1 / 16

19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége

19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége. Az életbiztosítási piac szereplői. (az ügyfeleken kívül) ezeket az alábbi csoportokba lehet sorolni: szolgáltatók konkurenseik közvetítők szövetségek szabályozó.

Download Presentation

19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége Banyár József: Életbiztosítás 19.

  2. Az életbiztosítási piac szereplői • (az ügyfeleken kívül) ezeket az alábbi csoportokba lehet sorolni: • szolgáltatók • konkurenseik • közvetítők • szövetségek • szabályozó Banyár József: Életbiztosítás 19.

  3. Az életbiztosítás kapcsolata a társadalom-biztosítás rendszerével és szolgáltatásaival Jelentősége miatt külön foglalkozunk a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel A TB Magyarországon két alrendszerre bomlik, a nyugdíj- és az egészségbiztosításra. a nyugdíj- és az egészségbiztosításra. Az életbiztosításoknak mindkét alrendszerrel van kapcsolata, de a kapcsolat súlya nem azonos. Banyár József: Életbiztosítás 19.

  4. A TB nyugdíjrendszerével való összehasonlítás aspektusai: • cél, illetve funkció, • működési rendszer, • a befizetések és a kifizetések közötti viszony , • a belépés indoka • profit Banyár József: Életbiztosítás 19.

  5. A TB nyugdíjrendszerének és az életbiztosításnak részben ugyanaz a célja: gondoskodni az öregkor anyagi biztonságáról. Ezt a célt különböző módokon érik el. A TB nyugdíjrendszere törekszik arra, hogy átfogó legyen  a lakosság egészének Az életbiztosítás önálló céljai (temetkezés, előtakarékosság, gondoskodás) Banyár József: Életbiztosítás 19.

  6. Az életbiztosítás kizárólag ún. tőkefedezeti rendszerben  a TB nyugdíjrendszere kizárólag ún. felosztó-kirovó (1997-ig), illetve vegyes rendszerben (1998-tól) működik Eltérésa két rendszer között:  tőkefedezeti rendszer: a biztosított befizetéseit egy részére elkülönített kamatozó betétszámlán fölhalmozzák  a járadék tőkeértéke megegyezik a fölhalmozott pénzmennyiséggel felosztó-kirovó rendszer: a befizetések összege pont arra elegendő, hogy az éppen nyugdíjban lévők nyugdíját fizetni tudják belőle.  tartalékok nélkül működik Banyár József: Életbiztosítás 19.

  7. befizetéssel meghatározott (Defined Contribution) szolgáltatással meghatározott rendszer (Defined Benefit) A BM rendszerben szigorú egyéni ekvivalencia érvényesül, az SZM rendszerben általában csak az egész veszélyközösség szintjén egyenlő a befizetés a kifizetéssel. Életbiztosítás: BM TB (felosztó-kirovó): SZM TB (magánpénztárak): BM Banyár József: Életbiztosítás 19.

  8. Az életbiztosítás önkéntes  elvileg is csak tőkefedezeti rendszerben működhet. Felosztó-kirovó csak az állam által előírtan, kötelező jelleggel működhet. A tőkefedezeti rendszerben hatalmas tartalékok képződnek  a pénzpiacon be kell fektetni  állandóan stimulálja a tőzsdét  felértékelődik a befektetéseket végzők pénzügyi szaktudása, illetve a pénzpiac szerepe. A felosztó-kirovó rendszerben nem képződnek számottevő tartalékok  nincs számottevő hatása a tőzsdére  a gazdaságot sem élénkíti  nincs nagy szerepe a pénzügyi szaktudásnak  de: nagy hatalma van a befolyó pénzeket újraelosztó bürokráciának, illetve testületeknek. Banyár József: Életbiztosítás 19.

  9. Miért működik a legtöbb országban a TB nyugdíjrendszere felosztó-kirovó rendszerben? Mert egyik napról a másikra be lehet vezetni, de… …az első kedvezményezetteknek járó szolgáltatás mögül hiányzó megtakarítás végig hiányozni fog  nem lehet garantálni a jogosultaknak a szolgáltatást a rendszer megszűnte utánra. Ha tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetése esetén az első generáció, akinek ez a rendszer teljes nyugdíjat tud adni, az a generáció, aki a rendszer bevezetésekor éppen belépett a munkaerőpiacra … ezért választották a felosztó-kirovó rendszert a II. vh. után Banyár József: Életbiztosítás 19.

  10. Felosztó-kirovó rendszer érzékeny a demográfiai változásokra  A ’90-es években mindenhol válságba került, mert: Jól működik amíg a munkaerőpiacra többen lépnek be, mint a nyugdíjas korba (hiszen a dolgozók befizetéseiből fedezik a nyugdíjasoknak járó kifizetéseket), és ha nem nő az átlagéletkor Banyár József: Életbiztosítás 19.

  11. Az életbiztosítások esetében működik az ekvivalencia-elv A TB nyugdíjrendszerében: csak bizonyos kvázi-ekvivalencia, mert: szolidaritási elv Életbiztosítás esetében ez nem lehetséges! A szolidaritási elv a TB működésében: • minimál-nyugdíj  redisztribúció • degresszivitás • redisztribúció a nők javára Banyár József: Életbiztosítás 19.

  12. Önkéntes  kötelező Profitorientált  non-profit Önkéntes és magánpénztárak Mindkettő BM Tulajdonosok a tagok (eltérően az életbiztosítástól) Banyár József: Életbiztosítás 19.

  13. A pénztárak alapvetően az életbiztosítás konkurenciájának tekinthetők. A verseny mellett azonban elképzelhető együttműködés is: 1. "Pénztárszolgáltató" cégek 2. járadékszolgáltatás a biztosítóktól Banyár József: Életbiztosítás 19.

  14. Az életbiztosítás nemzetgazdasági hatása Közvetett hatások: megteremti a biztonság tudatát… és magát a biztonságot egy váratlan negatív esemény (itt halál, munkaképtelenné válás) hátrányos anyagi következményei nem gyűrűznek tovább Banyár József: Életbiztosítás 19.

  15. Közvetlen hatások: A megtakarítási jellegű életbiztosítások a kis tőkéket összegyűjtik, és nagy, befektethető tőkévé akkumulálják kiváltják a társadalombiztosítás bizonyos szolgáltatásait halasztott fogyasztás- felfutási szakaszban mérsékli az inflációs nyomást Banyár József: Életbiztosítás 19.

  16. Összességében: Munkahelyet teremtenek A díjtartalék aggregáció pozitív hatása Nyugdíjjáradék szélesebb körben Adóbevétel A lakosságot saját egészsége védelmére ösztönzik, visszafogják a káros szenvedélyek elterjedését A pénzügyi stabilitás megteremtése Költségmegtakarítás a társadalomnak Banyár József: Életbiztosítás 19.

More Related