1 / 45

Porok és aeroszol környezeti hatásai

Porok és aeroszol környezeti hatásai. Káros hatások. Közvetlenül emberre kifejtett hatás Csökkentik a láthatóságot Korlátozzák a napsugárzás melegítő hatását, vagy inverziót okoznak (szmog, füst). A gázhalmazállapotú anyagokból gyakran képződhetnek szilárd részecskék.

isha
Download Presentation

Porok és aeroszol környezeti hatásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Porok és aeroszol környezeti hatásai

  2. Káros hatások • Közvetlenül emberre kifejtett hatás • Csökkentik a láthatóságot • Korlátozzák a napsugárzás melegítő hatását, vagy inverziót okoznak (szmog, füst). • A gázhalmazállapotú anyagokból gyakran képződhetnek szilárd részecskék. • Lerakódva reakcióba lépnek a felszínnel (savas hatás). • Messzire eljutnak a mérgező anyagok (Cs, Sr).

  3. Részecskék közvetlenül emberre gyakorolt hatása • Fizikai hatás a mérettartomány miatt (szilikózis). • Kémiai mérgezés a részecskékhez tapadt anyagok miatt, katalízis (dioxin, PAH) • Biológiai allergén hatások (asztma).

  4. Részecskék káros hatása A 7 μm < részecskék • Többsége már az orrban megkötődik vagy a légcső felső részein rakódik le.. A 0,1-7 μm részecske tartomány: • Veszélyes a tüdőre, mert eljutnak a légző rendszerünk legmélyebb pontjáig a léghólyagocskákig. • A növekvő részecske fedettség csökkenő oxigénfelvételt eredményez, amely a bányászok szilikózis nevű betegségének a fő oka. A szilikózisnál is veszélyesebb az azbesztózis. • 0,1 μm> részecskék, elérik a léghólyagocskákat, de ott nem ülepednek le, hanem ismét kilélegezzük őket • A dohányzás okozta tüdőrákos megbetegedések is a léghólyagocskákban lerakódott karcinogén hatású PAH-ot is tartalmazó kátrány kondenzátum részecskék okozzák.

  5. Azbesztózis Az azbeszt por súlyos tüdőrák veszély okozó

  6. Por allergia okai Fizikai, kémiai, biológiai kombinált hatás

  7. Koromképződés Sokszor a részecskék koromból állnak, de gyakran csak a részecske magja korom.

  8. Dioxinok A 2,3,7,8- tetraklórdibenzodioxin 0,6 μg/kg testtömeg dózisban a hím tengerimalacok felének elhullását okozta.

  9. A dioxinok De-Novo szintézisének mechanizmusa Dioxinok főleg porhoz tapadva szennyezik a környezetet, hasonlóan a poliaromás szénhidrogénekhez.

  10. Levegőben előforduló részekék mérete

  11. Definíciók Fordítás sorra: köd (pára), füst, por, szemcse

  12. Természeti környezet: 70 µg/m3 Városi levegő: 300 µg/m3 Munkahelyi levegő: 10 mg/m3 Erőműi füst gáz: 100 mg/m3 A szilárd szennyezőknek PM (particulate matter) a jelölése. A szemcsék átmérőjét az alsó indexben lévő szám mutatja (pl. PM10) mikrométer egységben.. Várható részecske koncentrációk különböző helyeken

  13. A szennyezettség gyakran meghaladja a határértéket Határérték: adott mérettartományba eső részecskék koncent- rációjának (μg/Nm3) egy meghatározott időintervallumban vett átlaga nem lépheti túl a megadott határérték koncentrációt

  14. Levegőben előforduló részekék mérete • Mérettartomány: 0,0002 μm-től (~ kis molekula) 5000 μm-ig • Az atmoszféra szennyezésével kapcsolatos részecsketartomány közelítőleg 0,001 – 100 μm. • Méret függ az eredettől: • 10 μm-nél nagyobbak általában mechanikai folyamatok során jönnek létre (őrlés, törés, erózió stb.) • 10 – 0,1 μm tartományba eső részecskék gyakran égési folyamatok eredményei Méret szerint két fő csoportot vizsgálnak: • 10 μm részecskék PM10 • 2,5 μm részecskék PM2,5jelzéssel látjuk el.

  15. Részecskék eredete (1) Tengervíz: Aeroszol legfőbb forrása a tengervíz, ahol a felcsapódó cseppek beszáradása után szilárd sókristályok maradnak vissza. (2)Vulkánkitörések:Változó mennyiségű, de sokszor jentős tömegű részecske kerül az atmoszférába. A vulkáni hamu kis méreténél fogva sokáig időzik a légkörben. (3) A természetes eredetű kénhidrogénből képződő kénsavból és ammóniából ammónium-szulfát részecskék képződhetnek. (4) A talaj szétaprózódásából származó szél által felkavart por, erdőtüzek. (5) Emberi tevékenység: égetés, kőtörés stb.

  16. Fekete sík kéreg A fekete sík kéreg esőtől és széltől védett helyeken alakulhat ki, ahol a levegőből származó apró por és koromrészecskék meg tudnak tapadni a kőzet felületén, majd folyamatosan beépülnek a mállási kéregbe (Török BMTE 2007).

  17. Az új levegőminőségről szóló irányelv Háttér szennyezettség mérés: • nagy távolságról érkező szennyezés észlelése; • városi szennyezettség modellezése; A mérés: • koncentráció; • PM2,5 esetén kémiai összetétel (ionok: szulfát, nitrát, ammónium, klorid, nátrium, kálium, magnézium, kálcium; továbbá elemi szén és szerves szén).

  18. Az új levegőminőségről szóló irányelv PM10 probléma: Határérték jelenleg nem tartható (napi: 50 μg/m3, max. 35-ször léphető túl; éves 40 μg/m3) Új direktíva: ha „a kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy az országhatárokon átterjedő jelleg” az ok, 3 év haladék Feltételek: • intézkedési terv (új!), részletesen be kell mutatni, hogyan érjük el a szennyezettség csökkenését.

  19. Az új levegőminőségről szóló irányelv Új követelményként a szilárd részecskék (PM) szabályozását a PM2,5-re is kiterjeszti; • 2010-től éves célérték 25 μg/m3; • 2015-től éves határérték 25 μg/m3; • és 2020-ig 20%-os terhelés csökkentési cél;

  20. Az új levegőminőségről szóló irányelv PM2,5 átlagexpozíció mutató • két (2009. és 2010) vagy három (2008., 2009., 2010 vagy 2009., 2010., 2011) naptári évre vonatkozó éves mozgó átlag alapján; Expoziciós csökkentési cél 20 % vonatkoztatási időszak: 2018., 2019., 2020. évek mozgó átlaga.

  21. Measuring – the bike Reális mérés

  22. Aerosol hatása A sok szilárd részecskén a pára kisebb cseppekben csapódik ki, de sokkal nagyobb számban. Ez a sűrű apró köd jobban melegít szmogot eredményezve. A vízcseppek nem nőnek meg az esőhöz szükséges nagyságra.

  23. Aeroszol különböző keletkezési formái

  24. Vulkánkitörés hatásai

  25. Krakatau kitörésének következményei 25 km3 szilárd anyag került a levegőbe. Több mint öt évig tartott a klimatikus hatás. 37000 nél több ember halt meg a tsunami miatt.

  26. Krakatau kitörése során a sziget jó része eltűnt

  27. Krakatau hatása • A földön 1,2°C fok csökkenést okozott a Krakatau kitörése. • 25 km3 szilárd anyag került a légkörbe, 40 km-es magasságig, savas esõket okozva. • Tsunamit okozott, 36 500 halálos áldozattal. A tengeri élõvilág az oxigén szegény víz miatt pusztult.

  28. Globális klimaváltozás jelei a Krakatau kitörése után

  29. Etna füstje

  30. Mt Saint Helens kitörése Mt Saint Helens klimahatása csak lokális volt, mert aránylag kevés kén került a környezetbe.

  31. Szmog • A szmog egy bizonyos köd típus. • A szmog alkotói: ózon, SO2, NOx, CO2, CO, szerves gőzök, vízpára finomszemcséjű részecskék (fine airborn particular matter PM) elégtelen égésből, utak porából, termőtalajból. A szmog kialakulásához megfelelő légköri viszonyok (pl. szélcsend, és fokozott légszennyezés szükséges. • 24 órán át tartó szélcsend, 80 ppb ózon és a 50 µg/m3 PM, már szmog kialakulásához vezet.

  32. Kína felett szmogos az ég a napsütés ellenére

  33. Rendkívüli légszennyezettség helyzet A légszennyezettség tartósan és nagy területen eléri, vagy meghaladja a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértéket Füstködriadó terv (szmogriadóterv) lakosság tájékoztatása pontforrások működésének korlátozása, felfüggesztése mozgó légszennyező források működésének korlátozása

  34. Budapesti szmogriadó terv • Budapest Főváros Közgyűlésének 90/2008. (XII. 30.) önkormányzati rendelete Elrendeli a gépjárművek Budapest fôváros közigazgatási területén való használatának korlátozását, tekintettel azok rendszámtábláján található utolsó számjelre: a naptári hónapszerinti páratlan napokon csak a páratlan, a naptári hónap páros napokon csak a páros számjelű járművek közlekedhetnek;

  35. A levegőhőmérséklete függ a terület beépítettségétől Növények párologtatásukkal temperálnak.

  36. Inverzió kialakulásának körülményei • Szélcsend • Szmog képző anyagok jelenléte • A város völgyben található

  37. Inverzió kialakulása Az inverzió jelensége visszatartja a mérges gázokat és a részecskéket.

  38. Los Angeles speciális szmog képződése Az óceáni hideg levegő kulcsfontosságú a jelenségben.

  39. Szmog Los Angelesben

  40. A szél a szmogot messzire, természeti tájakra is elviheti

  41. Részecskék természetes távozása az atmoszférából • Nedves kiülepedés • 1, A részecskék esőcseppekkel egyesülve kimosódnak (0,1 μm < részecske). • 2, Az esőcsepp légáramlata magával ragadja a részecskét (0,1 μm > részecske, Aitken). • Száraz kiülepedés • A részecskék méretük szerinti sebességgel kihullanák a földre. Ez kb. egynegyedét teszi ki a kiülepedésnek. • A részecskék a túltelített vízgőzben beindíthatják a kondenzációt.

  42. Részecske eltávolítás technológiai lehetőségei • Gázáramból történő részecske eltávolító eszköz kiválasztásánál két dolgot kell alapvetően figyelembe venni • Gázáram paraméterei: Nagy T és p gázáramban jóval korlátozottabbak a lehetőségeink, mint az atmoszférikus nyomású, 200 °C körüli gázok esetében. • Részecske paraméterei: Lényeges kérdés a részecske mérete és anyagi minősége is.

  43. Aeroszol mérésének elve

  44. Fotocellás pormérő készülék Újabb készülékekben a β sugárzás elnyelését mérik

  45. Részecskeszám mérés távolról A módszer a fényszórás elvén működik

More Related