Előzmények

1. Koncepcióa 2000 LE alatti települések szennyvíz-elvezetési és tisztítási beruházásainak finanszírozására, a foglalkoztatás növelésére Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

2. Előzmények • A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet (Program) soron következő módosítása kapcsán érkezett észrevételek és költség-csökkentési utasítások eredményeként a szennyvízelvezetési agglomerációkra vonatkozóan, a csatornahálózatok és szennyvíztisztító telepek státuszát reprezentáló adatok gyűjtésére került sor a 2000 lakos-egyenérték (LE) szennyezőanyag-terhelés alatti települések körében (2008) • A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv előírásai szerinti határidős kötelezettség csak a 2000 LE feletti szennyvízterhelésű településeket, rendszereket érinti • A 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti magyar települési struktúra a családi házas jellegű, alacsonyabb koncentráltságot mutató térségben elhelyezkedő lakosságot érinti. Ezeknek az ingatlanoknak közművel történő ellátása nagyobb költségráfordítással jár, mint a városi környezetben lévőké Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

3. Adatok 2008. évi felmérés alapján * Egy része már jelenleg is csatornahálózattal ellátott Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

4. A képződő kommunális szennyvíz lehetséges útja(Vidékfejlesztési Minisztérium: Útmutató a 2000 lakos-egyenérték szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és tisztítási megoldásainak kialakításához) Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

5. A 2008. december 31-i állapotot tükröző Program országosan 577 db 2000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti agglomerációt alkotó közel 2000 db településre terjedt ki • A Programban szereplő közel 1100 db 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti településre elvégzett leválogatás alapján megállapítható, hogy 214 db település még fejlesztéssel érintett • A fentiek alapján költségbecslést készítettünk a beruházási költségekre, és táblázatos formában állítottuk össze javaslatainkat. Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

6. Beruházási költségek (2011. évi árszinten) Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

7. Következmények • amennyiben minden kistelepülésen a hagyományos szennyvízelvezetés- és tisztítás rendszere valósul meg, akkor ez mintegy 690 Mrd Ft-ot, míg a zárt rendszerű gyűjtőtartály esetében 168 Mrd Ft, egyedi szennyvíztisztító berendezések esetén pedig 258 Mrd Ft beruházást igényelne • a gazdaságosság vizsgálatakor figyelembe kell venni a hosszú távú (30, 50 év) üzemeltetés során felmerülő költségeket is. Vélhetően a reális költségek a két szélsőséges eset között fognak elhelyezkedni, így műszaki becslés alapján a 350-400 Mrd Ft-ot tartjuk szükséges forrásnak. Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

8. Miért érdemes a 2000 LE alatti településeket szennyvízközművel ellátni? • A 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti településeknél a feszültség oka a pénzügyi források hiánya, mely a fenti számítások figyelembe vételével végrehajtott intézkedésekkel feloldható volna • Az egészséges és korszerű életkörülmények biztosításának igénye megnőtt a kistelepülések lakossága körében • Ezen igények kielégítéséhez szükséges feltételek biztosításával a település vezetői növelhetik a település lakosságmegtartó képességét • Ugyanakkor jól látható, hogy a forráshiány politikai feszültséget is generál Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

9. Előzmények • A Programból kimaradó, a közműves szennyvízelvezető- és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre – a közműves gyűjtőrendszerek kiépítése mellett – a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet vonatkozik • E települési kör fejlesztései az elmúlt időszakban - a komplex megoldásokat is lehetővé téve - néhány regionális operatív programban szerepeltek és kaptak támogatást • Figyelembe véve azonban a magyarországi, illetve a Közép-Kelet Európai adottságokat, a kistelepülések számára a ROP-os forrásokon fölül az EU Duna Régió Stratégia ún. „Zászlóshajó” projekt egy újabb, alternatívát kínálhat a finanszírozási források biztosítására. Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

10. EU Duna Régió Stratégia „zászlóshajó” projekt-javaslata4. számú prioritási terület Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

11. Feladat 1. • a kistelepülések a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján elkészített települési szennyvízkezelési programjukban mutassák be a gazdaságossági és műszaki elemzésekre alapozva a fenntarthatóságot és a megfizethetőséget • A 2000 LE alatti agglomerációban legyen lehetőség a hagyományos szennyvízelvezetés- és-tisztítás megvalósítására, illetve a természet-közeli szennyvíztisztítás-, elhelyezés kialakítására és kiemelten javasolt az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása, vagy szükség esetén a zárt szennyvíztárolók kialakítása • A „hagyományos” tisztítási és a zárt gyűjtőtartályos technológia mérnöki tervezési szabványai, tervezési irányelvei mellett az egyedi szennyvízkezelő berendezések alkalmazási, tervezési segédletek még nem állnak rendelkezésre, ezért ennek kiadása elsődleges fontosságú Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

12. Feladat 2. • Ugyancsak kiemelt figyelmet kell fordítani a ma Magyarországon még nem kellően elterjedt egyedi szennyvíztisztítási technológiák elterjesztésére • Ennek céljából folyamatosan kell üzemeltetni az utóbbi években hazai forrásból megvalósított minta település vízi közműveit, valamint ki kell alakítani egy bemutató, oktató bázist, ahol a „best practice” technológiák elérhetővé válnak • Szintén határozottan kell képviselni, hogy Magyarországon előnyt élvezzenek azok a beszállítók, akik vállalják független tanúsító szervezet által kiadott irat, megfelelőségi tanúsítvány megszerzését Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

13. A zászlóshajó projekt elemei A 2000 LE alatti települések szennyvízelvezetési- és tisztítási beruházásának megvalósítását az alábbi három fázisra oszthatjuk: • Előkészítés, tervezés (18 hónap) • Megvalósítás, kivitelezés (72 hónap) • Projekt befejezés, kiértékelés (11 hónap) Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

14. a. Az előkészítés és tervezés feladatkörei részletezve • Projekt-konzorcium létrehozása, megállapodás aláírással • A projekt finanszírozási rendszerének kidolgozása • Tervező partnerek kijelölése, feladat-meghatározások, szerződéskötések • Alkalmazási, tervezési segédletek elkészítése • Műszaki tervezés, típustervek készítése költségvetéssel, lehetőleg rögzített áras megoldásokra törekedve, amelynek célja, hogy azonos feladatnak országos szinten meghatározott ára legyen • Előregyártó cégek pályáztatása párhuzamosan a szakági tervek készítésével, kiértékelése, kiválasztása. A pályáztatás lebonyolítása az Új Széchenyi Terv célkitűzéseivel és kiírásaival összhangban Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

15. b. Megvalósítás, kivitelezés • Építtetői pályázatok beadása, kiértékelése, döntés • Banki finanszírozás biztosítása pályázat, vagy egyszerű kérelem útján, lehetőség szerinti gyors banki elbírálással • Szakterületenkénti szerkezeti előregyártásokra felkészülés, a gyártás beindítása a megrendelések függvényében • Kivitelező cégek pályáztatása. Javasolt a regionális elosztású vállalkozások kijelölése • Szakági tervezők igénybevétele. Építtetői igényfelmérés, típusterv-adaptálás, szükség szerinti hatósági engedélykérelmek benyújtása • Szerződéskötés a kivitelezővel, műszaki ellenőrrel, kivitelezés indítása, befejezés. • A kivitelezés lebonyolítása, szerkezet-előregyártás a rendeléstől a műszaki átadásig • A megvalósult fejlesztéssel elért pályázati feltételek teljesülésének kiértékelése Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

16. c. A zászlóshajó-projektbefejezése,kiértékelése • A teljes, 1332 településre kiterjedő „zászlóshajó projekt” befejezési határideje 2019. 12. 31. • A teljes projekt komplex kiértékelési határideje: 2020.11.30. Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

17. A projekt foglalkoztatás-politikai síkja 1. • a projekt előkészítése, a beruházások megtervezése, kivitelezése, az üzemeltetése, fenntartás a során jelentős élőmunka igény keletkezik • a projekt által érintett településeken, településrészeken kb. 400 ezer ingatlanban 1 millió fő lakik (forrás: KSH) • a fejlesztések beruházási értéke eléri a 400 milliárd HUF nagyságot 2011. évi árszinten Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke

18. A projekt foglalkoztatás-politikai síkja 2. Tekintettel arra tényre, hogy a program által érintett települések ingatlan összetételéről részletes statisztika nem áll rendelkezésünkre, ezért csak mérnöki becslés alapján számítható ki a 30 éves üzemeltetési ciklusra eső foglalkoztatási igény. Eszerint 400.000 ingatlan a 728 állományi létszám hónappal és átlagos 300 ingatlannal elosztva 30 évre kb. 2.700-3.000 fő állandó foglalkoztatását eredményezi. Ehhez a számhoz hozzá kell még tenni a gyártás előkészítés, fejlesztés, gyártás, kereskedés során alkalmazott létszámot is, melynek nagyságát évi 300-500 főre becsüljük. Összességében tehát 3.000-3.500 fő állandó alkalmazását jelentheti a projekt megvalósulása. Kóthay László mérnök-közgazdász, Klaszter Tanács elnöke