Japán vallási helyzete

1. Japán vallási helyzete • Szinkretizmus • Vallásos és szekuláris szférák átfedése • Konkrét vallási felekzethez, irányzathoz tartozás hiánya – vagy fordítva: egyszerre több • A gyakorlat prioritása

2. Vallások, amelyek a történelem során hatást gyakoroltak: • Sintoizmus 神道　(shintō) • Buddhizmus 仏教 (bukkyō) • Konfucianizmus (儒教) (jukyō) • Taoizmus (道教) (dōkyō) • Kereszténység キリスト教 (kirisutokyō)

3. Sintó 神道 (神の道 kamino michi) • Forrásirodalom (8.század): Kojiki (古事記) 712 i.sz. Nihon shoki (日本書紀) 720 i.sz. Engishiki (延喜式) 10.sz. • 4-8. század: buddhizmus, taoizmus Kínából és Kóreából • Kami神 : isteni lény, absztrakt természetfeletti erő, szellemi animisztikus lény, pozitív és negatív tulajdonságokkal • természetkultusz az animizmus elemeivel keverve • Mágia, sámánista elemek

4. Kojiki (古事記) és Nihon Shoki (日本書紀) • i.sz.712, uralkodó parancsára készült: Japán szigetek és népeinek története a mitikus időktől kezdve a 7. századig • Mitológia (Japán isteni eredetének története) • Izanagi és Izanami istenpáros • Amaterasu Ōmikami (napistennő): uralkodó ház származása, isteni eredete • Ise Jingū (Ise szentély) Engishiki (延喜式) 10.sz.: szertartásos litániák (norito) és rítusok leírása is

5. Alapfogalmak/ alapelvek • Család és közösség szerepének fontossága • Természettel való közeli kapcsolat, mezőgazdaságban jelentős • Rítusok és ünnepek központi jelentősége • (Rituális) tisztaság – tisztátalanság kettőssége 清め (kiyome) – 穢れ (kegare)

6. Szinkretizmus • 8. századtól a buddhizmus hatása meghatározó a társadalom felsőbb rétegében, majd alsóbb rétegeiben is • Népi hitvilág: sintó elemek yin-yang, tao és mágikus elemekkel keveredve • 9-11. század: szinkretizmus kialakulása: shinbutsu shūgō神仏習合

7. Szinkretizmus 神仏習合　shinbutsu shūgō • Őshonos hitvilág (shintō神道) és buddhista hit összefonódása... shintō és buddhizmus szinkretizációja (9. sz. első fázis) • Kami 神 istenek Buddha megjelenései/ kami istenek Buddha szellemei/ kami istenek Buddha védelmezői

8. a sintó pantheonjaba beilleszkednek Buddha reinkarnációi • sintó istenek megjelennek mint boddhisatwak, Buddha megnyilvánulásai • kamik a buddhista tanítások védelmezői • jingūji 神宮寺: buddh.templom és sintó szentély egyesítése • Tendai és Shingon buddh. iskolák tanításai: honji suijaku 本地垂迹 és ryōbu shintō両部神道: sintó kami-k integrálásának elméletei

9. Yoshida Kanemoto (15. sz.): Yoshida sintó szekta megalapítója: buddhista mandalák istenségeivel azonosította a sintó kamikat • 15. századtól: emancipációs törekvések: sintó helyzetének megerősítésére irányultak: pl. Ise iskola (császári ház isteni erdete, stb.) • 18-19. sz.: sintó „megtisztításának” szorgalmazói: Motoori Norinaga (Kojiki kommentárja)

10. Sintó mint államvallás (1868-1945) • Kokka shintō国家神道 • nacionalista politika fő eszköze • buddhizmus és a sintó különválasztása • császári ház tekintélyének megerősítése • sintó mint vallás legnagyobb mértékű rendszerezése, szervezett egyházzá való átalakítása • szentélyek állami ellenőrzés alá vonása

11. 1945- napjainkig • háború utáni új alkotmány kihirdette a vallás és az állam elkülönülését • megszűnt a sintó állami finanszírozása • megszűnt a sintó státusza mint államvallás • ma minden vallás egyenrangúként van elismerve • az állam nem finanszíroz egyetlen vallásos intézményt sem

12. Sintó főbb jellemzői • Sintó hatásköre: az emberi élet ügyes-bajos dolgai (életciklus, mezőgazdaság) (Buddhizmus: az élet utáni lét kérdesei (halál), vallásbölcseleti kérdések, filozófia) • Természetvallás • Animizmus • Tabuk betartása: tisztátlanság kegare elkerülése • Doktrínák hiánya – intézményesítés alacsony foka (szentélyek, papok, rítusok)

13. Ősök kultuszának és a császári ház ideológiájának alapját képezi • Élőlényeknek és élettelen dolgoknak lelkük van (reikon, tamashii) • Eltávozott lelkek újraszületnek, de hiányzik a pokol és mennyország rendszere (buddhista szemlélettől –lélekvándorlás, samsara - különbözik) • Rítusok központi jelentősége

14. ALAPFOGALMAK • (rituális) tisztaság – tisztátalanság 清め (kiyome) – 穢れ (kegare) • Purifikáció 祓い(harai): víz, só, rítus • 氏神　(ujigami) védőszellem/védőistenség 氏子 (ujiko) ujigami védelme alatt álló közösség tagjai • 晴れ(hare) és け(ke) kettőssége: ünnepek és hétköznapok • ünnepek 祭り (matsuri ) 年中行事 (nenchū gyōji) • életciklushoz kapcsolódó események

15. Szentélyek • Jinja 神社, miya宮, yashiro社 • Részei: torii鳥居, honden本殿, haiden拝殿, shinden神殿、goshintaiご神体 • Egyszerű építményektől a komplex épületegyüttesig • Individuális fohász (közös misegyakorlat nincs) • Gyakorlat orientált- haszon orientált • Áldozatok étel-ital formájában

16. Rítusok és ünnepek • Császári ház rítusai: ōharai (megtisztító-purifikációs rítus) • évszakünnepek (nenchū gyōji 年中行事) • mezőgazdaságiünnepek (nōkō girei農耕儀礼) 3) átmeneti rítusok (tsūka girei 通過儀礼 / jinsei girei人生儀礼)

17. Évszakünnepek (nenchū gyōji 年中行事) FUNKCIÓI • Naptári év: aktív és passzív időszakokra osztja fel • Aktív = hétköznapok, munkával töltött napok, életenergia felhasználódása (ke) • Passzív = ünnepek, rítusok megszakítják az aktív periódust, energiák feltöltődnek (hare)

18. Shōgatsu (Új Évi ünnepségek) (január) • Bon (ősök megemlékezése) (július-augusztus) • Sekku: Momo no sekku (hina matsuri): kislányok ünnepe- 03/03 Tango no sekku (koinobori): kisfiúk ünnepe 05/05 (gyereknap) • Setsubun (gonosz szellemek kiűzése): február

19. Átmeneti rítusok • a várandóssághoz és a gyermek első éveihez kapcsolódó rítusok obiiwai帯祝い 　shichiya七夜　　 miyamairi 宮参り　　shichigosan七五三 • a pubertásból a felnőttkorba való átmenethez kapcsolódó rítusok, beavatási szertartások (coming of age rites) Ma: seijinshiki成人式 (20 év) • Házasságkekkonshiki結婚式 • Szerencsétlen évekyakudoshi厄年: Férfiak: 25, 42, 61 Nők: 19, 33, 37 • Temetésés megemlékező rítusok sōshiki葬式

20. IRODALOM Hendry, Joy: Understanding Japanese society Fukutake,Tadashi: Japanese Rural Society Reader, Ian: Religion in Contemporary Japan