1 / 108

HÍRKÖZLÉSELMÉLET/2

HÍRKÖZLÉSELMÉLET/2. Frigyes István 2008-09/II. 2. Digitális jelek átvitele analóg csatornán: a zaj hatása. Bevezető megjegyzések. A digitális átvitel elmélete (legalább is részben): a döntéselmélet alkalmazása. Digitális jelek-jelátvitel definíciója: Véges számú jelalak ( M )

holland
Download Presentation

HÍRKÖZLÉSELMÉLET/2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. HÍRKÖZLÉSELMÉLET/2 Frigyes István 2008-09/II.

  2. 2. Digitális jelek átvitele analóg csatornán: a zaj hatása

  3. Bevezető megjegyzések • A digitális átvitel elmélete (legalább is részben): a döntéselmélet alkalmazása. • Digitális jelek-jelátvitel definíciója: • Véges számú jelalak (M) • Mindegyik véges ideig tart (T) • A vevő (a priori) ismeri a jelalakokat (tárolva vannak) • Így a vevő feladata: hipotézisvizsgálat.

  4. Bevezető megjegyzések • Minőségi paraméter: a hibavalószínűség • (Vagyis a költségek: • ) • Hibás döntést okozhat: • additív zaj • lineáris torzítás • nemlineáris torzítás • additív interferencia (CCI, ACI) • paraméter hibás ismerete • pl. szinkronizációs hiba

  5. T Tˆ Bevezető megjegyzések • Gyakran nem egy jel hibavalószínűsége, hanem egy jelcsoporté – keret – ami érdekes • (Mégegy minőségi paraméter: T hibás felismerése: jitter. )

  6. Átviteli Csatorna DIGITÁLISFORRÁS NYELŐ DE-KÓDOLÓ DE-KÓDOLÓ FORRÁS FORRÁS KÓDOLÓ KÓDOLÓ NYELŐ NYELŐ PE ÁTVITELI CSATORNA ÁTVITELI CSATORNA ÁTVITELI CSATORNA PE,dek JITTERMENTESÓRA adat adat RUGALMASTÁR óra óra Bevezető megjegyzések – a paraméterek javítása Mindkét minőségi paraméter javítható. Hibavalószínűség: Jitter

  7. ωc n(t) s(t) z2(t) z0(t) z1(t) NEMLINERŐSÍTŐ SÁVSZŰRŐ FADINGESCSATORNA SÁVSZŰRŐ DÖNTŐ + ωc CCI INTER-FERENCIA ω1 ACI INTER-FERENCIA ω2 ACI INTER-FERENCIA Bevezető megjegyzések – minőségrontó hatások T(ω) H(ω) A(ω)

  8. Bevezető megjegyzések • Megjegyzések: • 1. Ezek a hatások nem írhatók le a két – most definiált – minőségi paraméterrel, ezek mind analóg hatások; ezért az átviteli csatorna – ezen a szinten – analóg csatorna. • 2. A rádió- és az optikai frekvenciasáv viselkedése eléggé eltérő. Előbb az elsővel fogunk foglalkozni, majd kiegészítjük az utóbbival.

  9. Időzítés (T) n(t) ˆm FORRÁS JELGENE-RÁTOR DÖNTŐ NYELŐ + si(t) mi r(t)= si(t)+n(t) {mi}, Pi M Egyedülálló jelek átvitele additív Gauss-zajban • A sok hibaforrás közül most csak ezt nézzük. • A vizsgálandó modell:

  10. Egyedülálló jelek átvitele additív Gauss-zajban • Specifikációk: • A Pi a-priori valószínűségeket ismerjük • Az valós időfüggvények tartója: • (0,T) • energiájuk véges (E: az időfüggvény négyzetes integrálja) • kölcsönös-egyértelmű kapcsolat (az adó nem téveszt)

  11. Egyedülálló jelek átvitele additív Gauss-zajban • Zaj: Gauss • 0-várható értékű • stac. • additiv úgy rajzoltuk • fehér • Megj.: fehér zaj: σn=

  12. Egyedülálló jelek átvitele additív Gauss-zajban • Megj.: a fehér csak közelítés. Pontosabb: Planck-formula: • Ha hf/kBT0<<1: • Ha hf/kBT0>>1: • f =300 GHz,T0=30K:FkBT0 -0,1dB • f=200 THz,T0=270K:FkBT0-127 dB

  13. Egyedülálló jelek átvitele additív Gauss-zajban • Döntés: persze r(t)=si(t)+n(t) alapján. • A megismert általános módszer konkretizálása: független mintákat nem célszerű biztosítani (nagy volna a zaj); korrelált minták kevesebbet adnak; • továbbá: nem adtak útmutatást a sávszélességre. • Legtöbb információt várhatóan akkor kapunk, ha a jelidőben folyamatosan vizsgáljuk a jelet – és a megfelelő feldolgozást végezzük. A következőkben az adott konkrét problémát vizsgáljuk – és ahhoz csatlakozó kérdéseket.

  14. Egyedülálló jelek átvitele additív Gauss-zajban • A megvizsgálandó kérdések: • 0. Digitális jelek vektoriális előállítása • 1. Az optimális vevő • 2. Hibaarány • 3. Koherens – nem-koherens • 4. Optimális jelkészlet • 5. A digitális jelek által elfoglalt frekvenciasáv

  15. 0.Egyedülálló jelek – digitális jelek vektoriális előállítása • Adva a – valahogy megválasztott – jelkészlet : • Választunk egy ortonormált bázist: • (ortonormált: • Úgy, hogy • Persze

  16. 0. Egyedülálló jelek – digitális jelek vektoriális előállítása • Így: az időfüggvényeket egyértelműen jellemzi (ai,1, ai,2 … ai,D) szám D-s • De: ami D számmal van jellemezve, az tekinthető egy D-dimenziós vektornak • Vagyis • Így definiáltunk egy vektorteret: jel-tér • D a jeltér dimenziószáma (dimensionality)

  17. 0. Megjegyzés • Mint mondtuk: DM • Korábban láttuk: az általános esetben a döntési tér dimenziószáma: D=M-1. • Konkrét jelalakoknál (mint most) a döntést a jeltérben végezhetjük – ennél D lehet kisebb • (Megj.: volt egy megfigyelési terünk is, D=N; folyamatos megfigyelésnél elvileg D=∞ is lehet; most nem túl érdekes)

  18. 0. Hogy választjuk a bázist?

  19. 0. Hogy választjuk a bázist? • Ezt az eljárást folytatjuk, amíg elfogy (Gram-Schmidt féle ortogonalizáció) • Látható: legfeljebb M bázisfüggvény lehet • De ha vannak jelalakok, melyek egymás lin. kombinációi, azok nem hoznak be új dimenziót – így lehet, hogy D<M • Pl. M-állapotú PAM jelkészlet 1-dimenziós • QAM jelkészlet 2-dimenziós

  20. 0. Skalárszorzat • Két jeltérbeli vektor skalár szorzata a szorzatuk integrálja • Ebből (egyébként): |si|2 = Ei

  21. 0. Egyedülálló jelek – a zaj vektoriális előállítása • A jel után a zajt is vektoriálisan kellene előállítani. • Persze fel lehet írni a j-edik zaj-vektor-komponenst: • És az ebből adódó zaj-vektort • De nem igaz (teljes zaj-folyamatra), hogy

  22. 0. Egyedülálló jelek – a zaj vektoriális előállítása • (Egy Gauss-folyamat nem lehet véges-sok függvény lineáris kombinációja.) • Így • -ről azonban tudjuk, hogy ortogonális a teljes jel-térre; miután a jel a jeltérben van hatékony vevő a zajnak ezt a részét kiszűrheti – a vétel szempontjából irreleváns. n tehát tartalmazza a zaj teljes hatékony részét. (Röviden visszatérünk)

  23. n ˆm FORRÁS JELVEK-TORGE-NERÁTOR DÖNTŐ NYELŐ + si mi r= si+n {mi}, Pi 0. Egyedülálló jelek – vektoriális előállítás • Vizsgálhatjuk tehát az összeköttetés vektoriális modelljét

  24. 0. Egyedülálló jelek – vektoriális előállítás • A (jeltérbeli) zaj val.sűrűsége: korábban a σ2 volt kétséges (a fehér zajé végtelen) • Részletezés nélkül: a [0,T] intervallumban Gs fehér zaj bármilyen teljes ortogonális függvényrendszer szerint sorbafejthető • Az egyes összetevők függetlenek és σ2-ük azonos. • A jeltér bázisa egy ilyen teljes bázis része – minket csak ennyi érdekel

  25. 0. Egyedülálló jelek – vektoriális előállítás • Így írható a sűrűségekre:

  26. Jeltér

  27. φ(t) T 1/T1/2 s1(t) T A=(E/T)1/2 M=2 D=1 s2(t)=-s1(T) s2 s1 0. Jeltér – példák • 1. (Antipodális) NRZ alapsávi jelek

  28. 0. Jeltér – példák • 2. BPSK jelek M=2 D=2 s2 Φ s1 Ha Φ=π: antipodális D=1

  29. s2 s1 s3 s4 0. Jeltér – példák • 3. QPSK jelek M=4 D=2

  30. 0. Jeltér – példák • 4. (Ortogonális QFSK jelek) M=4 D=4 s3 s4 s2 s1

  31. s2 s1 s3 s4 0. Jeltér – példák • 5 Biortogonálisjelek M=4 D=2 Figyeljük meg: u.o. mint a QPSK

  32. 0. Jeltér – példák • MQAM jelek M D=2 Példa: M=16

  33. n s1 s2 r s5 n r s3 s4 1. Egyedülálló jelek – optimális döntési szabály • A döntési szabály most: a jeltér optimális (minimális hibaarányt eredményező) particionálása • Pl: D=2 Azelőtt a döntési teret kellett

  34. 1. Egyedülálló jelek – optimális döntési szabály • Láttuk: a kockázat minimális ha az a-posteriori valószínűség maximális. (Arra döntünk ami a legvalószínűbb), vagyis • A maximalizálandó valószínűséget meghatározhatjuk a Bayes-tétellel:

  35. 1. Egyedülálló jelek – optimális döntési szabály • Így a döntési szabály: • Illetve: mert a nevező nem függ (explicite) i-től

  36. 1. Egyedülálló jelek – optimális döntési szabály • Az a-post. sűrűség logaritmusa: • Végül is

  37. 1. Egyedülálló jelek – optimális döntési szabály • Egy pillanatra visszatérünk a zaj-vektorra. • Láttuk, hogy • A döntésben szereplő zajrészletezve, a teljes zaj figyelembevételével • Vagyis az optimális vevőben‘n(t) valóban irreleváns

  38. 1. Egyedülálló jelek – optimális döntési szabály • Megjegyzés: ha Pi≡1/M (azonos a-priori) • vagyis a legközelebbi javára kell dönteni

  39. ½(N0lnPM-EM) ½(N0lnP2-E2) ½(N0lnP1-E1) × + + + × × r KOMPARÁTOR max sM s1 s2 1. Optimális döntőkészülék – vektoriális alak Ha az E-k egyformák, ki-hagyhatóaz előfesz-ből.Ha még Pi=1/M,az egész elhagyható

  40. ½(N0lnPM-EM) ½(N0lnP1-E1) ½(N0lnP2-E2) × + + × × + r(t) s1(t) KOMPARÁTOR max sM(t) s2(t) 1. Optimális döntőkészülék (korrelációs) Persze a skaláris szorzás értelmét ismerjük Kérdés: szükség volt-ea modell összes elemére?

  41. Időzítés (T) n(t) ˆm FORRÁS JELGENE-RÁTOR DÖNTŐ NYELŐ + si(t) mi r(t)= si(t)+n(t) {mi}, Pi M s(t) ismert

  42. 1. Optimális döntőkészülék (illesztett szűrő) • Az előbbi korrelációs művelet lineáris (szorzás r(t)-től független ismert jellel és integrálás). • De: lin. művelet szűrővel is végrehajthajó – igy bizonyára van egy egyenértékű szűrő is – súlyfüggvénye h(t). h(t)=si(T-t) ↓ kauzális!

  43. sM(T-t) s1(T-t) s2(T-t) ½(N0lnPM-EM) ½(N0lnP1-E1) ½(N0lnP2-E2) + + + 1. Optimális döntőkészülék (illesztett szűrő) t=T r(t) KOMPARÁTOR max

  44. T T A 1/T1/2 s1(t) φ(t) 1. Néhány előbbi példa, kiegészítve a döntési küszöbökkel (Pi=1/M) • 1. (Antipodális) NRZ alapsávi jelek M=2 D=1 s2(t)=-s1(T) s1 s2

  45. 1. Néhány előbbi példa, kiegészítve a döntési küszöbökkel (Pi=1/M) • MQAM jelek M D=2

  46. s2 s1 s3 s4 1. Néhány előbbi példa, kiegészítve a döntési küszöbökkel (Pi=1/M) • 3. QPSK jelek M=4 D=2

  47. 1. Optimális vétel az optikai frekvenciasávban • Láttuk, hogy az optikai sávban termikus zaj nincs • Van viszont sörétzaj. (Opt. hivatkozás nélkül láttuk a Poisson-eloszlású zaj hatását.) Kicsit részletesebben később

  48. 2. Hibavalószínűség az optimális detektorban • Az eddigiek alapján a helyes döntés fel-tételes valószínűsége (feltétel: si-tadták) • A helyes döntés teljes valószínűsége • És a hibavalószínűség, persze

  49. 2. Hibavalószínűség az optimális detektorban • Ha az a-priori valószínűségek egyformák • Illetve, ha a jeltérbeli elrendezés (gyakran így hívják: konstelláció) még szimmentikus is:

  50. 2. Hibavalószínűség az optimális detektorban • Igen fontos megjegyzés: mint látjuk, a hibaval. csak a jelvektorokól függ és nem függ a jelalakoktól. Így pl az antipodális NRZ és az antipodális BPSK vagy a QPSK és a biortogonális jelek hibaaránya egyforma. • Így a konkrét jelalakokról más kritériumok alapján dönthetünk.

More Related