Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás

1. Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás • Nevelésügy az ókori keleten; • Nevelés az ókori görögöknél; • Nevelés és oktatás az ókori Rómában.

2. Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország

3. Ókori Kelet Közös jellemzőik: • A folyammenti társadalmak megszerveződése a közös munkák (pl. öntözés, betakarítás, építkezések stb.) összehangolásán, a tulajdon kialakulásán alapul. • A letelepült életforma terjedése • Teljhatalmú uralkodó: „isteni származás” • Vallás és papság kiemelt szerepe • Különféle (eleinte piktografikus) írások kialakulása • Termékeny völgyekben, mesterséges öntözésen alapuló földművelés. • A mezőgazdaság, kézművesség, kereskedelem fejlődése ösztönözte a tudományok fejlődését.

4. A nevelés általános jellemzői • A megtanulandó ismeretek tömege meghaladta azt a mennyiséget, melyet az egyén az adott szituációból megszerezhetett. Fokozatosan kialakult a tanítás szituáción kívüli, közvetett módon, főleg a verbalitásra támaszkodó formája. • Az írásbeliség kialakulása megkönnyítette a tudás, a kultúra áthagyományozását és fontos szerepet játszott az államgépezet működésében is. • Az intézményes nevelés szervezeti formái kialakulnak. (írnokképzők)

5. Mezopotámia • Önálló városállamok: sumérok, akkádok, babilóniaiak

6. Egyiptomiak gyermekképe • Gyermekkép: • A mezopotámiai kultúrában a gyermek fontos szerepet töltött be. A sok gyermek jelentette a család megmaradásának, gazdagodásának, boldogságának alapjait. A gyermek áldásnak számított, a gyermekgyilkosságot büntették. Versekben, közmondásokban is kifejezték a gyermek tiszteletét: „Amelyik házban sok derék gyerek van, sosem hűl ki a kapa, s a kosár.”

7. Kr.e. IV. ée. vége: írástudók képzésének első intézményei az írnokképző „templomiskolák” • Az írnok társadalmi elismertsége rendkívül magas volt. A templomokban és az állami élet hierarchikus rendjében egyaránt vezető szerepre tehetett szert az, aki az írás olvasás készségét birtokolta. • Írnokok hierarchikus rendje (köznépnek és nőknek is) : „kis írnokok” (dup sar-tur) > írnok (dupsarru) > főírnok > királyi főjegyző

8. Mezopotámia • Tanító: „mester” ; segítők: „nagy testvérek” ; (testi fenyítés)Kr.e. II.-I. ée. független értelmiségi réteg • „tábla háza” (Édubba)írást (ékírás), olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket (számtan, mértan, csillagászat, sumer- és akkád nyelv grammatikáját, vallási ismereteket tanították • „bölcsesség háza” (Bét mummi)irodalom tanítása, mítoszok, naptárkészítés

10. Diákok az írnokképzőkben • Először az íróeszközök elkészítését sajátították el. Szinte egész napjukat a diákok az írnokiskolában töltötték: a tanítótól kapott feladatokat oldották meg, irodalmi szemelvényeket másoltak. A tanítás módszere a kérdező-felelő módszer volt. Gyakorolták az írásjeleket, a fordítást sumérról akkád nyelvre. Hosszú szövegeket véstek emlékezetükbe szó szerint.

11. A növendékek életkor és tananyag szerint alkottak különböző csoportokat. A tábla házában ismerkedtek meg a sumér-akkád költészet legfontosabb alkotásaival, a mítoszok, himnuszok, ráolvasások szövegeivel. Matematikai feladatokat is megoldottak. Az idősebbek oktatásának anyaga szakosodott, differenciálódott annak függvényében, hogy milyen életpályára készültek. Énekes, zenész, ráolvasó, pap, királyi írnok, "jegyző", orvos: ezek voltak a legnagyobb becsben tartott foglalkozások. • A nőket sem rekesztették ki a művelődés lehetőségéből, az írnoki pálya előttük is nyitva állt.

12. "bölcsesség háza" • A legmagasabb szintű képzést a "bölcsesség háza" nyújtotta. A sumér korból származnak azok a fönnmaradt szövegek, amelyek hatványozásról, négyzetgyök- és köbgyökvonásról szólnak. • Magas fokú csillagászati tudásanyaggal is rendelkeztek. A Hold változásainak megfigyelése alapján készítették el naptárukat, melynek egységei: a 24 órás nap, a holdhónap és a 354 napból álló év.

13. SZILLABÁRIUMOK • A magasabb szintű tanulmány tárgyát a SZILLABÁRIUMOK (egyeztető, szótárszerű könyvek) képezték. • Az irodalomtanításban Mezopotámia gazdag mítosz-anyagának, Babilon ősi néphitvilágának, a Gilgames eposznak az emberi valóságot éppúgy tükröző mint a transzcendens istenkultusz szövevényeit ábrázoló mitológia elemeit is oktatták.

14. EGYIPTOM • Írás: 1. hieroglif, 2. hieratikus, 3. démotikus. Papirus, nádpálca • A nevelés célja: felkészítés az állami szolgálatra • A nevelés folyamata és tartalma: - Írnokiskola - Pap és orvosképzés

16. Egyiptom • Örök érvényű normák, állandóság • Gyermekkép: a gyermeket a jövő letéteményesének tartották, • A gyerek hamar legyen felnőtt, • Mégis van érzékenység a gyermekek, a gyermekkor iránt, felismerték sebezhetőségüket. • Udvari nevelés (együtt az előkelőkkel) • Írnokképzés, „karrierlehetőség” közrendűnek, nemesnek, (rabszolgának nem)

19. Írnoki iskola • Az óbirodalom korában kialakult (i.e. 2635-2155). • A középréteg, hivatalnokok képzését szolgálta. • Központi hivatalok, templomok mellett szervezték ezeket. • 5-15 éves korú fiúk jártak ide. • Szigorúság, testi fenyítés a jellemző.

21. Írnokképzők tananyaga • Az írnokképzőkben az alapkészségeken (hieratikus írás-olvasás túl az aritmetika-geometria, a csillagászat, a földrajz és a vallás elemeit sajátították el a gyerekek. A tanítás az életszerű feladatok megoldása, ügyiratok szerkesztése, hivatali levelek fogalmazása, szerződések kötése köré szerveződött.

22. Intelmek • A gyerekek lelkére a szavak közvetítésével próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján. Az intelem mint műfaj az egyiptomi pedagógiai irodalom terméke. Az intelmek az erkölcsi nevelést, a munkamorált voltak hivatva előmozdítani, amelyek mély értelmet, humánus mondanivalót tartalmazó írások voltak. Az írnoki iskola növendékeit igazmondásra, hazaszeretetre, ékesszólásra és más fontos erények elsajátítására buzdították.

23. Kemit • Az írnokképzők híres tankönyve volt a KEMIT, melyet az i.e. II. évezred elején használtak.

24. Módszerek • A kezdők olvasástanításakor nem a betűztetés módszerével éltek, hanem nagyobb egységeket, teljes mondatokat kellett a gyermekeknek "kántálva" a tanító után mondaniuk. Gyakorlat volt a szövegek bemagoltatása anélkül, hogy értelmét, lényegét megértették volna. Így jártak el az erkölcsi szabályokkal is: azt gondolták, hogy ha a gyerekek ezeket kívülről megtanulják, aszerint fognak cselekedni is (etikai intellektualizmus).

25. Famulusok • A négy-öt évig tartó elemi képzést és alapvető erkölcsi nevelést nyújtó írnokképző intézet látogatása után a fiatalok egy-egy nagy tudású mester famulusaként (segédeként) nyertek alapos, hosszú évekig tartó szakképzést. A fiatal tisztviselő-jelöltből többnyire csak a húszas évei közepére válhatott alaposan képzett szakember, aki "már megtalálta saját nevét", s méltó állását.

26. Papi szemináriumok • Nagyobb városok (Memphis, Theba, Heliopolis) templomai mellett működtek a magasabb műveltséget nyújtó papi szemináriumok. • A leendő papok itt a rituálé szabályaival, teológiával, szent könyvekkel foglalkoztak, de sor került a természettudományokra is. Matematikát, geometriát, asztrológiát (csillagjóslást) és zeneelméletet tanítottak itt, az ebben a korban elképzelhető legmagasabb színvonalon. • Később, a Kr. e. első évezredben már megjelentek az orvosok képzésével foglalkozó intézetek is. (Szaiban)

27. Nők oktatása • Egyiptomban a tanulás lehetősége elvileg a nőket is megillette, mégis kivételnek (s épp ezért nagy dicsőségnek) számított, ha egy lány magasabb műveltségre tett szert. Ez többnyire csak a hercegnőknek, királynőknek jutott osztályrészül. A magasabb társadalmi állású családok lányait általában bevezették a művészetekbe is. Főleg az ének, a zene és a kifejező tánc tartozott kedvelt foglalatosságaik körébe. • A közrendűek lányai - akárcsak a fiúk - ha írni, olvasni nem is tanultak meg mind, a hétköznapi életben tettek szert bizonyos praktikus műveltségre.

29. India Hindu ábécé csak 51 betűből állt. 2-3 év elegendő az írás elsajátítására. Tízes számrendszert használták, a 0 használata. Mereven zárt kasztok:1. Brahmanák (papok)2. Kszatriják (katonai előkelők)3. Vaiszják (betelepült árja közrendűek)4. Páriák (leigázott őslakosok, elszegényedett hódítók)

30. VÉDÁK • óind nyelven írt szent könyvek. • Nyelvükből alakult ki a szanszkrit, amely fokozatosan az irodalom és a tudományok nyelve lett. • A Védák legfontosabb tartalmát az indiai kasztok kialakulásának története alkotta. A brahmanák ezekből a szent könyvekből tanulhatták meg az isteneiket dicsőítő himnuszokat, a vallási szertartások szövegeit. A második és harmadik kaszthoz tartozók csak a Védák egyes fejezeteivel ismerkedhettek meg. • A páriák számára szigorúan tiltott volt a szent tudomány. A magasabb ismeretekből a lányok is ki voltak zárva.

31. Brahmanok nevelése • Brahmanok közül papok, tudósok, orvosok, jogászok, tanítók kerültek ki. • A brahman származású gyermek 5-6 éves korától kezdett tanulni: szanszkrit nyelvet, írás-olvasást, számolást, vallási ismereteket. • 9, 12, 13 éves korukban – kaszthoz tartozásuktól függően - a brahman fiatalok felsőbb fokú intézetben a PARISADban pl. Benaresben vallási, teozófikus jellegű oktatásban részesültek.

32. India Buddhizmus Szidhátra Gautama királyfi Kr.e. 560-480. Megvilágosodott - BUDDHA • Kasztok passzív elutasítása • Minden ember egyenlő és jó • Írásbeliség terjesztése mindenkinek

33. Buddhista iskolák • Tömegek művelésére-nevelésére is gondot fordítottak. A buddhista papok tanítóként jelentős érdemeket szereztek az írásbeliség terjesztésében. • A buddhista iskolák a kolostorokban működtek. A szerzetesnek szánt gyermekek 8 éves korukban kerültek ide, s 20 éves korukban avatták fel őket. Világiak is járhattak ide. • A buddhista műveltség nyolc legfontosabb tantárgya: a logikát, metafizikát, szertartástant, matematikát, csillagászatot, az orvostudományt, a páli és a szanszkrit nyelvet.

34. Kína • Zárt, befele forduló világ • Kultúrája eltér a többitől • Tradíciókhoz való görcsös ragaszkodás • Gyermekkép: • A gyermeket korán a szülők, a felnőttek iránti tiszteletre és feltétlen engedelmességre szoktatták őket. Igen szigorú fegyelmezésben részesültek.

35. „CSÜN-CÉ” • Nevelési eszmény: • Konfuciusz által meghatározott nevelési eszmény: a tökéletes ember = „CSÜN-CÉ”. • A Csün-cé tulajdonságai: • Emberség: önmegtartóztatás, szerénység, tartózkodás, eszesség, jóság, elfogulatlanság, igazságérzet • Igazságérzet: az ember igyekezzen minél tökéletesebbé tenni magát, egész életében tanuljon.

36. Első-, másod-, harmadfokú iskolák • Nem épülnek egymásra az iskolák. • Alapiskolák: falvakban vándortanítók, városban kormány iskolái: írás-olvasás, • SAN-TSEU-KING: ŐSTANTERV az anyagát szószerint megtanulták, tanulmányi szabályzatot is tartalmazott • Középfokú képzés: járási tartományi iskolákbanöt kánon (szent könyv) „KING”-ek, klasszikus szövegek magyarázata, dolgozatok íratása – versben is, • Felsőfokú képzés: állami tisztségviselők (mandarinok) képzése, „négy könyv” „SHE-SHU”

37. VIZSGARENDSZER • Jól szervezett iskolarendszer, szigorú vizsgák, versenyszerű. • Hivatalok által szervezett: birodalmi tudós bizottság „HAN-LIN-YUEN” az „ecsetek rendjének bizottsága. • 1. kerületi: 2-3 évente, zárthelyi szerű írásbelik „virágzó tehetség” (sziu-caj), hivatal nem jár vele. • 2. tartományi: 4-5 évente, „kitűnő tehetség” (csü-zsen), díszes ruhaviselési jog, hivatali állás. • 3. birodalmi: 13 évente, előfeltétel a kerületi, tartományi grádus, iskolai végzettség nem követelmény, 70 „legkitűnőbb tehetség” (csin-sik) lehetett.

38. Konfucius (i.e. 551-) • A kínai ókor embere a tanulás révén eljutott az önvizsgálat fokára. • „Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom, vajon tettem-e valamit szívből másokért, vajon barátaimmal való beszélgetés közben voltam-e szavammal hűtlen, vajon megtartottam-e én amit másnak tanítottam.” • Elsősorban a múlt, a régiség, a hagyomány érdekelték. A kínai népek ősi szokásai, dalai, nyelvi, társadalmi körülményei, állami kormányformái, vallási nézetei foglalkoztatták.

39. Perzsa nevelés • A katonai nevelés alapjait rakják le. • Xenophón: „Kürupaideia” • Zend-aveszta, természet, állat nap kultusza. • Nevelése katonai jellegű, minden korosztályra kiterjedt.

40. Fönícia • Az első alfabetikus írás megalkotása (22 betűjel). • Föníciai templomiskolákban megújították az írás és olvasás oktatását: a betűjelek hangjelekkel párosultak. • Realisztikus nevelés: számtan, mértan, kereskedelmi ismeretek.

41. Zsidó iskolakultúra • 1. patriarchális nevelés kora (i.e. XI. századig) • 2. próféták fellépése • 3. rabbi iskolák kialakulása (i.e. 538- Krisztus születéséig) • 4. zsidó elemi iskolázás (64 Gamla főpap ekkor rendelte el az elemi oktatást - 476) • Héber nyelv, írás, olvasás, zsidóság története, vallási törvények.

42. Összefoglalás: ókori keleti nevelés • A Kr. e. 3-2. évezredben India, Mezopotámia, Kína, Egyiptom területén különböző iskolák jönnek létre (főként, szinte kizárólag előkelő fiúknak, férfiaknak). • Alaptípus pl. az írnokiskola. • Kevesen tanulnak. • A tudás ezotérikus jellegű. • A bonyolult és nagy számú írásjegyek megtanulása hosszú időt, nagy figyelmet, kitartást és fegyelmet kíván.

43. Antik görög nevelésKr.e. XIII-IV.sz. Az európai kultúra bölcsője Poliszok (városközpontú államok) Arisztokraták (legjobbak) – arisztokratikus köztársaság Homérosz: Iliász Odüsszeia Magántanítók és családi nevelés

44. SPÁRTA • Kr. E. VIII-VI. század • A nevelés célja: állandó harci készenlétre nevelés • A nevelés folyamata és tartalma: - I. szakasz: 0-7 - II. szakasz: 7-20 katonai táborok, testi szellemi nevelés - III. szakasz: 20-30 • Nőnevelés

45. SpártaKr.e. VII-IV.sz. • Spártaiak + helóták + körüllakók • Katonai tábor: egyéniség teljes elfojtása, kíméletlen harcosok nevelése • Lükurgosz törvényei: „gyermekeik egységes állami nevelésben részesüljenek”

46. Spárta GYERMEKEK • Csecsemő az államé • 7 éves kortól katonai tábor, paidanomosz (gyermekfelügyelő) • Testi edzettség, jó katona • Lakonikus beszéd: egyszerű, világos, szabatos (Lakedaimon) • Hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség • Krüpteia (rejtőzködés) • 20 éves kortól a hadsereg tagjai • Nők is edzettek

47. ATHÉN • Kr. E. VI-IV. század • A nevelés célja: kalokagathia • A nevelés folyamata és tartalma: I. szakasz: 0-7. családi nevelés II. szakasz: 7-15. rendszeres tanulás: grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra III. szakasz:15-18. Gimnázium IV. szakasz: Ephebeia- katonai képzés Akadémia Nőnevelés

48. AthénKr.e.VI.-V.sz. • Harmónikus ember – esztétikai nevelés • Attika: szabadok, rabszolgák valamint arisztokraták és polgárok • Szolón (államférfi) • Jó poliszpolgár: szakmai műveltség általános műveltség

49. Athén GYERMEKEK • 7 éves kortól magántanítóhoz kísérte „paidagogosz” Múzsai képzés: grammatikai-irodalmi képzés kithara képzés Gümnasztikai képzés: palaisztra (birkózóhely) • „Kalokhagathia”- szép és jó harmonikus egysége • Gümnaszion: eleinte csak tornatermek, aztán előadótermek és könyvtárak is • Szümpozionok: baráti társaságok összejövetelei • Lányok (otthon)

50. A hellenisztikus nevelésKr. e. 336-Kr.e. 30 Nagy Sándor uralkodásakor: • A görög kultúra kisugárzásának szétterjedésének időszaka. • A műveltség fogalma egy a görög nyelv és kultúra ismeretével.