7. oszt.

1. 7. oszt. SZAVANNA SIVATAG Készítette: Nékám Róbertné

4. SZAVANNÁK: A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és acsapadék határozza meg. Az Egyenlítőtől északra és délre, a 10.-20. szélességi fokok között az évi középhőmérséklet lényegében ugyanolyan, a csapadék évi mennyisége viszont kevesebb, mint az Egyenlítő vidékén. Ezeken a területeken, a csapadék mennyisége és annak évi eloszlása szerint  két évszakot különböztetünk meg. Egy csapadékos évszak váltakozik egy csapadékszegény időszakkal. A csapadékszegény időszak az Egyenlítőtől távolodva egyre hosszabb. Az ilyen éghajlati területen facsoportokkal, ligetekkel tarkázott magas füvű térségek,  szavannák találhatók. 

5. A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre:

6. Erdős szavanna alakul ki: Ahol még több a csapadék és rövid a száraz időszak. Ezek az erdők is összefüggőek, mégis sok mindenben különböznek a trópusi esőerdőtől. Még a legmagasabb sem érik el a 40 métert. Lombkoronaszintjük laza. Az erdő aljára viszonylag sok fény jut, így gazdag az aljnövényzete. A fák nem örökzöldek, mert a száraz időszakban a lombjuk lehull. A fák és facsoportok között 2-3 méter magasra nő a fűtakaró. A szavannák jellegzetes fái az akáciák20-30-as csoportokban nőnek. A szavanna talaja tápanyagban gazdagabb, mint trópusi esőerdő talaja. A száraz időszakban elpusztult növényekből keletkező tápanyagot nem mossa ki a csapadék.

7. AKÁCIA

8. Füves szavanna: Itt tovább csökken a csapadék mennyisége és a csapadékos időszak hossza, így elmaradnak a facsoportok, és alacsonyodik a fű is. A fatermetű növények közül csak a majomkenyérfák élnek itt. Magányosan fordulnak elő. Ágaik vízszintesen szétterülnek. Nagy, uborka alakú termésük a majmok legkedvesebb csemegéje. Innen kapták a nevüket is. 

10. Földünkön az afrikai szavannák állatvilága a leggazdagabb. A füves térségeken tömegesen legelésznek a növényevő emlősök. • Antilopok: kecsesek kisebb-nagyobb csordákban élnek. • Nagyon sok fajuk van. A legkisebbek nyúl nagyságúak, a legnagyobbak jól megtermett szarvasmarha méretűek. • A szarvasmarhákkal rokonok. • gerincesek , emlősök • tülkös szarvú • párosujjú patás • növényevő, redős zápfog, kérődző

12. Zebrák: • Az antilopokkal rendszerint együtt legelésznek Afrika szavannáin . • Rövid szőrzetük csíkos rajzolatú, ezért tigrislovaknak is nevezik őket. • - gerincesek, emlősök • páratlan ujjú patások • növényevők, de nem kérődzők • Érzékszerveik igen fejlettek, nehezen közelíthetők meg • Valószínűleg éberségük miatt csatlakoznak hozzájuk más állatok is. • - Társasan élnek. Olykor százan is összeverődnek egy ménesbe. 

14. Csimpánz: • Az erdős szavannáknak az esőerdőkkel határos területén él .  • - Emberszabású majom. Farka nincs. Szeme előretekint. • 32 foga van. Gumós zápfogai elárulják, hogy mindenevő, • bár legjobban a gyümölcsöt kedveli. A banán és a majomkenyérfa • termése a kedvenc csemegéje. • - Tenyere, talpa csupasz. Kezén, lábán az 5 ujj végét köröm fedi. • - A csimpánz mind a négy végtagjával ügyesen fog és fogódzkodik. • Nem tartózkodik állandóan a fákon, de éjszakára, 8-10 méter magasságban fészket épít, és ezt naponta újra készíti. • A nőstény egy kölyköt szül, • melyet a hátán hordoz. • Gerincesek, emlősök. • Csoportokban élnek. • A legerősebb hím • gondosan vigyáz a csoportra. 

16. Oroszlán:Afrika legrettenetesebb ragadozója, az "állatok királya. • Gerincesek, emlősösök. • Nagymacska. • Teste hajlékony, rugalmas. Mozgása méltóságteljes. • A hím nyakát, mellét hosszú és dús sörény borítja, • a nősténynek soha sincs sörénye. • Az oroszlánok falkába verődve, közösen vadásznak. A zsákmányt is együttesen fogyasztják el. Áldozatukat nem üldözik, hanem félkörben vagy körben körülfogják. Amikor a vad ki akar törni a körből, az éppen azon a helyen tartózkodó oroszlán üti le a menekülő állatot. • Főként alkonyatkor és éjszaka vadásznak. Ha jóllakottak, kényelmesek és lusták, de bátrak és gyorsak, ha az éhség kergeti őket. • Ragadozó, tarajos zápfog • Fő eledelük a növényevő patás állatok húsa, de szükségből sáskákkal vagy más apró állatokkalis megelégszenek. 

20. Nílusi krokodil: Afrika melegvízű folyóiban és tavaiban él. • - Gerincesek, hüllők. • Testének alakja a fürge gyíkéhoz hasonló. • A krokodilok hosszú életük alatt átlagban 4- 6-10 méteres óriásokká nőnek. • Testüket pikkelyek, szarupajzsok és csontos pajzsok fedik, ezek • páncélt alkotnak rajtuk. • Ragadozók. • Alkonyatkor és éjszaka vadásznak. • Halakkal, kisebb-nagyobb emlősállatokkal, mocsári és vízi madarakkaltáplálkoznak. • A krokodil nem tud rágni, a nagyobb falatokat egészben nyeli le. • A nagyobb zsákmányt általában többen veszik körül, és széttépik. • A vizet csak sütkérezés vagy tojásrakás idejére hagyják el.

21. A nőstény földbe kapart gödörbe rakja 20-100, lúd tojás nagyságú, mészhéjútojását, és a kiköltést a Nap melegére bízza. • Az anyaállat az ivadékok kikelése közben a "fészek" közelében tartózkodik. Őrzitojásait. A kis krokodilok röviddel kibúvásuk előtt, még a tojásban, elkezdenekvartyogni. A nőstény ekkor odasiet, és a kikelő kis állatkákat a vízhez vezeti. • A krokodilokat mindenütt irtják, értékes bőrükért vadásszák. Tenyésztik.

22. Sivatag : Ahol a száraz évszak 10-12 hónapig tart, ott a talajt már nem borítja összefüggő növényzet. Ezen a területen alakul ki a sivatag.  - Teve a sivatag hajója. Egypúpú / dromedár/, kétpúpú.

23. Óriáskaktusz / tüske= módosult levél Sivatagi róka = párologtatás csökkentése/ / pozsgás szár= húsos vizet raktározó szár / / nagy fül = hőszabályozás/

24. Datolyapálma - Oázis

25. A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre: FŰ----------------------- ZEBRA ---------------------OROSZLÁN MAJOMKENYÉRFA GYÜMÖLCSE -------------------------- CSIMPÁNZ ----------------------------------KROKODIL