Törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

1. Törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról Dr. Aradi Zsolt PM főosztályvezető c. egyetemi tanár 2009. április hó

2. A/ • Bevezetés – a költségvetési gazdálkodás • 1. Az államháztartásról szóló törvény (1992.) • Az államháztartás • bevételei, kiadásai  az állam szerepvállalása a társadalomban + a gazdaságban, • működése: definíciók, átfogó szabályok, hatáskörök, eljárások, ellenőrzési rend.

3. Nem: jogcím-, követelmény- és feltételrendszer  az állam finanszírozási kötelezettsége → • tartalma: szakmai törvények és más jogszabályok, • megvalósításának mértéke, módja, üteme: éves költségvetési törvények. A gyakorlatban  fiskális és szakmai elvárások megvalósulása.

4. 2. Államháztartás működése, reformja: piacgazdasági kiadási szükségletek + a közszféra hatékony működése → finanszírozhatóság + források felszabadítása. • Egyébként: az adófizető érdekei  • pénzügyi keret-lehetőségek betartása, • takarékosság. Változatlan input és software ↛finanszírozható és javuló teljesítmény.

5. 3. Közpénzből közfeladatellátás – a modell peremfeltételei • A közfeladatok jellemzői: • a kereslet és a fizetőképesség eltérése, • ellátási kényszer, • általános szakmai követelmények, garanciák, • rendszerek működése, feladatok tervezhetősége, mérhetősége, protokollja, • eredmények, ráfordítások értékelhetősége, • kalkulálható és előírható költség, költségelemek, bérpolitika, • átláthatóság igénye, • az állam forráshoz jutása.

6. Valós piaci viszonyok jellemzői: • keresleti piac – ár (megfizetés), • kínálati piac, felszámolható/belépő kapacitás/szolgáltatás, aktuális igények – ár(verseny), költségkontroll, minőségkontroll, • kockázat mindkét oldalon, • ellátási, igazodási kényszer, (köz)etalon hiánya. • A „láthatatlan kéz”.

7. A piac kudarcai: • externalitás, • morális veszély: egyéni, szolgáltatói, • információs asszimetria, • kontraszelekció, • átláthatóság hiánya.

8. B/ • Az intézményi gazdálkodás szabályai – új rendszer • I. Általános elvárások • 1. Az államháztartás működésével kapcsolatos követelmények • fiskális követelmény, • elosztási hatékonyság, átláthatóság, • pénzfelhasználási és működési hatékonyság, • kultúráltság.

9. 2. Pénzügyi kultúra • összetett célrendszer, összhangjuk, • rendszerszerűség (folyamat, elemek, irányító szerv) • közérdekűség, • ismeret, igényesség, • problémamegoldó szemlélet, • többletmunka ↔ távolság, • oktatás, • kommunikáció. A költségvetési intézményi gazdálkodási kultúra és modell „versenyképessége”.

10. 3. Szabályok • reform-tartalom, célkövetés, Előzmények „Üres lap”. Alternatíva. • a tematika határai.

11. 4.A közpénzügyi reform-törvények • Az állami vagyonról (2007.évi CVI. tv.) • A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről (2008.évi LXXV.tv.) • A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról (2008.évi CV.tv.)

12. 5. A Törvény célja • A közfeladatokat közforrásból ellátó szférában • az állami intézményrendszer • szakmai működése és gazdálkodása során • az államháztartás működési elveinek • közérdekből való, • reformjellegű és • egymással összehangolt érvényesítése.

13. Részcélok, eszközök • Az egyes közszolgáltatások szakmai és gazdasági elvárásoknak megfeleltetése: • a költségvetési korlát és • a közfeladat-ellátás mint finanszírozandó reálfolyamat közötti rendszerbeli szabályozási kapcsolat.

14. A közfeladatot megvalósító szervezettípusok meghatározása: • egymástól elhatárolt ismérvek, • életút eseményei (alapítás, átalakítás, megszüntetés) • megalapozott, szakszerű eljárás; • szereplők, követelmények, tartalom, technikák.

15. Követett célok: • szervezeti célszerűség, hatékonyság, • átláthatóság, jogbiztonság, • működés és gazdálkodás biztonsága, • gazdálkodási szabályozás megalapozása.

16. A jogi személyiségű szervezeti egység konstrukciója bevezetése: • alacsony méretgazdaságosság, hálózatban működés miatt összevont költségvetési szervek szakmai önállósága fenntartása, • komplex intézmény(rendszer)ek működőképességének javítása.

17. Az irányító szervek rendszerműködtetővé, megrendelővé alakítása. • Az intézményvezetés szakszerűvé és felelőssé tétele. • A tevékenységek differenciált • meghatározása, • pénzügyi, kalkulációs szabályozása. • A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményének meghatározása.

18. A gazdálkodás (tervezés, finanszírozás, beszámolás stb.) új konstrukciói: • fiskális követelmények → egységes, • hatékonyság-követelmények → differenciált, • mérhetőség, végrehajthatóság, fegyelem, teljesítményelv, garantált közszolgáltatás, elszámoltathatóság támogatása, • a szaktevékenység és a gazdálkodás összehangolt kezelése.

19. A pénzügyi források meghatározása: • struktúra, • kezelésmód, • egyes bevételi típusainál a kalkuláció alapja: • közgazdasági tartalom, • halmozódás, forrásátrendezés követése, • versenysemlegesség és finanszírozhatóság.

20. Költségvetési tervezés és beszámolás • feladat-, szervezési- és teljesítmény alapúság, a „megrendelés”, „megbízás” követelményeinek is megfelelelés, • üzemgazdasági szemlélet támogatása a könyvvezetés rendszerével is, • éves fiskális kerete merevségének oldása indokolt körben, • fegyelmének erősítése az év közbeni változtatás célirányos korlátozásával.

21. A megalapozatlan forráslekötés szankcionálása, az ésszerű maradványképződés elismerése. • Az állami/önkormányzati tulajdonú nem költségvetési szervi feladatellátás • ismérveinek/feltételeinek • egyes működési szabályainak rögzítése. • A költségvetési szerv és a gazdálkodó szerv közötti „átalakulás” eljárása és feltételei.

22. II. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008.évi CV.tv. Eddigi és az új szabályozás, ennek hatása • 1. A szabályozás általában • Eljárási jelleg, hiányos, nehezen áttekinthető. • Az új törvény szerkezete

23. – Költségvetési szervek jogállása • (új szabályok) • Hatályos: 2009. január 1-jétől • – Költségvetési szervek működése és gazdálkodása • (Áht. VII. fejezet „lecserélése”) • Hatályos: 2010. január 1-jétől • – Közfeladat ellátása gazdálkodó szervezeti formában • (Áht. új VII/A. fejezete) • Hatályos: 2009. január 1-jétől.

24. Az új törvény jellege • A működés és gazdálkodás teljes folyamata • közvetlenül és • felhatalmazással/kiutalással.

25. Funkció bővülés: • közfeladat-ellátás finanszírozhatósága + államháztartás-működési elvek érvényesítése, • szakmai hatékonyság. Input-output, „arany középút”.

26. 2. A közfeladatok követelmény- és feltételrendszere • Összehangolatlan • pénzügyi és szakmai, • intézmény-típusonkénti • követelmény- és feltételrendszerek. • Az intézményi alapítás és működés (feladatellátás) • szakmai, • pénzügyi, • gazdaságossági • követelményei és feltételei → költségei/forrása(i).

27. A „finanszírozottság” megítélése • szükséglet, mennyiségi és minőségi elvárások, • állam által felvállalás, • tartós finanszírozhatóság.

28. 3.Közfeladat ellátásának felülvizsgálata • Felülvizsgálat:alapító (irányító) szerv. • A felülvizsgálat szempontjai: • igény a közszolgáltatásra, • a szervezeti forma megfelelősége (a működés, gazdálkodás ↔ a tevékenység jellege, forrásszerkezete), • a működés méretgazdaságossága, • költségvetési szervekre átalakítási kötelezettség nincs.

29. a Törvény végrehajtása ↛ önkormányzati feladatellátás módjának átalakítása: • az eddig „szakfeladaton” végzett feladatok ↛ költségvetési szerv, • új törvényi lehetőségek (jogi személyiségű szervezeti egység, önállóan működő szerv).

30. minimális feladat: • valamennyi költségvetési szerv besorolása a „fennálló viszonyok” alapján, • a költségvetési szervek működése rendszeres felülvizsgálata.

31. 4. A tevékenység típusai – alaptevékenység, – kiegészítő tevékenység, – kisegítő tevékenység, – vállalkozási tevékenység.

32. Az alaptevékenységen túl végzett tevékenységek típusai • – kiegészítő tevékenység • alaptevékenységgel megegyezik, • nem kötelezően végzett nem haszonszerésre irányul (más jogi vagy természetes személy számára), • alaptevékenység kapacitása kihasználását célzó, • forrás: támogatáson kívüli, teljes ráfordítást fedez (amortizáció nélkül, kivéve a közüzemnél).

33. – kisegítő tevékenység • alaptevékenységtől eltér, • nem kötelezően végzett nem haszonszerzésre irányul (államháztartás körébe tartozó szervezet, természetes személy számára), • alaptevékenység kapacitása kihasználását célzó, • forrás: támogatáson kívüli, teljes ráfordítást fedez (amortizációt is), • alapító okiratban: felső határ a szerv kiadásaiban.

34. – vállalkozási tevékenység • alaptevékenységtől eltér, • nem kötelezően végzett, rendszeres haszonszerzésre irányul (más jogi személy, természetes személy részére), • forrás: támogatáson kívüli, teljes ráfordítást + nyereséget fedez (amortizációt is), • alapító okiratban: felső határ a szerv kiadásaiban.

35. 5. Az irányító szerv új feladatai • feladat-, követelmény-, feltételmeghatározás, • finanszírozási módok, • gazdálkodók hatékonysága, törvényessége, • nyilvános adatok közzététele ellenőrzése, • követelmények érvényesítése a feladatellátásban, • szabályszerű, hatékony gazdálkodáshoz módszertan, • megrendelő funkció gyakorlása, • mögöttes felelősségvállalás, • közfeladat-ellátási igény, szervezeti célszerűség és hatékonyság értékelése, intézkedés.

36. 6. A költségvetési szervek csoportjai alapító szerint Az irányító, az alapító, a felügyelő szerv, a funkcióik Azonosság, elkülönülés.

37. 7. Költségvetési szervi típusok • Egységes szabályrendszer • Testreszabott szabályozás • a tevékenység, az irányítottság, a forrásstruktúra jellege (közhatalmi, közszolgáltató altípusokkal), • a feladatméret, -összetettség és a belső szervezeti strukturáltság igénye, hatékonyság funkció (önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő) • alapján.

38. A differenciált gazdálkodási szabályozás(ok) alapja, de: „átsorolás”. • A jogi személyiségű szervezeti egység „átsorolása”. • A vállalkozó közintézet feltételei, eljárása.

39. 8. A tevékenység meghatározása A létrehozás alapvető céljaként meghatározott alaptevékenységek. Szakágazati besorolás: létrehozáskor meghatározott alaptevékenységnek megfelelően. Szakfeladatrend szerint: alapító okiratban: rendelet/határozat + honlap.

40. 9. A tevékenység jellege szerinti besorolás • Közhatalmi költségvetési szerv Jogalkotás, közigazgatási jogalkalmazás, jogszabály-előkészítés, védelem, rendvédelem, ellenőrzés, igazságszolgáltatás.

41. Közszolgáltató költségvetési szerv – Közintézmény: közoktatás, felnőttképzés, szociális ellátás, gyermek-, ifjúságvédelem, közgyűjtemény, közművelődés, illetve g-p-m ellátás, egyéb szellemi közszolgáltatás.

42. – Közintézet: egészségügyi, K+F, felsőoktatási, művészeti, illetve – környezet-, természetvédelem, sport, informatika, külön törvényben meghatározott közgyűjtemény – Vállalkozó közintézet: 4 csoport egyedei + törvény – Közüzem: költségvetési szerv, lakosság részére fizikai szolgáltatás.

43. A tevékenység (besorolás) és a gazdálkodási folyamat kapcsolatrendszere

44. 10. Jogi személyiségű szervezeti egység • Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven belül • alapítói döntés, • közfeladat önálló ellátása, • elkülöníthető tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, szervezetileg, • a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységeit nem érinti, • a költségvetési szerv határoz meg részére részelőirányzatokat.

45. 11. A funkció szerinti besorolás • Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv • a szolgáltatás terjedelme, • ellátandó feladat, szakmai tevékenység összetettsége, • az alaptevékenység ellátását támogató szervezeti egység(ek), • a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre tagozódással.

46. Önállóan működő költségvetési szerv • kizárólag szakmai szervezeti egységek, • a szakmai alaptevékenység nem eszközigényes, • szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma szervezeti egységet nem igényel, • elsősorban szakmai célú, esetleg működési rezsi költségvetési keretek, • vezető jogosult kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolásra, utalványozásra

47. 12. A működés és a gazdálkodás követelményei • gazdaságosság, • hatékonyság, • eredményesség.

48. 13. A pénzügyi források • támogatás, • támogatásértékű bevétel, • közszolgáltatási és vállalkozási bevétel, • közhatalmi bevétel, • átvett pénzeszköz, • folyó évi átvett maradvány, • pénzügyi műveletekből származó bevétel, • különféle korábbi maradványok, • lebonyolítási célú pénzeszközök.

49. 14. A költségvetési szerv vezetése • Egyszemélyi; széles körű, nem számon kért követelmények. Ágazati törvényekre utalás. • A vezető • szakmai + gazdasági funkciója: • tevékenység (jogszabály, költségvetés, megvalósítási-, teljesítményterv-, feladatellátási megállapodás, egyedileg) • gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség • kötelezettségvállalás ↔ források • vagyongazdálkodás

50. belső kontroll rendszer • monitoring, adatszolgáltatás, számviteli rend. • jogkövetkezmények  szabálysértés, feladatelmaradás. • követelmények intézménytípusonként: alaptevékenység, besorolás, forrás-vagyon → végzettség/képesítés, gyakorlat  szabályozás vagy irányító szerv. • pályázat: általános és konkrét elvárások. Jutalmazás-premizálás  éves értékelés, • funkció- és felelősség-meghatározás és -megosztás, egyéb lehetőségek.