Kárhozat és megváltás

1. Kárhozat és megváltás Pilinszky János költészete

2. (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.) A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.

3. Életút • Édesapa: Pilinszky János: mérnök, jogász, első vh. Katonája  háború után postán dolgozik  gyomorfekélyben hal meg 1937-ben. • Édesanya: Baritz Veronika postai dolgozó, önkéntes ápoló • Cukor utcai elemi iskola (1927-1931) • Budapesti piarista gimnázium (1931-1939) • Pázmány Péter Tudományegyetem jog  bölcsészkar magyar-olasz-művészettörténet szakok • 1944-ben abszolvál, diplomát nem szerez

4. Első versek 1938-39-től: Napkelet, Vigilia, Élet c. folyóiratokban • 1941-44: Élet c. folyóirat segédszerkesztője • 1944-től behívják katonának  Harbach, Ravensbrück, koncentrációs táborok élménye • 1945 őszén tér haza • 1946-48: Újhold társszerkesztője • Vigília és Válasz folyóiratokhoz is kötődik • Első kötet: Trapéz és korlát – Szent István Társulat kiadásában 1946 • E kötetért Baumgarten-díj 1947-ben • 1947-48: ösztöndíjjal több hónap Olaszország • 1949-től nem publikálhat

5. Hallgatása alatt verses meséket ír * A naphajú királyleány * A madár és a leány * Aranymadár * Ének a kőszívű királyról * A nap születése * Kalandozás a tükörben * Ég és föld gyermeke Gyűjteményben megjelennek: Aranymadár 1957 E kötettel térhetett vissza az irodalmi közéletbe.

6. 1955: Házasság: Márkus Anna festőnő • Művészneve: Mark Anna Néhány hónap múlva elválnak.

7. 1956: Magvető kiadó mentora • 1957-től az Új Ember katolikus hetilap munkatársa • 60-as évektől több külföldi út: Lengyelország, Svájc, Belgium, Újvidék, Bécs, London, Róma, Párizs, USA • 1975: nővére öngyilkosságot követ el. • Pilinszky nem ír több verset. • 70-es évek vége: ismeretség Jutta Scherrer német vallástörténésszel – szerelem – utolsó költői korszak • 1971: József Attila-díj • 1980: Kossuth-díj • 1978: Ingrid Ficheux – ismeretség – házasság • 1981: második infarktus - váratlanul éri a halál. • Tele volt tervekkel. A Farkasréti temetőben nyugszik.

8. Életében megjelent kötetei * Halak a hálóban (1942) * Trapéz és korlát (1946) * Aranymadár (1957) * Harmadnapon (1959) * Rekviem (1964) * Nagyvárosi ikonok (1970) * Szálkák (1972) * Végkifejlet (1974) * A nap születése (1974) * Tér és kapcsolat (1975) * Kráter (1976) * Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977) * Válogatott művei (1978)

9. „Ott van szegény Pilinszky esete, aki homoszexuális volt, mégsem volt soha férfi partnere, mert Isten-félő emberként azt bűnnek tartotta.” – „Az utolsó kérdés úgy szólt, hogy ha megtudná, hogy a szíve alatt hordott magzat nagy valószínűséggel homoszexuális, megtartaná-e. Hihetetlen adatot kaptunk: 92% elvetetné, mindössze 8% tartaná meg. Leonardo, Michelangelo, Pilinszky, Ferencsik, Mensáros ebben az esetben nem született vona meg.” Tudósközelben: Czeizel Endre (Spiritusz) • „Tizenéves korában azután egy másik alkati adottságával szembesült. Erről is Ingrid Ficheux-nek vallott: sokáig gondolataiban – tehát csak a vonzalom szintjén – a férfiak érdekelték. Hat-nyolc éven át szerelmes volt egy férfiba, aki nem is tudott róla. Pilinszky János a legtöbb dolgot a képzeletében élte meg, ritkán vált valóban cselekvővé. E homoerotikus vonzalom azonban kínzó ellentétbe került vallásosságával, emiatt is bűnösnek érezte magát. Mégis vállalta: »A háború előtt kívülről nézve talán betegesnek mondható félénkségem ideig-óráig eretnek vonzalmakba sodort. Ezt se akkor, se most nem bánom, és nem szégyellem. A háború és az utána következő kollektív megrázkódtatás azonban – anélkül, hogy akartam volna – ismét visszaszorított a közösbe, az élet és benne az emberiség átlagába.«” Czeizel Endre: Pilinszky János családfájának értékelése (Kortárs)

10. Pilinszky költészete - általános jellemzők • Beszédmódja, világképe, alapmagatartása sok tekintetben különbözik a modern magyar líra vallomásos, közvetlen élménykifejező hagyományától. • Versei létköltészeti indíttatásúak. • Szövegei a személyességtől való eltávolodást jelzik. • Költői magatartása: keresztény agnoszticizmus • Fő élményköre: az ember magányossága, létbe vetettsége, a háború rettenete és borzalma, az emberi szenvedés tapasztalata • Rendkívüli feszültségű szövegek • Tiszta jambikus forma • Lezárt verssorok – gondolatok és sorok vége általában egyezik.

11. Trapéz és korlát 1946 • A szövegek érzelmi drámát közvetítenek. • Alapélmény: magány, szorongás, kivetettség, megrendültség érzése • Emberek között nincsen kapcsolat – idegenné vált világ • Isten távoli, idegen – magasabb rendű közönyt képvisel • Közös és elkerülhetetlen kárhozat – megváltás keresése felesleges – helyette: öncsalás nélküli szembenézés • Bűn motívuma = közöny = feladás • Kárhozat = az ember jobbra való lehetőségének elvesztése • Üdvösség = az ezzel való szembeszegülés • A létezés = eleve bűnösség = eleve kárhozottság

12. Eszményi létforma: vágy – figyelem – várakozás • A szövegek ok-okozati összefüggésrendszer helyett intuíción alapszanak. • Költői eljárás bennük: • Megvilágosodás • Illumináció • Epifánia • Rácsodálkozás • Elemi hatású, evidencia szerű kijelentések • Szigorú rímek, négysoros strófák, jambikus sorok, határozott logikai szerkezet • Költői eszközökben szegény szövegek

13. Halak a hálóban /Vigilia – 1942/ • Kihagyásos szerkezetű, elliptikus, metaforikus cím  a cím jelentését a szöveg értelmezi  konkretizálja ember és lét viszonyára • A vers jelképrendszere végig a cím kiinduló képével teremt kapcsolatot. • A létezést egy természetes állapotból való kiszakítottságként értelmezi, ahol a kommunikáció lehetetlen, a lét megváltatlan, Isten hallgat. • Hal ~ keresztény jelképrendszerben Jézus itt a pusztulásra ítélt embert jelenti • Víz ~ kereszténységben a keresztség szentsége, a megváltás a versben az elvesztett harmóniát szimbolizálja • Halász ~Krisztus, apostolok (Újszövetség: apostolok többsége halász volt/ Újszöv. hallal kapcsolatos utalásrendszere) • Csillagos ég ~ háló abszurd rabság, a létbe vetettség kínja

14. Harmadnapon /kötet – 1959/ • Mindössze 34 vers – több, mint 10 év termése • Sűrű, telített szövegek a teljes köteten át • A versek nem ismerik a feszültségesést, a megnyugvást. • Múltbéli, lezárt pillanatokat rögzítenek örökös jelenné tágítják azokat. • Látomásszerűség • Végítélet képei a Jelenések könyvét, Vörösmartyt idézik. • Lágerélmények elemi erővel hatják át a szövegeket  általános léttapasztalattá válnak  KZ-versek (Konzentrationslager – koncentrációs tábor)

15. KZ-versek • A fasizmus embertelensége ~mindennapi élet csendes, vértelen drámája • A konkrét borzalom általános érvényűvé emelkedik. • Emberiség aktuális katasztrófája ~ általános érvényű szenvedéstörténet • Isten pillanatnyi megnyilvánulásait kell tetten érni. • A láger jelképes tere és közege ~ emberiség méretű dráma színhelye • A láger foglyainak szenvedései ~ Krisztus szenvedéstörténetének tömegméretű megismétlődése • A háború élménye nem hordja magában a majdani béke lehetőségét, a feloldást  a háború nem egyszeri borzalom  a mindenkori ember valós arcát mutatta meg

17. Harmadnapon /vers – 1958/ • XX. sz.-i lágertémát a megváltástörténet tartományába emelő vers • A szószerkezetek kettős értelműek: • Másodlagos jelentésük kiemeli a konkrét tapasztalati élményt a reális világból, s a feltámadástörténet összefüggésrendszerébe illesztik. • A modern pusztulás a krisztusi passió tömegméretű megismétlődésévé válik. • Ugyanakkor az ember megválthatóságának megerősített ígéretévé is.

18. Bibliai utalások, kettős jelentésű képek: • hamuszín egek: → halottégetés, robbantás füstje → az ég elsötétülése Jézus halálakor • Ravensbrück: → egy női koncentrációs tábor volt itt → olajfák hegye/ Golgota • ravensbrücki fák: → a tábor látképe → élet, keresztfa • hitvány zsoldosok: → a tábor őrei → a római katonák

19. A megváltás ígéretét erősítő természeti mozzanatok: - fa – életjelkép - gyökér – életjelkép - fény – életjelkép - szél – megtisztulás-jelkép - „fölzúgnak”, „fölzeng” – himnikus hangképletek • A versbeszéd minden személyességet mellőz. • Tárgyilagos, archaizáló kifejezésmód, biblikus pátosz • Sor eleji ismétlések (anafora) • Végig kijelentő modalitású mondatok • Misefordulatot idéző latin nyelvű zárlat • Verscím és verszárlat tökéletes keretbe zárják a szöveget.

20. Apokrif

21. Apokrif • (apokripha): görög kifejezés jelentése: „elrejtett”. • Apokrifek: bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. • Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták. • A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek. • Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.

22. Keletkezési körülmények • 1954 decemberében keletkezik. • 1956-ban jelenik meg a Csillag c. folyóiratban. • Harmadnapon c. kötetben szerepel. • P.J. életművének legkiemelkedőbb alkotása. • A XX.sz.-i magyar líra egyik legnagyobb verse. • Összetett jelentéstartalmú, nehezen értelmezhető.

23. Vezérmotívumok Fa Csend Árnyék Éjszaka Mozgás, vonulás Megmerevedés, megdermedés Kiüresedés Pusztulás, széthullás Nemlét HIÁNY Árvaság

24. Perspektívaváltások • Tárgyilagos közlés • Megállapítás • Elbeszélés • Leírás • Vallomásos odafordulás • Valakihez beszélés • Monologizáló magánbeszéd

25. Forma és nyelvhasználat • Formailag három, számmal is elkülönített egység. • 3-as szám: legfontosabb szent szám, jelöli: • Ég és Föld egyesüléséből létrehozott embert • A teljessé lett isteni megnyilvánulást (Atya,Fiú, Szentlélek) • A tökéletesség rendjét • Az egységeken belüli részek tagoltak, de nem szabályos strófákba rendezettek  a széttartás, a diszharmónia képzetét keltik. • Mozgalmas részek váltakoznak súlyos, kimerevített állóképekkel  meg-meginduló, majd megakasztott lendület • Nyelvhasználat: hétköznapihoz közelálló, kevéssé retorizált • Mégis emelkedett hangnem • Régies, archaizáló kifejezések és szórend  ünnepélyesség •  szakrális szövegekhez való kapcsolódás

26. Bibliához kapcsoltság • Már a cím is a Biblia összefüggésrendszeréhez kapcsolja a szöveget. • Cím jelölheti a szöveg üzenetének a keresztény világmagyarázat általi hagyományozottságát de az attól való elkülönbözést is. • A jövendölésszerű elemek összekapcsolódnak a megváltástörténet utolsó pontjával, Jézus magárahagyottságának, az emberi szenvedésnek motívumkörével, és a Biblia apokaliptikus szövegeivel. • A megváltatlan modern ember létélménye: rettenetre, feloldozatlanságra ítéltetett, elvesztette Istent, de nélküle nem képes létezni.

27. apokalipszis: → A Bibliában erkölcsi alapú ítélkezés (jók-rosszak, büntetés - megdicsőülés), valami új kezdete, pillanatszerű → Itt nincs erkölcsi ítélkezés, folyamatos, és nem pillanatszerű • tékozló fiú:→ az apa a Mennyei Atyát jelképezi, a feltétel nélküli megbocsájtást (egyébként is gyakori motívum P.J.-nál) → a szülők nyomorultak, esetlenek  hazatérés nem oldoz fel • Bábel: → az emberek nyelvének összezavarodása →Isten és ember kommunikációjának lehetetlensége; elvesztettük Istent, nincs vele kapcsolatunk  CSEND, HIÁNY • fa- motívum: → tudás fája, föld és ég összekötője, örök élet fája, keresztfa → ember és fa párhuzama; lét, szenvedés → „lázas fácskák”: élet mellett elkötelezett vallomás • Paradicsom: “ Valamikor a paradicsom állt itt./ Félálomban újuló fájdalom:/ hallani óriás fáit! ”  HIÁNY

28. A hiány misztériuma • P.J. verse: apokaliptikus vonások (főleg az első részben)  de HIÁNYzik a jövendölés  a jövendölő sorsa kerül előtérbe • HIÁNYzik a bűnök büntetésének, és a jó megdicsőülésének mozzanata  üresség, állandóság, időtlenség • HIÁNYoznak az előzmények  „mert”, „ezért” felütés  valami UTÁN és valami MIATT történik a beszéd • HIÁNYzik az ember, a rokonság, közelség, társ  otthagyott kerti szék, nyugágy  „én” és „te” kapcsolatának HIÁNYa • HIÁNYzik a megszólaló én maga  már csak árnyéka van  már csak arca van  arca helyett ránc  könny helyett árkok - tárgyiasult „én”

29. Négysoros • A Harmadnapon c. kötet tipikus formája a négysoros vers. • A lírai kifejezés a minimumra csökken  4db kijelentő mondat  mondathatárok és sorhatárok egybeesnek. • A hallgatás legalább akkora szereppel bír, mint a közlés. • Az első két sorban nincs ige  időtlenség,örökérvényűség • A harmadik sorban az igével együtt megjelenik az idő és a személyesség, a magányosság oka  E/2, cselekvés hiányát jelző cselekedet, múlt időben • A negyedik sor igéje általános alanyhoz társul, jelen idő, szenvedő alany • Bibliai motívumok: • szeg: szenvedés, Jézus ( alvás  halállal rokon állapot) Krisztus hiánya • A negyedik sor általános alanya, de tárgya is Jézusra enged asszociálni. • Egyéb motívumok: • - homok: időszimbólum (és a vers hangulatával társítva eszünkbe juthat József A.: Reménytelenül) - hideg, éjjel: félelem, sötétség, vakság, elhagyatottság jelölői • - plakát: a jelen, a nagyváros megidézése • A modern ember magányosság- és hiánytapasztalatát a Jézusi szenvedéstörténethez kapcsolja az utolsó sor •  modern Golgota magányos éjszakája