A XIX. század uralkodó eszméi

1. A XIX. század uralkodó eszméi 2006.10.19.

2. A XIX. század uralkodó eszméi • Liberalizmus • Konzervativizmus • Nacionalizmus • Szocializmus • Anarchizmus

3. A liberalizmus • A liber= szabad szóból ered • A felvilágosodásban gyökerezik => a szabadságjogokat (szólás,- sajtó, - gyülekezési, vallásszabadság, stb.) • A társadalom alapegysége az EGYÉN, aki szabadsága addig tart, míg másokat nem korlátoz ebben! • gazdaságban a szabad-versenyt hirdeti => „győzzön a jobb, az ügyesebb.” • Állam szerepe minimális => a lehető legkevesebb dologba szóljon bele => az állam szolgáltasson és segítse az állampolgárokat, ne korlátozza azokat!  a túlzott bürokráciát elutasítja. • Így kevesebb adó => állampolgárok „bölcsebbek” • Ideális államformának a demokráciát tartja • alapérték a tolerancia • Képviselői: John Stuart Mill, Alexis de Tocquille • ma Magyarországon például SZDSZ

4. A konzervativizmus • A francia forradalomból és Napóleon uralmából kiábrándultak alapítják meg => alternatívát kínál • konzerválni =megőrizni, tartósítani • eszme célja, hogy a korábbi korokból való pozitív értékeket megőrizze => a gyors és radikális változásokat elutasítja • Nem utasítja el a fejlődést, de a reformoknak megfontoltnak, átgondoltnak kell lennie. • A társadalom alapegységének a családot tartja. • Alapértékei: vallásosság, tekintély. • befolyásos államot képzel el = felelős állam, amely az állampolgárok jogait védi. • Ideális államforma: Demokrácia, alkotmányos monarchia. • Képviselője: Edmund Burke • ma Magyarországon az MDF vagy a FiDESZ-MPSZ

5. A nacionalizmus • natio = nemzet szóból származik. • Napóleon idején felerősödik a francia nagyságtudat = nemzeti büszkeség. • Fontosság vált a nemzeti összetartozás = identitás (azonosságtudat); a közös nyelv, kultúra és a történelem. • irodalmi, történelmi művekben jelenik meg: himnuszok (1823- Kölcsey), nemzeti eposzok (Vörösmarty: Zalán futása) • cél: a nemzeti függetlenség kivívása (pl.:Itália, Magyarország) vagy egy nem létező állam létrehozása (pl: Románia, Szlovákia) • erős államot képzel el, mely megvalósítja a nemzet céljait, egy karizmatikus vezetővel az élén (tekintélyuralmi rendszer) • A társadalom alapegysége: a közösségek, nemzet. • Túlzott nacionalizmus = etnocentrizmus • Képviselője: Arndt, Mód Aladár • ma Magyarországon: MIÉP

6. A szocializmus I. • Az ipari forradalom káros társadalmi következményeinek hatására alakul ki. (munkás nyomornegyedek => a munkások között a legnépszerűbb!). Angliában jelenik meg először. Célja: egy igazságosabb társadalmi újraelosztás = „érdemes” (önhibáján kívül kerül ilyen helyzetbe) szegények támogatása, az esélyegyenlőség megteremtése. • Erős (atyáskodó= paternalista )államot képzel el, mely védelmet nyújt) a szegényebb társadalmi csoportoknak => megoldja helyettük a problémát! Pl.: az állam beavatkozik a gazdaságba. (szociálpolitika- ingyenes szolgáltatások, támogatások) • Közösségben gondolkodik. • irányzatai: A, utópisták: egy ideális világot képzelnek el – falanszter: Owen B, szociáldemokraták: a demokrácia keretei között valósítják meg: Bernstein C, forradalmi szocialisták: 1848- Kommunista kiáltvány, London - Marx, Engels – később a legjelentősebb irányzat.

7. A szocializmus II. • történelmi materializmus= a történelem osztályharcok sorozata. • A gyakorlatban proletárdiktatúra, terror. Pl.: Lenin. • ma Magyarországon Munkáspárt – kommunista • ma Magyarországon szociáldemokrata az MSZP

8. Anarchizmus • Anarchia = állam (uralom) nélküliség • elutasít mindenféle hatalmat, az államot és a szabályokat károsnak tartja => mindenki csinálja azt, amihez kedve tartja KÁOSZ! • képviselője Bakunyin. • Ebből az eszméből nőtte ki magát a terrorizmus.