OTP Rt. – NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZATÁSI HIVATAL közös szakmai rendezvény

1. OTP Rt. – NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZATÁSI HIVATALközös szakmai rendezvény 2007. november 6. GYŐR Előadó: dr. Németh Éva, a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője

2. Az előadás tematikája I. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény legfontosabb változásai /A 2007. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján/ II. Az adatvédelem szabályozása és gyakorlata /A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseinek tükrében/

3. I. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény legfontosabb változásai

4. Ktv. • Új képesítési előírás (az eddigiek mellé) a jegyző kinevezéséhez 2007. július 15-i hatállyal: • Jegyző, körjegyző (aljegyző) lehet, aki: • igazgatás-szervezői, vagy • állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, vagy • okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, továbbá • Főjegyző (helyettesítésére aljegyző) lehet, aki: • állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, vagy • okleveles közgazdász képesítéssel, vagy • okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel.

5. Ktv. • 2007. szeptember 1-jétől új típusú pályázati eljárás: • általános pályázati kötelezettség: • köztisztviselői kinevezés, • vezetői megbízás, kinevezés - jegyző, körjegyző, főjegyző /aljegyző/, (a továbbiakban: jegyző) estében is - csak pályázat útján adható (Ktv. 10. §).

6. Ktv. • Pályázati eljárás: • jegyző esetében legkésőbb a közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül, (eredménytelenség esetén: 30 napon belül újabb kiírás) – Ktv. 10. § (15) bek. • nyilvános közzétételi kötelezettség, • általános és kötelező próbaidő 2007. július 15-i hatállyal (Ktv. 11/B. §): • legalább három, legfeljebb hat hónapig terjedő időtartamra, • nem hosszabbítható meg, • időtartama alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

7. Ktv. • Pályázati eljárás mellőzése önkormányzatnál: (Ktv. 10. § (18) bekezdés) • csak helyi rendelet megalkotásával (a Ktv. lehetőséget ad rá 2007. szeptember 1-jei hatállyal), • meghatározva a pályázat nélkül betölthető állásokat (a vezetői beosztás kivételével), feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, • az így kinevezett köztisztviselőnek a próbaidő alatt közigazgatási versenyvizsgát kell tenni, • sikertelen vizsga esetén közszolgálati jogviszonya megszűnik, • a pályázat mellőzésével kinevezett köztisztviselők száma a tárgyévben nem haladhatja meg a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 3%-át (minimum 1 fő), • a Miniszterelnöki Hivatalt az ilyen kinevezésről tájékoztatni kell.

8. Ktv. • Közigazgatási versenyvizsga, mint általános alkalmazási feltétel: • új jogintézmény, • alkalmazási feltételként történő előírása 2007. július 15-től hatályos, de bevezetése eltérő határidőkkel került megállapításra: • a központi államigazgatási szerv vezetőire: 2009. március 1-jétől, • a területi államigazgatási szerv vezetőire: 2009. július 1-jétől, • a helyi államigazgatási szerv vezetőire: 2009. július 1-jétől • a köztisztviselőkre: 2009. december 1-jétől kell alkalmazni, • bevezetésével fokozatosan megszűnik a közigazgatási alapvizsga intézménye, • 2009. január 1-jétől szervezhető, részlet-szabályai (kormány-rendelettel) később kerülnek meghatározásra.

9. II. Az adatvédelem szabályozása és gyakorlata

10. Jogi háttér: • A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény, • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.), • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), • A 2003. évi XXIV. törvénnyel (ún. „Üvegzseb” törvény) módosított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), ill. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), • A Polgári Törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), • Az elektronikus információ-szabadságról szóló 2005. évi XC törvény (a továbbiakban: Eitv.) • Egyes alkotmánybírósági (a továbbiakban: AB), bírósági döntések, • Az adatvédelmi biztos állásfoglalásai.

11. Adatvédelem Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatot megismerje, illetve terjessze! • A közérdekű adatok megismeréséhez való jog alkotmányos alapjog. (34/1994. (VI. 24.) AB határozat)

12. 1. Fontosabb fogalom-meghatározások • Személyes adat (Avtv. 2. § 1. pont): • Bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. • Az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. • Pl.: születési adatok, személyi azonosító jel, illetmény, bér stb.

13. Különleges adat (Avtv. 2. § 2. pont): • Faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, politikai hovatartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, érdek-képviseleti tagságra, egészségügyi állapotra stb. vonatkozó adat.

14. Közérdekű adat(Avtv. 2. § 4. pont): • Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint • a tevékenységére vonatkozó, • a személyes adat fogalma alá nem eső, • bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. • Pl.: demográfiai adatok, népességszám, képviselők neve, választási körzet-meghatározások stb.:).

15. Közérdekből nyilvános adat (Avtv. 2. § 5. pont): • A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetőé tételét törvény közérdekből elrendeli, • csak olyan adat lehet, amely nem minősül közérdekű adatnak: • vagy azért nem, mert nem állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében van (pl.: magáncégnél), • vagy pedig azért nem, mert személyes adatnak minősül (pl.: polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatásai az 1994. évi LXIV. tv. 4. § (4) bekezdése alapján, vagy a képviselők vagyon-nyilatkozata a 2000. évi XCVI. tv. 10/A. § (3) bekezdése alapján).

16. Adatkezelő (Avtv. 2. § 8. pont): • Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. jegyző, polgármester, polgármesteri hivatal, közszolgáltatást végző cég stb.), aki vagy amely: • az adatok kezelésének célját meghatározza, • az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy • végrehajtatja az adatfeldolgozóval.

17. Adatkezelés (Avtv. 2. § 9. pont): • Az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége: gyűjtés, rögzítés, tárolás, rendszerezés, továbbítás, nyilvánosságra hozás stb. • Pl.: lakcímnyilvántartás, fénykép-, hangfelvétel készítése stb.

18. Az adatok igénylése: • csak az adatkezelőtől és nem áttételesen: - az adatkezelő jogosult dönteni a dokumentum - jellegéről, - átadhatóságáról, vagy - a benne foglaltakról való tájékoztatásról és vállalja a felelősséget a döntésért (Avtv. II-III. fejezet), • nem a polgárnak kell igazolnia az érdekeltségét, hanem az adatkezelőnek kell indokolnia az igényelt információ esetleges megtagadását, • a személyes adat csak az érintett beleegyezésére vagy törvényi felhatalmazás alapján kerülhet nyilvánosságra. (32/1992. (V. 29.) AB határozat)

19. 2. Az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb (60/1994. (VI. 24.) AB határozat) • A választópolgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez, ezért • Nem tartható zárt ülés: • A polgármester, alpolgármesterek illetményének, továbbá a képviselők tiszteletdíjának és egyéb rendszeres juttatásainak meghatározásáról. • Ezen határozatok, illetve rendelet tartalmát nem lehet titkosítani vagy csak szűk körben ismertté tenni. • Az Avtv. 2. § (5) bekezdése alapján közérdekből nyilvános (személyes) adatnak minősülnek (hasonlóan a képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozathoz, amely az Ötv. 10/A. § (3) bekezdése, illetve a 33/B. §-a alapján kötelező!)

20. A zárt ülés anyaga, jegyzőkönyve, döntése az állampolgárok számára nem tekinthető meg (Ötv. 17. § (3) bekezdés), de ha • a zárt ülés anyagában egyébként nyilvános adat (tehát nem üzleti titok, személyes adat) szerepel, erről tájékoztatást kell adni, vagyis • közölni kell: • a hozott döntést (pl.: iskola-igazgató kinevezése, de illetmény-közlés nélkül), kivéve önkormányzati hatósági ügyek (pl.: szociális segélyek), • az adott tárgykörre leadott szavazatot (lásd: Adatvédelmi biztos 1344/K/2006. állásfoglalása), ha az nem titkos szavazáson történt!

21. A testületi ülésről készült jegyzőkönyv nem tekinthető olyan dokumentumnak, amely jellegénél fogva kizárólag közérdekű adatokat tartalmaz. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. • Nem készíthető másolat az olyan tanácskozásról készült jegyzőkönyvről, ahol a képviselő-testület – egyebek mellett – önkormányzati hatósági ügyekben (segélyezés, támogatás) - is döntött. • A személyes adatokat is tartalmazó jegyzőkönyv egészéről másolatot nem lehet kiadni! (Lásd: BH1996.581.)

22. A nyilvános ülésen • tett képviselői nyilatkozat, megnyilvánulás, hozzászólás stb., • leadott képviselői szavazat bárki számára megismerhető (közszereplés során elhangzott képviselői nyilatkozat az Avtv. 3. § (5) bek. szerint személyes adat, bárki által megismerhető, „az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni”). • A nyilvános ülésen • hallgatóként résztvevő az ott elhangzottakról feljegyzéseket, sőt (magnó-, videó-) felvételeket készíthet, melyeket szabadon terjeszthet (de nem üzleti célból), • a tárgyalt előterjesztésről, indítványról, jegyzőkönyvről, számítógépes szavazó-listáról – díj ellenében – másolatot kérhet. • Lásd: 57/2000.(XII. 19.) AB határozat

23. Közérdekből nyilvános adatnak minősül továbbá: • A képviselő neve, lakcíme (SZMSZ függeléke), képviselői minőségben történő elérhetősége (telefonszáma), • önkormányzati tulajdonú cégben vezető tisztségviselői minősége.

24. 3. Eltérő szabályok a köztisztviselők, közalkalmazottak adatainak kezelésére A köztisztviselők adatainak kezelését a Ktv. szabályozza: • A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért: • a közigazgatási szerv vezetője (jegyző, körjegyző, főjegyző) a felelős, • a betekintési jog szigorúan szabályozott (63. § (1) bek. ): - a képviselő-testületi tagokra nem terjed ki. • A köztisztviselők vagyon-nyilatkozata nem nyilvános: • a képviselő-testület tagjai számára sem terjed ki (22/A. § (13) bek.). • A köztisztviselőkre vonatkozóan csak azösszesített létszám-, bér-, végzettségi stb. adatok adhatók át a képviselő-testületi tagok számára, illetve hozhatók nyilvánosságra.

25. A jegyzőre is vonatkoznak a Ktv. 63. § (1) bekezdés szabályai: • Esetében a testületi tagokhoz a munkáltatói jogkör (Ötv. 103. §) gyakorlásával összefüggésben, célhoz kötötten továbbíthatók a személyes adatok. (Ötv. 103. §-a alapján: kinevezés, felmentés, összeférhetetlenség, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi kiszabása.) • A polgármester (a megyei közgyűlés elnöke), mint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója jogosult betekinteni a jegyző (körjegyző, főjegyző) személyi anyagába.

26. 4. Az önkormányzat gazdálkodásával összefüggő adatok megismerése • Üzleti titok (Ptk. 81. § (2) bekezdés): • A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, • illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása • a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, • és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. • Így különösen: technológiai eljárások, műszaki megoldások, know-how, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek stb.

27. Nem minősül üzleti titoknak (Ptk. 81. § (3) bekezdés): • állami és önkormányzati költségvetés, • EU támogatás felhasználásával, • költségvetést érintő juttatással, • kedvezménnyel, • az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, • a vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, vagy amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát törvény közérdekből elrendeli.

28. Az Áht. 15/A. és 15/B. §-ai (az ún. üvegzseb törvény) rendelkezései alapján közzéteendő adatok: • nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások esetében: • ki, mennyit, milyen célra, milyen feltételekkel kapta és hol valósítja meg, • legkésőbb a döntést követő 60. napig; • a nettó 5 millió forintot elérő vagy meghaladó szerződések estében: • a szerződő felek megnevezése, • a szerződés tárgya, időtartama, értéke, fizetésének módja, ütemezése, az esetleges módosítások, • legkésőbb a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

29. Az egyéb szerződési feltételek csak annyiban lehetnek nyilvánosak, amennyiben nem eredményezik pl. • a technológiai eljárásokra, • a műszaki megoldásokra, • a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, • a know-how-ra (vagyis az üzleti titokra) vonatkozó adatokhoz való hozzáférést. • Azok a személyes adatok, amelyek olyan személyekre vonatkoznak, akik nem gazdasági tevékenységük keretében kerülnek pénzügyi kapcsolatba az önkormányzattal (pl. szociális segélyezés, munkabér-kifizetés, bérlakás bérének megfizetése stb.) nem ismerhetők meg, illetve nem hozhatók nyilvánosságra.

30. A közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme is csak szűk körben korlátozhatja: • A képviselő az önkormányzati döntésekkel összefüggő üzleti titkot, információt (megkötött szerződések, vagyonhasznosítási dokumentáció stb.) megismerheti, de a megszerzett adatokat csak képviselői tevékenységével összefüggően kezelheti!

31. 5. A közérdekű adatok nyilvánossága • A közérdekű adat megismerése iránt bárki (szóban, írásban, elektronikusan) igényt nyújthat be az adatkezelőhöz. • A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjére szabályzattal kell rendelkeznie minden közfeladatot ellátó szervnek! (Avtv. 20. § (8) bekezdés)

32. 6. Az elektronikus információszabadság • Célja, hogy a közvélemény • az Eitv.-ben meghatározott adatok körét • elektronikus úton • adatigénylési eljárás nélkül • díjmentesen • gyorsan és pontosan megismerje. • Biztosítani kell központi, területi, helyi szinten: • a jogalkotás nyilvánosságát: • jogszabály-tervezetek közzététele, • törvények és egyéb jogszabályok közzététele (Magyar Közlöny digitális változata, Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye) • a bírósági határozatok nyilvánosságát (Bírósági Határozatok Gyűjteménye digitális formában).

33. Általános közzétételi kötelezettség áll fenn: • szervezeti, személyzeti (név, székhely, cím, telefon, szervezeti felépítés, beosztás, létszám stb.), • tevékenységi, működési (feladat- és hatáskör, szervezeti és működési szabályok, az irányítás jogi eszközei stb.), • gazdálkodási (költségvetés, zárszámadás, támogatások, szerződések stb.) adatokra. • Kötelező: saját, vagy közösen (társulásban) működtetett honlapon: • központi szerveknek: 2006. január 1-jétől, • megyei önkormányzatok és az 50.000-nél nagyobb lakónépességű városok vonatkozásában: 2007. január 1-jétől, • a többi települési önkormányzatnak és egyéb közfeladatot ellátó szerveknek: legkésőbb 2008. július 1-jétől.

34. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!