180 likes | 854 Views
Nyelvemlékek elemzése. Mi a nyelvemlék?. A nyelvemlékek. Nyelvemlék minden, a múltból fennmaradt tárgy, amely a nyelvvel kapcsolatos információt hordoz. Kossuth hangja. Az írásos emlékek. A magyar nyelvet rovásírással rögzíthették először.
E N D
Nyelvemlékek elemzése Mi a nyelvemlék?
A nyelvemlékek • Nyelvemlék minden, a múltból fennmaradt tárgy, amely a nyelvvel kapcsolatos információt hordoz. Kossuth hangja
Az írásos emlékek • A magyar nyelvet rovásírással rögzíthették először. • Ez azonban a kereszténység felvétele után háttérbe szorult.
Kéziratos írásbeliség (1527-ig) Nyomtatott és kéziratos írásbeliség (1527-től) Az írásos emlékek fő típusai
A kéziratos emlékek típusai • Szórványemlék: nem magyar nyelvű szövegben magyar nyelvű, mondatszint alatti részletek. • Szövegemlék: magyar nyelvű mondatokat tartalmazó nyelvemlék.
A külföldi szórványemlékek • Mohamedán források (IX—X. század): Al-Dzsajháni műve alapján • Bizánci források (X. század, korai Árpád-kor): Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról • Nyugati források (kalandozások kora): Liutprand, Ekkehard, Regino stb.
Oklevelek A veszprémvölgyi apácák adománylevele (1002/1109) TA. (1055) A dömösi prépostság adománylevele (1138/1329) A tihanyi apátság birtokösszeírása (1211) Egyebek Váradi Regestrum (1208—35/1550) Gesták és krónikák Anonymus (II. vagy III. Béla idején, XII. sz. közepe-vége), Kézai Simon (1282—85) A hazai szórványemlékek
A korai szövegemlékek • HB. (1192—95) – Pray-kódex • ÓMS. (1300 k.) – Sermones • Gyulafehérvári Sorok (GyS. – 1310—20) • Königsbergi Töredék és Szalagjai (KT. És KTSz. – 1350 k.) • Marosvásárhelyi Sorok (MvS. – 1410 k.)
A kódexek • Könyv méretű, többnyire vallásos tárgyú kéziratos nyelvemlék (bekötve) a 15—16. sz.-ból • Összesen 46 maradt fönn, de lehet következtetni 200—300-ra • Főleg domonkos és ferences kódexek maradtak fönn
Világi tárgyú szövegemlékek (15. sz.) • Szabács Viadala • Várdai Aladár levele • Bagonyai Ráolvasások • Soproni Virágének • Vér András menedéklevele
Nyomtatott szövegemlékek • Magyarországon 1471-től nyomtatnak (Andreas Hess) • Az első: 1527, Krakkó (Sylvester János) • Az első teljesen magyar: Komjáti Szent Pál levelei
Nyomtatott szövegemlékek • A legjelentősebb nyomdák: • Krakkó • Bécs • Kolozsvár • Debrecen (1576-ig 196 magyar nyelvű nyomtatvány lát napvilágot)
Régi magyar nyelvkönyvek • Az első nyelvtan: Sylvester János: Grammatica Hvngarolatina (1541) • Az első helyesírás: Dévai Bíró Mátyás: Orthographia Vngarica (1549) • Az első (nyomtatott) szótár: Pesti Gábor: Nomenclatvra sex lingvarum (1538)