IZOMSZÖVET

1. IZOMSZÖVET

2. OSZTÁLYOZÁS • HARÁNTCSĺKOLT IZOMSZÖVET • SIMAIZOMSZÖVET • SZĺVIZOMSZÖVET

3. HARÁNTCSĺKOLT IZOMSZÖVET A harántcsíkolt izomszövet morfológiai jellemzők és a csontos vázhoz való viszony alapján két alcsoportra osztható: • Vázizomszövet • Zsigerek harántcsíkolt izomszövete

4. VÁZIZOMSZÖVET • Szerkezeti és funkció-nális alapegysége a harántcsíkolt izom-rost. • Mioblasztok fúziójából alakul ki. • Hossza néhány milli-métertől 30–40 centi-méterig terjedhet. • Átmérőjűk 10–100 μm között változik.

5. A HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST ELKTRONMIKROSZKÓPOS SZERKEZETE

6. Vastag (miozin) filamentumok • A miozin molekula két nehéz láncból és két-két könnyű láncból áll. Mindegyik nehéz láncnak globuláris feji és elnyújtott farki része van, a két nehéz lánc egyesülve egy kétfejű molekulát hoz létre. • A feji rész rendelkezik az aktinkötő képességgel és az ATP-áz aktivítással. • A fejet a farokkal összekötő rész hajlékony, két konformáció között ingadozik (egy kiegyenesített és egy görbültebb) és éppen ez teszi a miozint motoros jellegű molekulává. • A miozinfilamentum úgy jön létre, hogy az egyenes farokvégek a miofilamentum tengelye mentén aggregálódnak, a kihajló fejek a miofilamentummal szöget zárnak be. • A vastag filamentumok bipolárisak, ami azt jelenti, hogy a miozin farokrészei a filamentum közepe, a fejek pedig a filamentum két vége felé tekintenek.

7. Vékony (aktin) filamentumok • Két egymás köré csavarodott aktin láncból állnak • A két lánc között barázda található, ebben a tro-pomiozinból álló lánc foglal helyet, melyhez helyenként troponin kapcsolódik • A troponint három alegység alkotja: troponin - I troponin - C troponin – T

8. Az akto-miozin funkciója • Az aktin és a miozin ATP jelenlétében akto-miozint képez. • A miozinok mechanoenzimek, ATP-t bontanak, melynek következtében megváltozik konformációjuk. • Az ATP bontás során, az addig 90o-os szögben elhelyezkedő miozinfej megbillen és a farok tengelyével körülbelül 45o-os szöget zár be • A miozinfej ezáltal magával húzza a megkötött F-aktinfilamentumot (csúszófilamentum mechanizmus). • Ezután az aktin-miozin kapcsolat oldódik, a miozin eredeti 90o-os szögállása visszaáll, az aktin nem válik le teljesen csak újabb ATP kötődésével.

9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOMROSTOK TÍPUSAI - Vörösizomrostok - kis átmérőjű rostok, színük sötétebb, több mioglobint, nagyobb méretű és nagyobb számban előforduló mitokondriumot ,több lipidet és kevesebb glikogént tartzalmaznak. - lassan fáradnak, oxidatív jellegű rostok. - emberben a rekeszizomban és a nagy rágóizomban fordulnak elő. - Fehérizomrostok • világossabb, rövidebb rostok, összehúzódásuk gyors glikolitikus jellegű • több glikogént tartalmaznak • szarkoplazmás retikulumuk fejlettebb • gyorsan összehúzódnak de gyorsan fáradnak • emberben ilyen a kétfejű karizom, egyenes hasizom, szemmozgató izmok • Intermedier izomrostok - átmérőjük átmenetet képez a fehér és a vörös izomrostok átmérője között - rózsaszínűek, hajszálérhálózatuk fejlett. - gyorsan húzódnak össze, fáradékonyságuk a vörös és fehér izom közötti.

10. SZÍVIZOMSZÖVET • A rostok egy része összehúzódásra, más része ingerkeltésre és ingevezetésre specializálódott, megkülönböztetünk: - munkaizomszövetet - nodális szövetet

11. Munkaizomszövet • Izomrost több izomsejtből épül fel • Az izomsejtek elágazóak. • A sejtek az Eberth-féle vonalak mentén kapcsolódnak egy-máshoz. • A sejtek egy vagy két sejtmaggal rendelkeznek, amelyek központi helyzetűek • A miociták harántcsíkozottak. • Az összehúzódásra képes elemek szarkomérekbe szerveződnek.

12. A munkaizomsrostok elektronmikroszkópos szerkezete • Az interkaláris korongok valódi sejthatárok, lépcsőzetes szerkezetet mutatnak, sejtkapcsoló struktúrákat (fascia adherens, dezmoszóma, nexus) tartalmaznak.

13. EM szerkezet Szarkoplazmatikus hálózat a szívizomsejtben: 1 – szarkolemma, 2 –szarkoplazmás hálózat, 3 – M-csík, 4 – világos korong, 5 – sötét korong, 6 – Z- lemez, 7 – mitokondrium, 8 – diád, 9 – T-csövecske.

14. A SZÍV INGERKELTŐ ÉS INGERVEZETŐ SZÖVETE • Pacemaker (P) sejtekből áll, ezek kis méretű sejtek, kevés sejtszervecskét tartalmaznak, ezért üresnek látszanak. A sejtmag centrális helyzetű. Kevés és szabálytalan lefutású miofibrillum jellemző e sejtekre, a T-rendszer hiányzik. • A P-sejtek csoportokba tömörülnek: szinusz csomó, pitvar-kamrai csomó, Purkinje-rostok. A P-sejtek között nexusok találhatók nagy számban, melyek biztosítják a szívizomszövet automációját.

15. SIMAIZOMSZÖVET • A legősibb formája az izomszövetnek. • Belső szervek falának alkotásában vesz részt. • Összehúzódása lassúbb de hosszabb ideig tart, nem fárad, energiafelhasználása kisebb a vázizomnál. • Akaratunktól függetlenül működik. • Szövettani egysége a simaizomsejt.

16. Simaizomszövet OM-os szerkezete • A miociták orsó alakúak. • A sejtmag központi helyzetű és megnyúlt • Citoplazmája acidofil és nem mutat harántcsíkolatot. • Az egy irányba, kötegbe vagy lemezbe rendeződött sejteknél az izomsejtek szélesebb, centrális része a szomszédos izomsejtek elvékonyodó végeivel érintkezik. • A szoros elrendeződés biztosítja az összehúzódás erejének sejtről sejtre történő hatékony közvetítését.

17. A simaizomszövet EM-os szerkezete • A szarkolemma alatt meg-vastagodások szubplazmalemmás plakkok találhatók, ezek rögzítik az aktinfilamentumokat a setjhártya belső felszínéhez • Az aktinfilamentumok hosszabbak, mint a harántcsíkolt izomrostokban, a miozinokra pedig nem jellemző a virágcsokorhoz hasonló szerkezet. • A miozinok kinyúló feji része a vastag filamentum egyik oldalán az egyik vég, másik oldalán a másik vég felé mutatnak. Ez a szerkezet teszi lehetővé az aktinfilamentum teljes elcsúszását a vastag filamentum teljes hosszában. • A simaizomsejtek nagyobb hosz-szirányú megrövidülésre képesek, mint a harántcsíkolt izomrostok.