Szintvizsgáztatás az agrárgazdasági szakképesítéseknél

1. Szintvizsgáztatás az agrárgazdasági szakképesítéseknél Szabó Sándorné Ráckeve, 2013. augusztus 29.

2. Jogszabályi háttér • Szakképzési törvény – 2011. évi CLXXXVII. törvény • Új OKJ megjelenése – 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet • Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól - 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet • Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet – 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

3. Szakképzési kerettantervek - 14/2013. (IV. 05.) rendelet • Szakmai és vizsgáztatási követelmények - 41/2013. (V. 28) VM rendelettel

4. Szintvizsga bevezetése (előzmények) • A szintvizsga elődje az időközi vizsga, szintfelmérő vizsga • A 2003. évi XXIX törvény lehetővé teszi a szintvizsga szervezését • Minőségbiztosítás bevezetése az oktatásban – szintvizsga a folyamatba épített „gyártásközi ellenőrzés” • Képzési szakasz lezárásakor alkalmazva, annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat

5. 2004 modellkísérletek (szintvizsgaszabályzat, feladatbank, értékelés) • Szintvizsgák beépülése a tanév rendjébe

6. Szintvizsga bevezetése (jelen) • Szintvizsga célja: annak mérése, hogy a tanuló szakiskolában az elsőszakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat

7. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az alábbi a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szintvizsgáit szervezi: • Dísznövénykertész • Kertész • Virágkötő, virágkereskedő • Erdészeti szakmunkás • Mezőgazdasági gépész

8. Édesipari termékgyártó • Élelmiszeripari szakmunkás • Húsipari termékgyártó • Molnár • Pék • Szőlész, borász • Gazda • Halász, haltenyésztő • Lovász • Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó

9. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben megjelent SZVK alapján indított 3 éves képzéseknél a szintvizsgakötelező! • Annak a szakiskolai tanulónak: • aki nappali rendszerű oktatásban, • vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt és nem rendelkezik érettségi vizsgával.

10. A szintvizsga gyakorlati vizsgarészből áll!

11. A szintvizsga komplex, vagy legfeljebb 4 feladatból állhat, a szakterület igényeinek, jellegzetességeinek megfelelően: • A gyakorlati képzés szakmai követelményeire épül: • manuális cselekvés, szakmai alapfogások, • általános szakmai tevékenység, • alapvető számítási műveletek, • rajzolvasás, • munkautasítások értelmezése, stb.

12. Szintvizsga időtartama: 120-240 perc Nem számítható be a végrehajtás időtartamába: • a tételek kihirdetése, • a munkahely elfoglalása, • rendkívüli leállás pl.: anyaghiány, eszközhiány, áramkimaradás, stb.,

13. Szintvizsga értékelése • Szerezhető maximális pontszám: 100 • 0 – 50% 1 (elégtelen, nem felelt meg) • 51 – 60% 2 (elégséges, megfelelt) • 61 – 70% 3 (közepesen megfelelt) • 71 – 80% 4 (jól megfelelt) • 81- 100% 5 (kiválóan megfelelt)

14. A feladatok értékelésénél figyelembe kell venni: • a modulkövetelményekben előírt kompetenciák teljesítését, • a fellépést, a munkához való hozzáállást, • a higiéniai, a személyi felszerelés szakmai és esztétikai megjelenítését, • a kommunikációt, • a munkavédelmi, tűzvédelmi, higiéniai, környezetvédelmi szabályok betartását.

15. A szintvizsga eredménye nem számít bele a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe!

16. A szintvizsgát a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés megkezdése előtt kell megszervezni Szintvizsga időpontja: az első szakképzési évfolyam február első tanítási napjától - április utolsó napjáig.

17. A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon (illetve a szintvizsga teljesítéséig) a szakmai gyakorlati képzést: • a szakképző iskolában vagy • a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében lehet megszervezni.

18. Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely • Kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, • a termeléstől teljesen elkülönített, • a nyilvántartást vezető szerv (NAK) által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, • állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, • csoportos (legalább 8 tanuló) képzésére alkalmas, • iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, • ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

19. Szintvizsgát a NAK területileg illetékes Megyei Igazgatóságai szervezik a szakképző iskolák bevonásával. • A szintvizsga követelményeit a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a NAK dolgozza ki.

20. A szintvizsga követelményei nyilvánosak a NAK honlapján megtalálhatóak. • A szintvizsga követelményeit a szakiskola ismerteti a tanulóval és a tanuló szüleivel, a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

21. Nem vehet részt a szintvizsgán az a szakiskolai tanuló, akinek a szintvizsga megkezdéséig a gyakorlati képzési időben az • igazolt és • igazolatlan hiányzása összesen meghaladta a gyakorlati képzési idő 20%-át.

22. Eredményes szintvizsga • Tanulószerződés kötése • Üzemi gyakorlat lehetősége

23. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a NAK területileg illetékes Igazgatósága: • javító • pótló szintvizsgát szervez .

24. A javító, pótló szintvizsgák helyét és időpontját a NAK illetékes Megyei Igazgatóságai határozzák meg június 10-ig Javító, pótló szintvizsgák: június 15 - augusztus 30 közötti időszakban szervezhetők.

25. Szintvizsga előkészítése A szintvizsga előkészítésével kapcsolatos feladatokat a NAK területileg illetékes Megyei Igazgatósága látja el!

26. Szakiskola • tájékoztatása a szintvizsga követelményeiről a tanulók és a szülők részére, • segítő tanár és a jegyző kijelölése, megbízása (nem tagjai a vizsgabizottságnak). Összeférhetetlenség! NAK Megyei Igazgatóság • Értesítés a szakképző iskolák felé a szintvizsga szervezéséről (egyeztetés). • Tanulói létszámok pontosítása(iskolánként, szakmánként).

27. Vizsgabizottság kijelölése → minden vizsgacsoporthoz külön vizsgabizottságot kell kialakítani. • A vizsgabizottság a NAK által megbízott elnökből és vizsgabizottsági tagból áll. Összeférhetetlenség! • A vizsgabizottság megbízása egy vizsgaalkalomra szól! • A NAK on-line rendszerben tartja nyilván a szintvizsga bizottságok elnöki névjegyzékét.

28. A szintvizsga elnöki pályázati felhívás a NAK honlapján található!

29. Vizsgahelyszínek kiválasztása, bejárása, véglegesítése. • NAK Megyei Igazgatóság tájékoztatása a szakiskola és a gyakorlati képzőhely felé a vizsga menetéről, a szervezési feladatokról. • Tanulók jelentkeztetése, tanulói adatlapok a NAK hálózatáról letölthetőek.

30. Vizsgafeladatok kiválasztása (vizsgaszervező, szakiskola és a szintvizsgabizottság elnöke egyeztetve választja ki). Kiválasztás után titkosan kezelendő. • Vizsgacsoportok kialakítása.

31. Tanulók értesítése a szintvizsga időpontjáról, helyszínéről. • A vizsga dokumentumainak (iratainak) elkészítése szakmánként és vizsgacsoportonként (jegyző).

32. Költségek • Szintvizsga költségeinek tervezése, véglegesítése, engedélyeztetése. • A szintvizsgán elszámolható költségek: • Anyagköltség, • Vizsgahelyszín bérleti díja, • Rezsiköltség, • Szervezési költség.

33. Költségvetés Költségvetés vizsgánként készül. Feltüntetésre kerül: • iskola neve, címe, • szakma megnevezése, száma, • vizsga jelölése (azonosító száma) • vizsga helyszíne, • vizsga időpontja, • tanulók létszáma, • tételes költségvetés.

34. A költségtervet a NAK Gazdasági és Informatikai Igazgatósága hagyja jóvá!

35. Szintvizsgabizottság díjazása • Elnök: • A mindenkori minimálbér 2,5%-a/vizsgázó tanuló. • Vizsgabizottsági tag: • A mindenkori minimálbér 2%-a/vizsgázó tanuló.

36. Szintvizsga lebonyolítása A szintvizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi: • a vizsga szakmai feltételeit, • a vizsgafeladat előkészítését, • a biztonságos munkavégzés feltételeit, • meghatározza a vizsga időbeosztását.

37. A szintvizsgát csak a teljes vizsgabizottság előtt, a vizsgabizottság munkáját segítő tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illetve folytatni. • Az elnököt a vizsgabizottsági tag rövid ideig helyettesítheti maximum 30 perc. • Amennyiben a vizsgabizottság tagja nem tudja ellátni feladatát, a NAK Megyei Igazgatósága gondoskodik a helyettesítésről.

38. A vizsga menete: • Tanulók azonosítása • Szintvizsga megnyitása • Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás → jegyzőkönyv! →aláírás!

39. Feladat kiosztása, rövid tájékoztatás • Felügyelet melletti önálló munkavégzés

40. Értékelés • A szintvizsgabizottság értékeli a tanulókat, a segítő tanár javaslatot tehet a vizsgázók teljesítményének értékelésére. • A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. • - a szintvizsga megkezdése előtt, • - a szintvizsga befejezését követően, • - a vizsgát zavaró körülmény, szabálytalanság esetén. • Vitás esetben az elnök szava dönt!

41. Sikeresen teljesítette a szintvizsgát az a tanuló, aki legalább 51%-os eredményt elért. • A szintvizsgát nem, illetve sikertelenül teljesítő tanulók számára a NAK Megyei Igazgatósága évente legalább egy alkalommal javító,pótló szintvizsgát szervez. • A javító, pótló vizsgát a tanulói létszámtól függően a NAK Megyei Igazgatóságaáltal meghatározott intézményben kell megszervezni.

42. Igazolás • Az eredményes szintvizsgát tett tanulók részére jelöléssel ellátott igazolás kiállítása. • Az igazoláson a NAK Megyei Igazgatójának körbélyegzőjét kell használni. • Az igazolás 1 eredeti példányban készül. • Az elveszett igazolásról a tanuló kérésére a vizsgaszervező igazolás másolatot állít ki.

43. Szintvizsga zárása • Az elnök ismerteti a tanulókkal a szintvizsga eredményeit, kiosztja az igazolásokat. • A szintvizsgáról egyetlen jegyzőkönyv készül.

44. A szintvizsgabizottság elnökének feladatai • A vizsgabizottság munkájának irányítása, értekezletek vezetése, • A szintvizsga szabályos előkészítésének, feltételeinek, • lebonyolításának ellenőrzése, • Tanulók adatainak ellenőrzése,

45. A vizsga nyugodt légkörének biztosítása, • A vizsgával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése, • Tanulók tájékoztatása az őket érintő döntésekről, a szintvizsgával kapcsolatos tudnivalókról , • A szintvizsga eredményeinek kihirdetése, vizsga értékelése, igazolások átadása.

46. A szintvizsga dokumentumai Tanulói adatlap • A vizsgázóról a szintvizsga megkezdése előtt az iskola által szolgáltatott adatok alapján a vizsgaszervező - NAK MegyeiIgazgatóság- tanulói adatlapot készít. • A szintvizsga eredményét a vizsga jegyzője vezeti rá az adatlapra • A szintvizsgabizottság elnöke, vizsgabizottsági tagja, és jegyzője írja alá.

47. Pontozó lap • A feladatok, feladatrészek értékelésére szolgál. • A vizsgabizottság az értékelő lapon szereplő pontoknak megfelelően határozza meg a vizsgázó minősítését.

48. Értékelő lap • Tartalmazza a vizsgázó adatait, • minősítését, • a vizsgabizottság elnökének, tagjának, jegyzőjének és a segítő tanárának aláírását. • A szintvizsga jegyzőkönyvének mellékletét képezi. • Hitelesített másolatát az iskola őrzi.

49. Igazolás • A NAK által elfogadott, jelöléssel ellátott igazolás adható csak ki. • A szintvizsga jegyzője az adatlapon szereplő adatokkal megegyezően állítja ki. • A vizsgabizottság elnöke, tagja írja alá. • A NAK Megyei Igazgatójának körbélyegzőjével kell ellátni. • Egy eredeti példányban készül.

50. Jegyzőkönyv A szintvizsgáról egyetlen jegyzőkönyv készül, amely időrendben tartalmazza : • a vizsga összes eseményét, • a szintvizsgabizottság értekezleteit, • szintvizsgabizottság döntéseit, véleményét, • a vizsgabizottság elnökének, tagjának, jegyzőjének és a segítő tanárának aláírását, • a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szintvizsgával kapcsolatos iratokat (feladatlapok,értékelő lap)