Az emberi jogok általános kérdései

1. Az emberi jogok általános kérdései 1. Alapfogalmak 2. Az emberi jogok eredete 3. Az emberi jogok rendszere 4. Az emberi jogok korlátozása

2. 1. Alapfogalmak 1.1. Emberi jogok (human rights, Menschenrechte) • hagyományos megközelítés: az embereket emberi mivoltuknál fogva megillető erkölcsi jogosultságok • minden embert egyenlően megillet • erkölcsi, alanyi jogok, melyek jogi úton érvényesíthetőek • alk.-ban megjelenő erkölcsi jogosultságok (Griffin) ↔ jogon kívüli erkölcsi kívánalmak (Waldron, Sajó); emberi igények, humanitárius törekvések • politikai felfogás: az állammal szembeni jogosultságok, az állami szuverenitás korlátai; nem kell univerzálisnak gondolni (J. Raz), csak ha a feltételek megfelőek a kormányzat számára, hogy kötelezettséget vállaljon (pl. oktatáshoz való jog) • az államok nem élveznek mentességet a külső beavatkozástól

3. 1.2. Alapvető jogok(fundamental rights, Grundrechte) • alkotmányokban, • nemzetközi egyezményekben felsorolt jogok 1.3. Alkotmányos jogok (constitutional rights) • alapvető jogok szinonimája • + nem emberi jogok az alk.-ban (képviselő jogai) 1.4. Állampolgári jogok • politikai részvételi jogok (pl. választójog) • állampolgári kötelezettségek (pl. honvédelmi)

4. 2. Az emberi jogok eredete 2.1. Természetjogi tanok magasabb rendű normák → természeti, isteni eredetű, örök erkölcsi tv-ek • a teremtő által meghatározott rend > Aquinói Szent Tamás • az emberi ész parancsa > Hugo Grotius • az állam szerződésen alapul > Hobbes: Leviatán • társadalmi szerződés: élet, szabadság és vagyon védelme > Locke: korlátozott kormányzat; „hatalommal szemben hatalom”: Montesquieu • közcélok elsőbbsége, „általános akarat” > Rousseau 18. sz. vége – 19. sz. eleje: emberi jogok = veleszületett jogok

5. 2.2. Haszonelvű jogfelfogás (utilitarizmus) • következményelvű (konzekvencionalista) szemléletmód • természeti jogok = fikció, amelyben csak hinni lehet • Burke: „történeti utilitarizmus” • Bentham: „a lehető legtöbb ember boldogsága” ↔ Deklaráció: természeti jogok =„gólyalábakon járó képtelenség”; nincs univerzalitás: a nyugati civilizáció diktátuma • J.S. Mill: mások károsodásának megakadályozása • Sajó András: utilitárius alapon is el lehet jutni az egyéni szabadság igazolásához > hosszú távon mindenkinek rosszabb lesz; a közjó megelőzi az emberi jogokat ; ahány társ. annyiféle emberi jog > nincs univerzalitás

6. 2.3. Kantiánus jogszemlélet • erkölcsi megalapozás • Kant: a szabadság az ész posztulátuma > kategórikus imperatívusz: az emberi méltóság tisztelete; a jogrendszer a szabadság eszköze • Ronald Dworkin: egyéni alkotmányos jogok mint erős jogok > korlátozásukhoz kevés a közjó • Hart: legalább egy természetes erkölcsi jog: minden ember egyenlő joga ahhoz, hogy szabad legyen • Feinberg: az olyan világ, amelyben vannak egyenlő emberi jogok, igazságosabb és biztonságosabb

7. 3. Az emberi jogok rendszere 3.1. Az emberi jogok generációi Első generáció (18. század): szabadság • Negatív jogok > szabadságjogok • személyi (polgári) • politikai: részvételi jogok (közvetlen, közvetett , petíciós) • eljárási jogok Második generáció (19. század): egyenlőség • Pozitív jogok > ECOSOC • gazdasági: munkához való jog, szaksz., sztrájk, tulajdon • szociális: tb., eü. ellátás, lakhatás • kulturális: oktatás, művészet, tudomány • nem emberi jogok < nincs morális alapjuk • (bíróság előtt) kikényszeríthetetlen államcélok

8. Harmadik generáció (20. század): testvériség, szolidaritás • Globális problémák • fejlődő világ népeinek önrend., fejlődéshez, közös örökségből részesedéshez való joga • államok eredménytelensége: béke, egészséges környezet, humanitárius segély • reprodukciós jogok: „jövő nemzedékek jogai”, információs technológiák

9. 3.2. Az alapjogok csoportjai Állam és egyén viszonyában: • Védelmi jogok: status negativus (G. Jellinek) • az ember állapota, tulajdonságai, helyzete (élet, testi épség, magánélet, lakás) • jogi pozíciói (tulajdon) • cselekvései (vélemény, gyülekezés) • Részvételi jogok: status activus • politikai részvétel (közvetett, közvetlen) • tágabb értelemben: vélemény, gyülekezés, egyesülés + info.szab.

10. Szolgáltatási jogok: status pozitivus • tényleges cselekvésre > létminimumra • normatív cselekvésre > közszolg. kiegyensúlyozottság Magánjogi viszonyokban > a jogok objektív oldala = intézményvédelem

11. 4. Az emberi jogok korlátozása igazolástól függ: haszonelvű ↔ morális (pl. terrorista kínzása) 4.1. Abszolút jogok • emberhez méltó bánásmód > kínzás, rabszolgaság, kényszermunka tilalma • halálbüntetés: 1972, 1976 USA; 1990 Mo. • büntetőjogi garanciák > ártatlanság vélelme, visszaható hatályú büntető tv. hozás tilalma • jogkorlátozás rendkívüli jogrend idején

12. 4.2. A jogok hierarchiája • US SC: freedom of expression • BVerfG: Menschenwürde • EJEB: right to life, freedom of expression • MKAB: • 1. élethez és méltósághoz való jog > 23/1990. ABh • 2. véleményszabadság > 30/1992. ABh 4.3. Formai kérdések • alkotmánymódosítás • törvényi szabályozás

13. 4.4. Tartalmi kérdések Cél: • mások jogainak védelme • intézményes védelem (abortusz, közszolg. média) • államcélok, „közérdeke” 4.5. A korlátozás mértéke • US SC: pressing social need + proportionality • BVerfG: Verhältnismäßigkeit > alkalmasság, szükségesség • MKAB: szükségesség-arányosság > 2/1990. ABh, 20/1990. ABh megengedőbb teszt: ésszerűség > szerz. szab., tulajdon, nem alapjogi diszkr.