1 / 42

Videokamerás meteormegfigyelési eredmények Dr. Csizmadia Szilárd Vega Csillagászati Egyesület

Videokamerás meteormegfigyelési eredmények Dr. Csizmadia Szilárd Vega Csillagászati Egyesület Virtuális Csillagászati Klub www.vcse.hu 2012. december 12. Videometeoros észlelőkamera (HUVCSE01). Pezzeta Umberto (Zalai Hírlap) képei.

hieu
Download Presentation

Videokamerás meteormegfigyelési eredmények Dr. Csizmadia Szilárd Vega Csillagászati Egyesület

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Videokamerás meteormegfigyelési eredmények Dr. Csizmadia Szilárd Vega Csillagászati Egyesület Virtuális Csillagászati Klub www.vcse.hu 2012. december 12.

  2. Videometeoros észlelőkamera (HUVCSE01) Pezzeta Umberto (Zalai Hírlap) képei

  3. 2011. nov. 1. 23:16:51 UT-2,8 mag, 1,12 sec, HUVCSE03 ORI

  4. 637. 2010. nov. 6. 4:11:24 UT -3.3 mag, 0.40 sec, HUVCSE01 SPO Felhős égen is sikeres meteorvadászat (HUVCSE01, Bánfalvi Péter)

  5. Eredmények 17 meteorkamera üzemel(t) Magyarországon 2009-2012 között. 132 852 db meteoreseményt jegyeztek fel 2009. jún. 1. és 2012. dec. 1. között. Mintegy 15 000+ szimultán eseményt sikerült detektálni. A legszigorúbb kritériumoknak mintegy 6-8 ezer felel meg, amelyeket érdemes és lehet statisztikailag vizsgálni.

  6. QUA (HUVCSE01, 02, 03 – 2011) – MetVis ábra.

  7. QUA (HUVCSE01, 02, 03 -- 2011)

  8. Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel

  9. Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel Ez a radiáns iránya, ami a mérésekből könnyedén meg- határozható.

  10. Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel A meteor minden mért pontjára meghatározhatjuk az észlelőtől mért távolságát. A távolság és az irány ismeretében megkapható, hogy a Föld melyik pontja felett és milyen magasan (km) tűnt fel a meteor. Mivel az időt is mérjük, megvan a meteor sebessége is (km/sec-ben).

  11. Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel A meteor minden mért pontjára meghatározhatjuk az észlelőtől mért távolságát. A távolság és az irány ismeretében megkapható, hogy a Föld melyik pontja felett és milyen magasan (km) tűnt fel a meteor. Mivel az időt is mérjük, megvan a meteor sebessége is (km/sec-ben). Ennek ismeretében a sötét repülésre is kiszámol- ható, hogy a meteor hol haladt tovább a légkörben és hol esett le (figyelembe véve a fékeződést, a földi gravitációt, a centrifugális erőt és a magas- légköri szeleket, a légkör sűrűségváltozását.)

  12. Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel A meteor minden mért pontjára meghatározhatjuk az észlelőtől mért távolságát. A távolság és az irány ismeretében megkapható, hogy a Föld melyik pontja felett és milyen magasan (km) tűnt fel a meteor. Mivel az időt is mérjük, megvan a meteor sebessége is (km/sec-ben). Ennek ismeretében a sötét repülésre is kiszámol- ható, hogy a meteor hol haladt tovább a légkörben és hol esett le (figyelembe véve a fékeződést, a földi gravitációt, a centrifugális erőt és a magas- légköri szeleket, a légkör sűrűségváltozását.) Visszafele is követhető a pálya. Ismerjük a meteor irányát, sebességét, helyét (amikor feltűnik, akkor 1 CSE-re van a Naptól, ahol a Föld is van). Ezért a Naprendszerbeli pálya is kiszámolható. Hat pályaelem – hat ismert adat. (De csak a pálya egy pontjában ismerjük ezeket, tehát a pontosság nem abszolút.) Légköri fékeződést figyelembevesszük.

  13. Naprendszerben mozog a meteor A földi légkörben felizzik a meteor (észlelt) Elporlad/szétesik/leesik a földre (sötét repülés)

  14. Érdekességek a magyarországiszimultánmérésekből

  15. További szimultán eredmények Magyarországról

  16. Szimultán eredmények Magyarországról Per Gem Lyr Cap Ori Eta SDA

  17. Április és augusztus összehasonlítása

  18. Július és augusztus összehasonlítása

  19. Orionidák: kettős radiáns?

  20. Meteorrajok pályái b q a a q b b: fél kistengely, q: napközelség Pályaelemek: a: fél nagytengely (CSE) e: numerikus excentricitás, i: inklináció [°]  felszálló csomó hossza [°] : perihélium argumentuma [°] : napközelség időpontja (JD) – perihélium-átmenet időpontja

  21. A D-kritérium D-kritérium: a pályaelemek egy meteorraj tagjai között nagyon hasonlóak (Southworth és Hawkins 1963). A D-kritériumot többször is módosították, kritizálták, fejlesztették. Jelentősen fejlődőtt, hogyan kell a maximális D-értéket meghatározni, aminél még egy rajba tartozó objektumokról beszélünk. A hasonlóság mértéke: ahol I a kölcsönös pályahajlás és :

  22. A meteorok pályáinak fejlődése /Rudawska 2011/

  23. A meteorok pályáinak fejlődése Az üstököst már eleve néhány száz m/s sebességkülönbséggel, és nem is egyidőben hagyják el a meteoroidok. (Kisbolygóütközésnél hasonlóan.) Az üstökös egymást követő napközelségei során újra és újra új anyagot tesz bele a meteorrajba. A bolygók gravitációs perturbációi, és az esetleges pályarezonancák folyamatosan változtatják a meteorraj pályáját. A Nap fénynyomása a gravitáció ellen hat, és kifelé löki a kisebb meteoroidokat. A Poynting-Robertson effektus miatt a meteoroid fékeződik – behullana a Napba. A bolygóközi poron is fékeződhet. Bővebben: http://www.konkoly.hu/evkonyv/ meteor/meteor.html

  24. A meteorok pályáinak fejlődése Az üstököst már eleve néhány száz m/s sebességkülönbséggel, és nem is egyidőben hagyják el a meteoroidok. (Kisbolygóütközésnél hasonlóan.) Az üstökös egymást követő napközelségei során újra és újra új anyagot tesz bele a meteorrajba. A bolygók gravitációs perturbációi, és az esetleges pályarezonancák folyamatosan változtatják a meteorraj pályáját. A Nap fénynyomása a gravitáció ellen hat, és kifelé löki a kisebb meteoroidokat. A Poynting-Robertson effektus miatt a meteoroid fékeződik – behullana a Napba. A bolygóközi poron is fékeződhet. Bővebben: http://www.konkoly.hu/evkonyv/ meteor/meteor.html

  25. Az üstökös pályafejlődése is befolyásolja a meteorraj pályáját... /Az esetet részletesebben lásd: Pető Zs. in VEGA 93/

  26. Déli Ióta Aquaridák pályájamár betölti szinte a negyed belső Naprendszert...

  27. Pályák a szakirodalomból Greaves (WGN 40/1, 16, 2012)

  28. IAU Meteor Data Center 461 meteorraj jelölését, alapadatait tartalmazza (gyakran hiányosan). 95 meteorraj tekinthető bizonyosnak ezek közül, paramétereik jól ismertek. 56 meteorrajnak a létezése is egyáltalán megerősítésre szorul. 3 korábban jelentett rajról ma már bizonyos, hogy nem léteznek. A meteorrajok felfedezése ma is folyamatosan történik.

  29. Nagy rajok pályái a magyarországi anyagból Perseidák (2009-2012) – figyeljük meg a radiánsvándorlás jelenségét!

  30. No RA DEC a i  e vobs n 163 245.673 65.055 2.479 47.037 293.608 189.035 0.598 30.27 4 GUM 231.800 66.800 4.200 51.100 299.000 199.540 0.772 31.80 694 GUM = Gamma Ursae Minorids

  31. No RA DEC a i  e vobs n 25 30.626 8.342 1.551 5.087 13.216 127.581 0.814 30.82 18 Jelentkezési időszak: kb. szept. 23 – okt. 23. Ezt a rajt nem sikerült az IAU MDC-ben azonosítani – új raj? Esetleg elkésett ANT? (Szept. 10-e után edidg nem siekrült kimutatni.)

  32. Lehetséges új raj:Epszilon Cygnidák

  33. Lehetséges új raj:Epszilon Cygnidák 311° +31° SL = 77-87° 2009: 2 db 2010: 6 db 2011: 55 db Össz: 63 db. Lehetséges pálya: No RA DEC a i  e vobs n 211 311.221 26.430 4.371 69.049 105.602 264.729 0.857 44.48 4 De: ez a pálya SL=95°-113° között mutatkozik. Lehet, hogy a raj még hosszabb jelentkezési idejű?

  34. Lehetséges új raj:Epszilon Cygnidák 311° +31° SL = 77-87° 2009: 2 db 2010: 6 db 2011: 55 db Össz: 63 db. Lehetséges pálya: No RA DEC a i  e vobs n 211 311.221 26.430 4.371 69.049 105.602 264.729 0.857 44.48 4 De: ez a pálya SL=95°-113° között mutatkozik. Lehet, hogy a raj még hosszabb jelentkezési idejű?

  35. Összefoglaló (1) Kb. a szimultán meteorok fele sorolható valamilyen rajba. Túl szigorú a D-kritérium, vagy nem észleltünk elég meteort a rajok létének megállapításához? (2) 244 olyan pályacsoport található az észleléseink között, amelyek legalább négy (vagy több meteort) tartalmaz. Számos ezek közül ugyanannak a rajnak egy másik időpontban történő jelentkezéséhez kapcsolódik (emlékezz a Déli Ióta Aquaridákra!)

  36. Összefoglaló (3) A 244 rajból 155 feleltethető meg valamelyik már ismert rajnak. Ők 111 ismert rajt reprezentálnak. (4) 89 raj forrása nem ismert a katalógusokban.étezésüket elfogadjuk, mások megerősítik – új meteorrajoknak tekinthetők.

  37. A már ismert rajok elemzése 64 meteor hasosnló pályán: 1 db 51-52 meteor hasonló pályán: 3 db 40-50 meteor hasonló pályán: 2 db 30-40 meteor hasonló pályán: 0 db 20-30 meteor hasonló pályán: 2 db 10-20 meteor hasonló pályán: 18 db 5-10 meteor hasonló pályán: 45 db 4 meteor hasonló pályán: 30 db. A legtöbb meteorraj csak néhány meteort ad.

  38. Az új rajok 153 db meteor hasonló pályán: 1 eset. 65 meteor hasonló pályán: 1 eset. 11-31 meteor hasonló pályán: 18 eset 4-10 meteor hasonló pályán: 69 eset.

  39. További teendők (1) Az ismert rajok pályaelemeinek pontosítása. (2) Az új rajokhoz magányos meteorok keresése, létük biztosabb megállapítása több észleléssel, és az eredményke publikálása. (3) A meteorrajok aktivitásának vizsgálata (ZHR, időbeli változások évről évre stb.)

  40. Geminidák ma, holnap (maximum!) és holnapután este! HUVCSE01 /Bánfalvi Péter/

More Related