Tények és üzenetek

1. Tények és üzenetek Hogyan készülnek közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzések és intézkedési tervek?

2. A közoktatási esélyegyenlőségi szakértő helye a struktúrában Oktatási és Kulturális Minisztérium Educatio Társadalmi és Szolgáltató Kht. Főbb feladatok: Közoktatás fejlesztés szakmai támogatása Közoktatási információszolgáltatás Hitelesítések: • nyilvános, a közigazgatásban alkalmazható tanúsítványt kibocsátó hitelesítés szolgáltatás • zártkörű hitelesítési szolgáltatás Oktatási esélyegyenlőség Esélyegyenlőségi Igazgatóság Felsőoktatási szolgáltatások • felsőoktatás-fejlesztés szakmai támogatás • felsőoktatási információszolgáltatás • kártyarendszerek fejlesztése és fenntartása Egyéb vállalt feladatok: - akkreditált iskolai integrált könyvtárrendszerek-2007 - akkreditált iskolaadminisztrációs és ügyviteli rendszerek

3. Oktatási esélyegyenlőségEsélyegyenlőségi Igazgatóság Esélyegyenlőségi Iroda • közoktatási esélyegyenlőségi szakértői hálózat • fogyatékossá minősítés visszaszorítása • civil jelzőrendszer, intézkedési automatizmusok • az állami gondoskodásban élő gyerekek és fiatalok helyzetével foglalkozó szakemberek együttműködésének kialakítása PMFI Képzés-fej-lesz-tés OOIH Integrációs progra-mok koordiná-lása és szakmai támoga-tása

4. Esélyegyenlőségi Iroda Struktúra, feladatok, szerepek, elvárások

5. EE szakértői hálózat- a számok tükrében - • 120 fő esélyegyenlőségi szakértőt képeztek ki • 6 fős szupervízori team segíti a munkát, végzi a szakmai minőségbiztosítást • Kb. 1200 érintett településen történt vizsgálat

6. 9 14 33 5 4 8 8

7. Miért van szükség Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésekre és Intézkedési Tervekre ?

8. Nem roma kérdés!!!!!!!!

9. Napjainkban Magyarországon a létminimum alatt közel 900 000 gyermek él • ez közel ugyanennyi családot és kb. 4 millió embert érint (?) • A hátrányos helyzetűek többsége nem roma • régiónként változó az arány • A fogyatékossá minősítés aránya nő annak ellenére, hogy a gyermeklétszám csökken • Szegregált intézmények, osztályok/csoportok vannak • Népszámlálás adatai szerint a népesség • 20,6%-a nem végzett 8 általánost • 36,8%-a csak 8 általánost végzett • 42,6 százalék középfokú vagy annál magasabb végzettségű • 15 évesek közel fele nem éri el a munkaerőpiacra való sikeres belépés feltételének szintjét

16. A közoktatási esélyegyenlőségi szakértői feladatok • Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzések elkészülésének szakmai támogatása • Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervek készítésében való részvétel • A terveket követő települési és intézményi esélyegyenlőségi programok mentorálása

17. A közös munka menete KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS • Bejelentkezés az esely.terv@educatio.hu címre • Helyzetelemzések elkészítése (helyszíni látogatás, adatgyűjtés,adatelemzés,kapcsolattartás,tanácsadás stb.) • Megállapodás tartalmi kérdésekben • Szupervizori felülvizsgálat és jóváhagyás • A fenntartó elfogadó határozata • Szakértői aláírás KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV • Bejelentkezés az esely.terv@educatio.hu címre • Intézkedési Tervek elkészítése • Az Intézkedési Tervnek a Helyzetelemzés megállapításaira és a szükséges beavatkozási javaslatokra kell épülnie • Elkészítés menete (közös munka, szupervizori jóváhagyás, elfogadó határozat) MENTORÁLÁS • (intézményi, települési, társulás nagyságától függően meghatározott napok) • a közös munka menete más (folyamattanácsadás, programmenedzselés, az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásnak „ellenőrzése”…)

18. EE Helyzetelemzés tartalmi részei • Demográfiai, szociális helyzet • Szolgáltatások elérhetősége (önkormányzat általi biztosítottság) • Társulásban való érintettség • Óvoda, általános iskola, középfokú közoktatási intézmények alapadatai (HH, HHH, SNI) • SNI tanulók ellátása • Tanulói mobilitás • Nevelési-oktatási intézmények eredményessége • Támogató programok feltárása • Település szakember-ellátottsága • Önkormányzati hozzájárulások

19. SNI gyermekek esélyegyenlőségének szempontjai • Szakmai feltételek megléte - SNI tanulók szakvéleményének megléte, tartalma és hatályossága - a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások megléte - szegregált vagy integrált oktatás-nevelést előíró szakvélemények és a helyi gyakorlat konvergenciája • Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak: - a gyógypedagógusok létszáma - a speciális osztályokban tanító pedagógusok végzettsége, szakképzettsége – gyógypedagógus a fogyatékosság típusa szerint

20. - a tanórák szakos ellátottsága - a kötelezően előírt rehabilitációs órák száma és tartalma - az (esetleges) évfolyam-összevonás Minőségi eltérések - a fogyatékos és az ép tanulók körülményeinek eltérése (infrastrukturális és humánerőforrás egyaránt) - az iskola számára rendelkezésre álló választható órakeret megoszlása az ép és az SNI tanulók vonatkozásában - szabadidős foglalkozások hozzáférése

21. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROBLÉMA-TÉRKÉP 75% HH; 42% HHH 37 fő SNI (iskolában) • 130-150%-os tartós kapacitás • kihasználtság • nem tudnak felvenni minden • óvodáskorú gyermeket (igény • ellenére) • zsúfolt csoport szobák • egyéni képesség fejlesztő foglalkozás • lehetetlen • 3 feladat ellátási hely • állandó közlekedési balesetveszély • feladatellátási helyen leromlott – elavult-gazdaságosan fel nem újítható épület adottságok • régi iskolaépület (alsó tagozat) • udvari WC • különálló, udvarról megközelíthető tantermek • rossz, leromlott épület állapot • zsúfolt csoportszobák • „tornaszoba” • udvari „pottyantós” WC • természetes szellőzés – világítás hiánya • cserépkályha fűtés • öltöző, tisztálkodási lehetőség (zuhany, mosdó) hiánya ÓVODAI FÉRŐHELY KAPACITÁSHIÁNY ÁLTALÁNOS ISKOLA MOSTOHA HELYENKÉNT ÁLDATLAN KÖRNYEZETI FELTÉTELEK INTÉZMÉNYI (ISKOLA) KÖZÉTKEZTETÉS HIÁNYOSSÁGAI • ebéd szállítás iskolába, kézi kocsival • étkezés tanteremben • délelőtt tanterem • délben ebédlő • beavatkozási terület • késői felismerés (SNI) • tanterem, szaktanterem (csoportszoba) hiány • IKT eszközök, modern taneszközök elhelyezése, alkalmazása • szaktantermi oktatás • integrált oktatás fokozatos bevezetésének és a kompetencia alapú oktatás-nevelés alkalmazásának korlátai OKTATÁS-NEVELÉS TARTALMI FEJLESZTÉS KORLÁTAI • . beavatkozási terület Esélyegyenlőségi adottságok és beavatkozási területek • Beavatkozási terület

22. Szülői önkéntes „Nyilatkozat” formátuma nem megfelelő Az integrációs programok nem megelőző jellegűek hanem „kríziskezelők” X város oktatási esélyegyenlőségi helyzete problémákat mutat Nem lehet átgondoltan preventív módon, költség hatékonyan tervezni Az önkormányzat megítélése ellentmondásos Humánerőforrás fejlesztés Nem hatékonyak az integrációs törekvések Normatívák igénylése Az integrációra szánt anyagi áldozatok nem hozzák a várt eredményt Nem alkalmazzák az alternatív módszereket nagy számban HH / HHH gyerekek nyilvántartása nem pontos

23. Közoktatási Esélyegyenlőségi Fejlesztési Koncepció • beavatkozási terület „ Az óvodáztatás helyzetének javítása” 1.1 A teljes beóvodázáshoz szükséges intézkedések • Intézményi konyha áttelepítése • 1 csoportszoba (25 fő) • Befogadó környezet és eszközök 1.2 Fenntartói, társadalmi környezet „érzékenyítése” 1.3 Új módszertani eljárások 1.4 Óvodai pedagógiai program átalakítása, a civil szervezetekkel együttműködve (kiemelten CKÖ) • beavatkozási terület • „Az iskolai infrastruktúra kifejlesztése” • 2.1 Iskolai oktatás koncentrálása • 1feladatellátási helyre, • bővítés és felújítás • meglévő (4 tantermes) iskolaépület felújítás • 4 tantermes új iskolaszárny építése, új funkcionális terek • 2.2 Tornaterem és kiszolgáló helyiségek • (öltözők, zuhanyzók) • 2.3 Intézményi főzőkonyha és étterem • beavatkozási terület • „Oktatás szervezés – tartalmi (módszertani) fejlesztés” • 3.1 Kiegyenlített HH/HHH • 3.2 Teljes körű szakos ellátottság • 3.3 Humánerőforrás fejlesztés • 3.4 Kompetenciaalapú oktatás • 3.5 Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetése • 3.6 Pályaválasztási ismeretek • 3.7 Személyiség fejlesztő és pálya orientációs • programok • 3.8 Közösségépítő programok 2.1 – 2.3 ÉAOP-2007-4.1.1/2F 3.1 – 3.7 TÁMOP-2007-3.1.4 TÁMOP 3.3.2. 3.8 TIOP 1.1.1 + KERESENDŐ PARTNERSÉG + KERESENDŐ EGYÉB FORRÁS

24. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV • A Helyzetelemzés megállapításaira reagál, a szükséges beavatkozási javaslatok alapján tervez célokat, intézkedéseket • Bővebb és részletesebb mint a beavatkozási javaslatok • Rövid, közép és hosszútávú intézkedéseket határoz meg • Konkrét tevékenységeket jelöl ki • Felelősöket nevez meg • Indikátorok / számszerű (!) eredmények kellenek

26. Közoktatási Esélyegyenlőségi Szakértői – Mentori támogatás rendszere Pályázói bejelentkezésesely.terv@educatio.hu 40% < HH 40% > HH EE szakértő kirendelése EE szakértő kirendelve Pályázási szándék regisztrálása esetén Adattáblák Adatfrissítés (?) KEH KET Nyertes pályázat esetén Mentorálás - KECS

27. Jogszabályi háttér Kt. 105. § • (1) A helyi önkormányzat … meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). • (2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen – az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített – közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel.

28. További esélyegyenlőségi dokumentumok 2003/CXXV. Egyenlő Bánásmódról törvény (Ebktv): Munkahelyi esélyegyenlőségi terv (állami; 50fő feletti) Települési Esélyegyenlőségi Program - komplex – több területet átfogó (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy, szociális) - támogatás elnyerésének előfeltétele (hazai és uniós ) - helyzetelemzés – problémák – intézkedések - közgyűlési határozattal elfogadásra kerül a dokumentum - kijelölt szakértők segítik az elkészítését (FSZH; szakvélemény) - nyilvánossá tétel az önkormányzat és az EBH honlapján - 5 évre szól; kétévente felülvizsgálat

29. Pozitív jövőképre van szükség!

30. Köszönöm a figyelmet! terez.polyak@yahoo.com