Ázsia földrajza

1. Az újonnan iparosodott országok „a kistigrisek” (Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr) [címerükben tigris vagy sárkány szerepel] Ázsia földrajza

2. Koreai-félsziget • Természeti képe: • Északon Jalu és Tumen folyók választják el az ázsiai kontinenstől • É-D irányban 850 km hosszan terül el, Sárga-tenger és a Japán-tenger határolja • Ősidei kőzetek építik fel, több hegységképződés maradványai – területének 70% hegyvidék • Folyók felszínformáló tevékenysége jelentős volt • Éghajlat: monszun • Természetes növénytakaró: változatos, északon tűlevelű és lombos erdők, délen melegkedvelő lombos erdők

4. Koreai-félsziget • Története: • A történelem során hol Kína, hol Japán gyarmata volt • II. vh után a hidegháború egyik csataterévé vált a Koreai-félsziget: 2 eltérő társadalmi gazdasági berendezkedésű állam jött létre a koreai háború után (1950-53) Békekötés a mai napig sincs, csak fegyverszüneti egyezmény. • Észak-Korea: sztálinista-típusú állam (KNDK)nagyobb területű, gazdag ásványkincsekben és a vízenergiát is jobban tudja hasznosítani • Dél-Korea: „nyugati típusú” demokrácia: kevesebb az energiaforrása, népességszáma 2x több, éghajlati, domborzati adottságai kedvezőbbek a mg. számára

6. Koreai Köztársaság (Dél-Korea) • Gazdasági csoda rövid idő alatt: „kis tigris” • Gazdasági sikereit saját, tervszerűen irányított piacgazdasági stratégiájának és a japán tőkeberuházásnak köszönheti • Amerikai segélyek (50-es, 60-as évek) • Alacsonyan tartott belső fogyasztás, fegyelmezett szerény munkaerő:megtakarítások • Oktatásba, kutatásba fektetett pénzek • Exportorientált gazdaságpolitika, magas védővámok • Adókedvezmények a beruházóknak • Ásványkincsekben szegény, ezért energiagazdasága importra szorul • Szénhidrogének: Közel-Kelet, Indonézia • Feketekőszén: Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika • Megnőtt az atomerőművek szerepe is (1/3) • Feldolgozóiparában legfontosabb helyen: elektronika és elektrotechnika (minőségben utolérték Japánt ld. Samsung, LG): háztartási gépek, chip-gyártás, szórakoztatóelektronika, tv-gyártás • Sikerágazatok: hajógyártás ( 2. hely a világon), autógyártás • Nehézipar: magasszínvonalú kohászat a kikötőkben (import alapanyagok) • Könnyűipar: textil- és ruházati ipar: nem bírja a versenyt Kínával, kisebb jelentőségű

7. Dél-Korea • Mezőgazdaság: • Kevés művelhető terület, kisparaszti gazdálkodási forma • nagyobbrészt rizst termelnek, másodvetésként zöldségféléket vetnek, gyümölcstermesztés, burgonya • Ipari növények: gyapot, szója • Ipari és kulturális központ: Szöul

8. Tajvan • Kelet-kínai-tengerben fekvő sziget, mely a kontinenshez közel helyezkedik el • Nagy részét magas erdős hegyvidék jellemzi • A sziget nyugati partján síkság, itt tömörül a lakosság nagy része • Sajátos jogi helyzetben van: Kína része, de az USA segítségével önálló társadalmi- és gazdaságpolitikát folytatott a hidegháború alatt és ma is (1949-ben a kommunisták elől ide menekült Szun Jat-szen kormánya, és Truman-doktrínának köszönhetően kialakulhatott a „Két-Kína”. Tajvan különállását sokan nem ismerik el, nem tagja az ENSZ-nek sem Kína tiltakozása miatt)

9. Tajvan gazdasága • NÉPESSÉG • Magas természetes szaporulat • Zsúfolt nagyvárosok, főváros: Tajpej • MEZŐGAZDASÁG: • Kevés termőföld ( intenzív mezőgazdálkodás), jelentős szerepe van a halászatnak • Legfőbb termény: rizs (évi 2-3 aratás) • Sok import élelmiszer • Ültetvényes kultúrák: tea, banán, ananász, cukornád • IPAR: • Szűkös természeti erőforrások, gazdasági sikerének titka: • Szorgalmas, fegyelmezett munkaerő • Oktatás fejlesztésére költött pénz • „Irányított piacgazdaság” • Lakossági fogyasztás visszafogása ( ebből beruházások finanszírozása) • KERESKEDELEM: • Japán mögött a 2. Ázsiában tőkekivitelben • Kutatásra fordított pénzek megtérültek: hajógyártásban világ 4., számítástechnikai termékek világ 3., műszáltermelésben 2. a világon

10. Hongkong (Hsziangkang) • Kína az ópiumháború(1841) következtében volt kénytelen „bérbeadni” a briteknek • Funkciója sokáig a közvetítői kereskedelem volt (tea, porcelán, selyem – ópium) • 1949-ben sok kínai menekült: toronyházas környezet ekkor kezd kialakulni, próbálták a tengerpartot töltéssel növelni • Kínához 1997-ben került vissza, de garantálnia kellett, hogy társadalmi-gazdasági berendezkedését 50 évig nem változtatja meg

11. Hongkong gazdasága • Hagyományos ipara: textilgyártás • Műanyagáruk, játékok, órák, szórakoztatóelektronika • Elektromos és elektronikus termékek gyártása • Tranzitkereskedelmének fő irányai: USA, Japán, Tajvan • Pénzügyi központ: 3. legfontosabb Ázsiában (Tokió, Szingapúr előzi meg)

12. Szingapúr • Maláj-félsziget csücskén helyezkedik el • Brit Kelet-indiai Társaság alapította a 19. sz elején • Fontos hajózási útvonalon fekszik!: védett mélyvízű kikötője miatt stratégiai fontosságot kapott, Japán a 2. vh-ban elfoglalta, majd 1945-ben brit koronagyarmat lett, később csatlakozott a Malajziához, ahonnan 1965-ben kilépett -azóta független állam • Városállam!, mely több szigeten helyezkedik el • Vegyes etnikai összetételű állam (77% kínai!, többiek: maláj, indiai) • Fejlett szociális ellátórendszer a gazdasasági fejlettségnek köszönhetően ( A világ leggazdagabb államai közé tartozik) • Gazdasági fejlődés üteme szédületes ( liberális gazdaságpolitika, adókedvezmények, szakképzett munkaerő, magas szintű infrastruktúra miatt) • 1990 óta tőkekivitele is jelentős (Kínába, Indonéziába, Vietnámba) • Jelentős pénzügyi központ Ázsiában • Feldolgozóipara fejlett, szolgáltató szektor (főleg pénzügyi) jelentős • Elektronika vezető ágazat iparában, csúcstechnológia fejlesztésére iszonyatos összegeket költöttek • Kikötője jelenleg a világon a legnagyobb áruforgalmat bonyolítja le! Kikötőkben kőolajfinomítás, és arra vegyipar települt (világ 3. finomításban) • Fontos még: ónkohászat, kaucsukgyártás, jármű-, hajógyártás, textil- és élelmiszeripar

13. A gazdasági csoda folyamata a kistigrisek országaiban • Többé-kevésbé a Japán példát követték: • 1950-es évek: önellátásra törekedtek, importhelyettesítő ipart fejlesztettek • 1960-as évek: exportsikerek: először textilipar, később a magas élőmunkaigényes, olcsó tömegárukat gyártották • 1970-es évek: nehézipar kibontakozása (kohászat, vegyipar, gépgyártás) technológia Japánból érkezett. Kőolajárrobbanás hatását atomerőművek építésével enyhítették. Eredmény: hajóépítésben a 2. a világon Japán mögött, műszál, híradástechnikai cikkek gyártásában is óriások • 1980-as évek: Japánban lefutott termékek gyártása mellett önálló kutató-fejlesztő tevékenység kezdődik, betörtek a csúcstecnológiai piacra • 1990-es évek tőkekivitel kezdődik a térségben (Kínába, Vietnámba)

14. Újonnan iparosodó országok A második és harmadik hullám

15. Újonnan iparosodó országok= a második és a harmadik hullám • DK-Ázsia 4 állama: • -Malajzia • -Thaiföld • -Fülöp-szigetek • -Indonézia • Kis késéssel követik a „kis tigrisek” fejlődési útját

16. THAIFÖLD (SZIÁM) • Indokínai-fsz középső részén, Thai-öböl partján, Maláj-fsz-re is átnyúlik • Államforma: királyság, a térség legstabilabb állama, (63 millió fő) • Gazdasági növekedésének üteme magas • Mezőgazdaság: természetes növényzet irtásával sok termőföld • Fő termény:rizs (Föld 6.legnagyobb), ananász (konzervként Föld 1.), banán, kókusz, juta (textilnövény), jelentős halászat (garnélarák), faexport • Bányászat: legjelentősebb bevétel: RUBIN, ZAFÍR!!!, energiahordozókból import • Ipar húzóágazatai exportra termelnek: elektronikai cikkek, integrált áramkörök, számtech. egységek gyártása • Jó turisztikai adottságok, Bangkok DK-Ázsia legnagyobb idegenforgalmi központja (gyermekprostitúció!)

17. MALAJZIA • 2 országrészből áll (Maláj-fsz d-i része, Borneó szigetének é-i része) • Alkotmányos monarchia, szövetségi állam (24 millió fő) • Főváros: Kuala Lumpur • Mezőgazdaság: rizs (földek ¼-én), kaucsuk>nyersgumi exportja (Föld 3.) • Ipar: ónérc bányászat visszaesett, kőolaj-kitermelés jelentős, gumi feldolgozás (abroncs, gumikesztyű, cipő), • Külföldi befektetők: elektronika, elektrotechnika fejlődése dinamikus • 2 fontos szolgáltatási ágazat: pénzügyi és tőzsdei szektor, idegenforgalom gyors fejlődésbe kezdett

18. INDONÉZIA • Maláj-szigetvilághoz tartozó szigeteken helyezkedik el, Ázsia 3. legnagyobb állama • Népessége: Föld 4. legnépesebb országa (217 millió fő) • Nagy népsűrűség: Jáván, Balin, Mandurán (=lakosság 60%) • Mezőgazdasága: exportra termel: kókusz, kávé (Föld 3.), dohány, kaucsuk, fűszerek, olajpálma, tea, cukornád, rizs (Föld 3.termesztője), halászat jelentős szerepű, sok erdőség (terület 60%-a erdő) • Ipar (GDP 40%-a), • exportösztönző gazdaságpolitika, • bányászat (kőolaj, földgáz), • feldolgozóipar gyors fejlődése • Textilipar • Fa-és papíripar • Gépgyártás • Elektronika, elektrotechnika • Fontos közlekedési csomópont a fővárosa Jakarta (repülőtér)

19. FÜLÖP-SZIGETEK • Rendkívül gyors népességnövekedés (81 millió fő) • Mezőgazdaság: keresők 50%-át foglalkoztatja, (GDP 20%-a), legfontosabb növénye a rizs, fontos szerepű halászat, exportcikkek: kókusz (kopra, kókuszolaj), ananász-export, • Ipar: • bányászat: rézérc, nemesfém, • Energiahordozókban szegény (import) • Textilipar, konfekciógyártás • Elektronika: félvezetők, távközlési berendezések • Főváros: Manila

20. BRUNEI • Államforma: abszolút királyság • Borneó-szigetének é-i részén fekszik • Világ egyik leggazdagabb állama, köszönhetően a kőolajnak • Feldolgozóipar egyetlen ágazata: kőolajfinomítás (textil- és élelmiszeripar most kezd fejlődni) • Infrastruktúra fejlesztésre sokat költenek

21. Közös jellemzőik: • Egy-két évtizedes lemaradásban vannak Tajvan és Dél-Korea mögött • Területük és népességük jóval nagyobbak, természeti erőforrásokban jóval gazdagabbak • Népességük gyorsan gyarapszik, eloszlása egyenlőtlen (kínai kisebbség szerepe jelentős a modernizációban) • Településhálózat:egyenlőtlen fejlődés, fővárosok=óriásvárosok(hatalmas agglomerációk) • Mezőgazdaságuk:a lakosság jelentős részét foglalkoztatja • fakitermelés, rizstermelés, ültetvényes gazdálkodás: nyersgumi, pálmaolaj, kókuszdió, ananász • Iparuk: bányászat:kőolaj- és földgázkivitel (Malajzia, Indonézia), ércek: ónérc (Indonézia, Malajzia, Thaiföld) • Jelentős idegenforgalom: Thaiföld • ASEAN= Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége