényhez. Az algák toxinjai az emberre is veszé-lyesek lehetnek. A vizeket is szá-mos szennyezés éri. Legyakrabb-

anaz iparban és a háztartásokban keletkezett,a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak kör-nyezeti károkat(egy egymillió la-kosságú városban évente 500 000 tonna szennyvíz képződik). A víz-szennyezés következménye lehet a tápanyag-feldúsulás.

talajszennyez s
TALAJSZENNYEZÉS

A talajszennyezés leggyakoribb for-rásai a szemét- és hulladék-lera-kók. Ha nem tartják be a környe-zetvédelmi előírásokat, ve-zélyes anyagok (mérgek,-nehézfémek) szivárognak a talajba.

A talaj számos élőlény élőhelye. A ta-lajt főleg rovarírtószerekkel, hul-ladékokkal, nitrogénnel és fosz-fortartalmú műtrágyákkal szeny-nyezik. A talaj szennyezésének mellékhatása az, hogy a növények felszívják a szennyezést és rajtuk át mi is megesszük, így megbete-gítve különböző szerveineket.

Hulladékfelhalmozódás a Latorca folyón

hullad kok leboml si ideje
HULLADÉKOK LEBOMLÁSI IDEJE
  • Pamutruha: 1-5 hónap
  • Kötél: 3-14 hónap
  • Papír: 2-5 hónap
  • Tejesdoboz: 5 év
  • Nejlonzacskó: 10-20 év
  • Pelenka: 50-100 év
  • Konzervdoboz: 50-100 év
  • Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év
  • Zöld üveg: 1 millió év
  • Műanyag flakon: soha(!)
leveg szennyez s
LEVEGŐSZENNYEZÉS

A kipufogógázok miatt a levegő nitro-gén-dioxid tartalma magasan az ideá-lis tartalom felett van. A felsorolt ve-gyületek napfény hatására fotokémi-

  • ai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsáta-nak ki. A WHO becslése alapján éven-te 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a légszennyezőket kivonnák a forgal-omból. A Világbank 2010-re 816 milli-óra teszi a motoros járművek számát, szemben az 1990-es 580 milliós adattal.
v dirat v d 4 llatfajok kipuszt t sa
VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása

Kipusztult madarak

  • Kenguru-szigeti emu – Kenguru-sziget 1827
  • Kubai ara – Kuba, 1864: vadászat
  • Labradori réce – 1875 , vadászat
  • Madagaszkári strucc – Madagaszkár 17. század
  • Mauritiusi ásólúd – Mauritius 1698: vadászat
  • Mauritiusi réce – Mauritius 1696: vadászat
  • Norfolk-szigeti kakadu - Norfolk-szigeten 1851: vadászat
  • Óriásalka – Atlanti-óceán 1844: vadászat, tojásgyűjtés
  • Óriásmoa – Új-Zéland, a fehér ember bejövetele előtt
  • Óriásvöcsök – Guatemalában1989
  • Pápaszemes kormorán– Bering-szigeten
  • Paradicsompapagáj – Ausztráliai - emberi közreműködés
  • Réunioni ásólúd – Réunion sziget, 1710: vadászat
  • Réunioni íbisz – Rodrigues-sziget, 1761: ember megjelenése
  • Rodrigues-szigeti galamb– Réunion sziget, 1705: vadászat
  • Amszterdam-szigeti réce– Amszterdam sziget: vadászat
  • Auckland-szigeteki bukó– Aucklanszigetek1902 vadászat, állatok betelepítése
  • Búbos seregély– Réunion sziget 1705: vadászat, állatok betelepítése, mezőgazdaság
  • Dodó– Mauritius 1685: vadászat
  • Emu alfaj – Tasmania, 1850
  • Fekete emu– King-sziget, 1842
  • Guadalupe-karakara – Mexikó, 1900
  • Hawaii vízicsibeHawaii-szigetek – 1890
  • Himalájai fürj– Himalája
  • Hosszúlábú álfakusz– Új-Zéland 1950: behurcolt patkányok
  • Huja (madár) – Új-Zéland: vadászat
  • Jávai bíbic – Szumátra, Jáva 1939: emberi tevékenység,
  • Karolinai papagáj – USA, 1914: vadászat
  • Rózsásfejű réce – Ázsia, 1935: vadászat
  • Új-zélandi fürj – Új-zéland 1875- valószínűleg betegség.
  • Vándorgalamb – Észak-Amerika, 1914: vadászat
v dirat v d 4 llatfajok kipuszt t sa1
VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása

Kipusztult emlősök

  • Kaszpi tigris – Kaszpi-tenger környéke 1970-es évek – vadászat
  • Jávai tigris– Jáva, Indonézia 1980-as évek – vadászat
  • Steller tengeri tehene – Bering tenger, 1768: vadászat
  • Kvagga – Dél-afrikai Köztársaság 1878: vadászat
  • Tarpán – Kelet-Európa, 1879 (házilóbólújrate-nyésztették)
  • Őstulok – Eurázsia, 1637: vadászat (újratenyész-tették)
  • Kék lóantilop – Dél-afrikai Köztársaság, 1799: vadászat
  • Arab gazella – Arab-félsziget – vadászat
  • Jemeni gazella – Jemen – vadászat
  • Vörös gazella– Algéria– vadászat
  • Mezopotámiai dámvad – Elő-Ázsia, 1955: vadászat
  • Schomburgk-szarvas – Thaiföld, 1938 – vadászat
  • Erszényes farkas– Ausztrália és Tasmania, 1936– vadászat
  • Sivatagi bandikut– Ausztrália- betelepített ragadozók
  • Fehérfarkú erszényesnyúl - Ausztrália 1931- betelepített ragadozók
  • Sivatagi patkánykenguru – Ausztrália – betelepített ragadozók
  • Szélesfejűpotoró – Ausztrália – betelepített ragadozók
  • Falklandi pamparóka – Falkland-szigetek – vadászat
  • Tengeri nyérc – Kanada – prémvadászat
  • Atlasz-medve– Észak-Afrika – vadászat
  • Barbadosi mosómedve – Barbados – vadászat
  • Karibi barátfóka – Karib-tenger, 1952– élőhelyének elpusztítása, vadászat
  • Bali tigris– Bali, Indonézia 1940-es évek – vadászat
kihalt llatok
KIHALT ÁLLATOK

Tasmániai farkas

Kvagga

Dodo

Labradori réce

v dirat v d 4 llatfajok kipuszt t sa2
VÁDIRATvád 4 – állatfajok kipusztítása

Veszélyeztetett fajok:

A veszélyeztetett állatfajok száma

1996-tól 5205-ről

7266-ra ugrott!

KihalóEz a vadon élő fajok esetében a legsú-lyosabb kategória. Azokat a fajokat so-rolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 év-ben több mint 80%-kal csökkent a szá-muk, kisebb területen élnek mint 100 km² vagy az állományuk 250 felnőtt e-gyednél kevesebbet számlál.

VégveszélybenVégveszélyben van az a faj, amelyet a jelenlegi tendenciák mellett a termé-szetes környezetében már a közeli jö-vőben biztosan a kihalás veszélye fog fenyegetni. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 50%-kal csökkent a számuk, kisebb területen élnek mint 5000 km² vagy az állományuk 2500 felnőtt egyednél kevesebbet számlál.

vesz lyeztetett fajok
VESZÉLYEZTETETT FAJOK

A szélesszájú orrszarvú vagy más néven fehér orrszarvú

Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat. Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza 350-400 cm, marmagassága 180 cm, súlya 2800-3500 kg

vesz lyeztetett fajok1
VESZÉLYEZTETETT FAJOK
  • A gorillák a legnagyobb emberszabású majmok: a keleti hímek elérhetik a 185 cm-s magasságot és megközelíthetik a 300 kilót. A nőstények jóval kisebbek, legfeljebb 100 kg-osak.
  • A gorillák az esőerdők, hegyi köderdők talaj-szintjén élnek; csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára.
b n k
BŰNÖK

FÓKABÉBIK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A PRÉMJÜKÉRT.

b n k 2
BŰNÖK 2

BÁLNÁK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A ZSÍRJUKÉRT

b n sm d az llatokkal
Bánásmód az állatokkal

A Pusztítót minősíti, ahogyan a házi-, illetve a vágóállatokkal bánik.

npuszt t s
ÖNPUSZTÍTÁS

Napi 150 ezer ember pusztul éhen, közöttük 96 ezer gyerek!

v dirat v d 5 rszem t
VÁDIRATvád 5 – űrszemét
  • Űrszemétnek nevezik minda-zokat a világűrben keringő, le-begő mesterséges eredetű tár-gyakat, amelyeknek már nincs semmiféle hasznuk.
  • Ha egy 1 cm3 térfogatú anyag-darabka 10 km-es másodper-cenkénti sebességgel becsa-pódna egy űrállomásba, vagy egy űrrepülőgépbe vagy bár-mely más objektumba, az üt-közés robbanási energiája egy kézigránátéval lenne egyenlő, ami bizony már csöppet sem veszélytelen.
mit tehet nk
MIT TEHETÜNK?

Beszélgetés.

slide35

Források:

INTERNET

  • Greenifo,
  • NatoinalGeographic
  • Wikipedia
  • Sulinet
  • astro.u-szeged

Rj DKKI